Több mint 300 ezüstérmét találtak a Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán Kincsesbányán.
Kincsesbánya határában terepi kutatást szervezett a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége, írja közleményében az Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK). Egy elfeledett Árpád-kori magánvár területén ezüstkincsek kerültek elő.
Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk – mondta el Kovács Loránd Olivér a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója. A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további érmék voltak elrejtve. A leletet a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították.
Koncentrálódtak az érmék egymáshoz tapadva, kicsit visszafordulva. Ez utalhat arra, hogy ezek valaha esetleg egy erszényben vagy szütyőben voltak – emelte ki Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész. A restaurátorműhelyben többek között anyagösszetétel-vizsgálatot is végeztek szakemberek, ami során megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig közel 300 ilyen érme tartozik a kincshez, de még több darabot rejt a kerámiaedény.
Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk – árulta el a folyamatról a restaurátor.
A különleges kincsleletet restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, és a kutatás folytatását is tervezik.
Az ásatások során 94 darab ezüst- és bronzérmét találtak, amelyek i.sz. 221 és 354 között keletkeztek.
Egy középület feltárása során Lod városában (Izrael) a régészek érmékre bukkantak, amelyek származása a zsidók római uralom elleni utolsó lázadásáig nyúlik vissza. Erről a Live Science számolt be.
A régészek úgy vélik, hogy a lázadók szándékosan rejtették el a kincset, de remélték, hogy visszatérnek érte.
„Ez az alapokig lerombolt épület egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a felkelést erőszakkal leverték. Ehhez erőszakot és brutalitást alkalmaztak. A talmudi írásokból ismert, hogy Lod volt a legfontosabb zsidó központ a jeruzsálemi templom lerombolása után” – mondta az IAA régésze.
A kutatók az érmék mellett görög, héber és latin feliratokat tartalmazó kő- és márványtárgyakat is találtak.
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A HS2 nagysebességű vasútvonal építésének előkészítésekor a nyugat-londoni Hillingdonban kerültek elő a föld alól az apró érmék, amelyek a Kr.e. I. századból származnak – jelentette a BBC. A brit törvények szerint a lelet nemzeti kincsnek számít, és egy múzeumban helyezik majd el.
Az érmék egyik oldalán a görög isten, Apolló arcképe látható, a másikon pedig egy támadó bika. A tervezés azokra az érmékre hasonlít, amelyeket kétezer éve vertek Marseille-ben.
Az érmékre azt követően bukkantak rá, hogy egy vihar megbolygatta a feltárás területét, és a régészeknek felkeltette a figyelmét egy többitől elütő színű földdarab. A föld egy folton sötét zöldeskék volt, ami oxidálódott fém jelenlétére utalt, és mikor közelebbről megvizsgálták a helyet, felfedezték az érméket.
A lelet jelentőségét hangsúlyozva a kutatók elmondták, hogy különösen azért tartják fontosnak, mert adalékokkal szolgál arról, hogy milyen lehetett az élet Hillingdonban kétezer évvel ezelőtt. A körülbelül 3 centiméter átmérőjű érmék abból az időből származnak, amikor a rómaiak kezdtek letelepedni a brit szigeten és létrehozták Londiniumot.
A történészek szerint az érméket vagy az isteneknek szánták ajándékként vagy egy birtok határát jelölték meg velük. Nem valószínű, hogy fizetőeszközként használták, mert akkoriban inkább cserekereskedelem folyt.
A HS2 építkezés előkészítésekor 11 ezer éves kőszerszámokat is feltártak Londonban, amelyek arra utaltak, hogy az emberek a folyó partján éltek a középső kőkorszakban.