Az Egyesült Királyság történetének legnagyobb dinoszauruszlábnyom-lelőhelyét fedezték fel Oxfordshire-ben.
A hatalmas nyomokat először Gary Johnson látta meg, aki éppen ásógépét vezette. Ezután a világ minden pontjáról több mint 100 tudós csatlakozott a feltáráshoz. Végül 200 hatalmas lábnyomot találtak. A leghosszabb nyomvonal 150 méteres volt, de a régészek szerint akár tovább is húzódhat a bánya mélyéig.
,,A nyomokból megtudhatjuk, hogy miként és milyen gyorsan mozogtak ezek az állatok, sőt még az életkörnyezetüket is megismerhetjük. A csontokból és fosszíliákból mindezekre nem lehet következtetni” – magyarázta a munkálatokat irányító Richard Butler, a birminghami egyetem régész professzora.
A lábnyomok két különböző fajhoz tartoznak, a hosszú nyakú Cetioszauruszhoz és a kisebb, húsevő Megaloszauruszhoz. Ezek 166 millió évvel ezelőtt éltek a környéken, amikor még mindent saras lápvidék fedett, amely képes volt megőrizni a nyomokat.
A brit kormány környezetvédelmi ügynökségének mérnökei éppen azt vizsgálták, hogyan lehetne megerősíteni a tengerparti védelmet a Wight-szigeten található Yaverland tengerpartján, ahol jól állapotban megőrzött dinoszaurusz lábnyomokat tártak fel a régészek − számolt be az Index a CNN-re hivatkozva.
A dinoszauruszok létezése éppen ott, ahol a csapatunk dolgozik, összehozza a régit és az újat − az éghajlatváltozás elleni küzdelem modern kihívásait egy olyan időszakkal, amelyet csak elképzelni tudunk − mondta Nick Gray, az ügynökség regionális árvíz- és part menti kockázatokért felelős vezetője.
A szakértők szerint a 125 millió éves lenyomatok egy mantellisaurustól származhatnak, amely hét méter hosszú és három lábujjú volt, ami megkülönbözteti a többi dinoszaurusztól.
A mantellisauruszok növényevők voltak és a 66 millió évvel ezelőtt véget ért korai kréta időszakban éltek.
A környezetvédelmi ügynökség szerint a fosszíliákat egy nyaralóhelyen, egy tengerparti kávézó, egy parkoló és egy buszmegálló mellett tárták fel. Ám míg a turisták tudtukon kívül a dinoszauruszok nyomába eredtek, az ilyen jellegű felfedezések nem érték meglepetésként a szakértőket. Martin Munt, a helyi Dinosaur Isle Museum kurátora a Wight-szigetet „Európa leggazdagabb dinoszaurusz-lelőhelyének” nevezte.
A sajtóközleményben Munt elmondta, a szigeten 35 különböző dinoszaurusztípust találtak, és bár nem lehetnek biztosak abban, hogy melyik dinoszauruszfajtól származnak pontosan a lenyomatok, de a legvalószínűbb, hogy egy mantellisaurus volt.
A londoni Természettudományi Múzeumban látható egy mantellisaurus-csontváz, amelyet 1917-ben fedeztek fel a Wight-szigeten. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez az egyik legteljesebb dinoszauruszcsontváz az Egyesült Királyságban.
A Paluxy-folyó vizének visszahúzódása miatt egy Acrocanthosaurus lábnyoma került a felszínre.
Az aszály miatt egyre jobban apadó tavakból és folyókból már sok minden előbukkant idén, a legkülönlegesebb leletre azonban egyértelműen Texasban bukkantak. A Dinosaur Valley State Parkban olyan mértékben száradt ki a Paluxy-folyó, hogy dinoszauruszok lábnyomai kerültek a felszínre.
Az IFLScience beszámolója szerint minden lábnyomhoz három hosszú karom is tartozik, így a szakemberek úgy vélik, hogy azt egy Theropoda hagyhatta. A Theropoda a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja. Ezen hüllők közé tartozott a Tyrannosaurus rex és az Allosaurus is.
A most felfedezett lábnyomokat valószínűleg egy Acrocanthosaurus hagyhatta. A hatalmas ragadozó a mai Észak-Amerika területén élt nagyjából 113-110 millió évvel ezelőtt. Az állat akár 11 méteresre is megnőhetett, a saroktól a karomig pedig nagyjából 30 centiméteres volt a lába.
A texasi területen egyébként rendkívül sok nyomot találtak a kutatók, akik úgy vélik, évmilliókkal ezelőtt a dinoszauruszok kedvelt közlekedőhelye lehetett a völgy. Az első nyomokra 1909-ben bukkantak rá a szakemberek.
