A La Manche csatornában végzett háromhetes régészeti ásatás bizarr, megmagyarázhatatlan fordulatot vett, miután a kutatók véletlenül felfedeztek egy, a talajba rejtett, gondosan kivágott sírt, amelynek tartalma egyértelműen nem emberi eredetű.
A Guernsey partjainál található kis Chapelle Dom Hue szigeten 2017 szeptemberében tett felfedezés egy középkori delfin ősi maradványait tárta fel a földben, és a régészek tanácstalanok voltak a titokzatos állatsír mögött meghúzódó történet magyarázatában.
Nagyon különös, nem tudom, mit kezdjek vele – mondta akkor a The Guardian online portálnak Philip de Jersey régész, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének kutatója, amit most a ScienceAlert tudományos portál idéz. – Miért fáradtak azzal az emberek, hogy egy disznódelfint egy sírnak tűnő helyen temessenek el?
A rejtélyt az állat eltemetésének módja tovább fokozta, ami ugyanis nem utal arra, hogy az elhullott állatot egyszerűen befedték volna földdel. Ehelyett inkább úgy tűnik, mintha örök nyugalomra helyezték volna: a testet keresztény hagyomány szerint keletről nyugat felé igazították. A szakemberek szerint már a sír gondos ásása is arra utal, hogy azt egyfajta „ünnepélyes pihenőhelynek” szánták.
A régészek saját bevallásuk alapján egy középkori szerzetes maradványainak felfedezésére számítottak a sírban, mivel a szigetről úgy gondolják, hogy az akkoriban a menedéket kereső szerzetesek vallási menedékhelye volt.
Ám a talajban bekövetkezett változásokat látva megdöbbenésükre egy fiatal disznódelfin koponyájára bukkantak. A tudósok szerint lehetséges, hogy a delfint egyfajta táplálék gyanánt ölték meg, mivel ezeket az emlősöket a középkorban szívesen fogyasztották. Ám ha így történt, akkor a tudósok nem értik, hogy az akkori emberek miért nem a tengerbe dobták a maradványokat, amely mindössze tíz méterre van a helyszíntől, és a kis szigetet minden oldalról víz veszi körül.
Felfedezésük után a delfincsontokat eltávolították a nyughelyről, és átadták egy tengerészeti szakértőnek, hogy tanulmányozza. Ám Jersey azt mondta, hogy ez a legfurcsább lelet eddigi, harmincöt éves tudósi pályafutása során, ami egy igazi talánynak tart.
