Egy új, Iharkúton talált koponyalelet alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseket. A felfedezés bizonyítja, hogy a Ceratopsia, azaz a galléros dinoszauruszok nemcsak Ázsiában és Észak-Amerikában, hanem Európában is jelen voltak a kréta időszakban, és sokkal változatosabbak voltak, mint korábban gondolták.
Új dinoszauruszleletet fedeztek fel Iharkúton, amely alapjaiban írja át az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott képünket. A frissen azonosított koponya az Ajkaceratops fajhoz tartozik, és a kutatások szerint Európában, körülbelül 85 millió évvel ezelőtt élt.
Az ELTE és a Londoni Természettudományi Múzeum közös kutatócsoportja a Nature folyóiratban publikálta az eredményeket. A vezető szerzők Susannah Maidment és az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, Ősi Attila voltak. A kutatók szerint a lelet rávilágít arra, hogy a Ceratopsia dinoszauruszok európai jelenléte eddig alulértékelt volt, és az európai galléros dinoszauruszok sokkal változatosabbak voltak, mint korábban feltételezték.
Korábban a Ceratopsiák Európában rendkívül ritkán fordultak elő, és csak néhány töredékes fosszíliát ismertek. Az Ajkaceratops új koponyalelete és a modern CT-vizsgálatok lehetővé tették, hogy a kutatók pontosabban meghatározzák a faj helyét a dinoszauruszok családfájában. Megállapították, hogy az Iharkútról ismert Mochlodon és egyes korábban rhabdodontidának tartott dinoszauruszok valójában szintén Ceratopsiák voltak.
„Az európai Ceratopsiák létezésének megerősítésével kitöltöttünk egy régóta fennálló hiányt a dinoszauruszok északi féltekén való vándorlásának történetében” – nyilatkozta Ősi Attila. A felfedezés emellett új megvilágításba helyezi az európai mezozoikumi növényevők elterjedését és életmódját.
A tanulmány hangsúlyozza a múzeumi gyűjtemények fontosságát is: a modern technikák segítségével az eddig gyűjtött, gyakran töredékes fosszíliák újraértékelhetők, így a tudósok még mélyebb betekintést nyerhetnek az ősi élővilág evolúciójába.
Az iharkúti leletek a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának gyűjteményét gazdagítják, és a mostani bemutatón a nagyközönség is megtekintheti az új koponyaleletet az ELTE Természettudományi Karán.
A dinoszaurusz-maradványokat a Federico Fanti, a Bolognai Egyetem szakembere által vezetett nemzetközi kutatócsoport elemezte. Az egyik lelet egy gyakorlatilag teljesen megőrződött egyedhez tartozik. Az állatok a Tethyshadros insularis fajba tartoznak.
Ez a növényevő állat, amely csaknem öt méter hosszúra nőtt, mintegy 80 millió éve élt a Földön. Az első felfedezett példányt 30 éve azonosították, a kutatók az Antonio nevet adták neki.
Már 30 évvel ezelőtt különleges lelet került elő a Trieszt melletti Villaggio del Pescatore, Olaszország legfontosabb paleontológiai lelőhelye területéről, egy szinte tökéletes állapotban megőrződött Tethyshadros insularis példány. Az azonban egyedüli lelet volt, mint ahogyan az összes többi az országban. Most először fedeztünk fel egy olyan helyet, ahol több példányra bukkantunk. A maradványokat feltártuk, elemeztük és összehasonlítottuk – mondta Fanti.
Az egykori mészkőbányából előkerült szinte teljesen ép példánynak a paleontológusok a Bruno nevet adták. Miután összehasonlították Antonio maradványaival, megállapították, hogy a korábban talált fosszília egy fiatalabb állaté volt.
Nem csak dinoszauruszok kerültek elő a lelőhelyről: halak, krokodilok, tengeri hüllők és apró rákfélék fosszíliái is.
Számos most előkerült leletet a Trieszti Természettudományi Múzeumban állítanak ki.
