Egy Kínában talált, egymillió éves emberi koponya alapjaiban rengetheti meg az emberi evolúcióról alkotott eddigi képet.
A kutatók szerint a lelet arra utal, hogy a Homo sapiens jóval korábban, akár félmillió évvel korábban kezdhetett kialakulni, mint ahogyan eddig feltételeztük. A felfedezés egyben azt is sugallja, hogy fajunk sokkal hosszabb ideig élt együtt más rokon fajokkal, köztük a neandervölgyiekkel.
A vizsgálat eredményeit a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte, és a kutatócsoportot is meglepte a következtetés. Prof. Xijun Ni, a Fudan Egyetem munkatársa így fogalmazott: „Már a kezdetektől, amikor megkaptuk az eredményt, azt gondoltuk, hogy ez hihetetlen. Hogyan lehetne ez ennyire mélyen a múltban? De újra és újra teszteltük az összes modellt, minden módszert alkalmaztunk, és most már biztosak vagyunk az eredményben, sőt, rendkívül izgatottak is vagyunk.”
A kutatók szerint a Yunxian 2 nem a Homo erectushoz tartozik, hanem egy fejlettebb, a neandervölgyiekkel és a Homo sapiensszel azonos szinten álló rokon fajhoz. Prof. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum szakértője úgy nyilatkozott: „Ez a megdöbbentő elemzés legalább félmillió évvel tolja vissza a nagy agyú emberek evolúciójának idővonalát. Valószínű, hogy valahol a világon léteznek egymillió éves Homo sapiens-fosszíliák – csak még nem találtuk meg őket.”
Más kutatók azonban óvatosságra intenek. Dr. Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem evolúciós genetikus kutatója így fogalmazott: „Különösen óvatosnak kell lenni az időzítési becslésekkel kapcsolatban, mert ezek nagyon nehezen meghatározhatók, függetlenül attól, hogy genetikai vagy fosszilis bizonyítékokat vizsgálunk. Még a legnagyobb mennyiségű genetikai adat mellett is rendkívül nehéz 100 000 éven belül meghatározni, mikor élhettek együtt ezek a populációk.”
A felfedezés jelentősége abban is rejlik, hogy választ adhat a tudományban régóta fennálló „muddle in the middle” problémára, vagyis arra, hogy a 800 000 és 100 000 év közötti emberi fosszíliákat nehéz volt pontosan besorolni. Prof. Ni szerint: „Az emberi evolúció olyan, mint egy fa. Ez a fa több ágat tartalmazott, és három fő ág szorosan kapcsolódott egymáshoz, amelyek között előfordulhatott a kereszteződés is, és majdnem egymillió évig együtt léteztek. Ez egy hihetetlen eredmény.” – írja a cikkében a BBC.
A Yunxian 2 koponyát két másik lelettel együtt Hubei tartományban tárták fel, ám a csontok sérültek és összeroppantak, ezért sokáig tévesen kategorizálták őket. A kutatócsoport számítógépes modellezéssel állította helyre a koponyák eredeti formáját, majd 3D-nyomtatással készített másolatokat, amelyek alapján sikerült újraértékelni a besorolást.
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
Az emberi evolúció fordulópontját jelzi a Haifa mellett, a Karmel-hegy Tabun nevű barlangjában talált lapos koptatókő, amelynek tanulmányozásából kiderült, hogy az eddig gondoltnál már sokkal hamarabb kifinomult szerszámokat használtak az anyagok koptatásához, csiszolásához, ezzel korábban megjelent a kifinomult szerszámhasználat.
A kövön talált anyagok elemzése alapján nem az elejtett állatok feldarabolására használták, hanem a lágy belső részeknél, esetleg az állati bőrök koptatására szolgált a kődarab a Haifai Egyetem régészeti intézetének kutatói szerint.
Ron Simelmitz, az intézet régésze elmondta a lapnak, hogy eddig úgy vélték, csak jóval később, mintegy 200 ezer évvel ezelőtt jelent meg a modern emberré fejlődés során a csiszolás, a súrolás (kaparás), valamint a koptatás az ehhez szükséges eszközökkel.
A Journal of Human Evolution című szakfolyóiratbán közzétett írásuk ezt az időpontot korrigálja és egyben megváltoztatja gondolkodásunkat technológiai fejlődésünknek erről a szakaszáról.
Eddig az Afrikában és Európában talált koptatókövek alapján határozták meg a későbbi időpontot, de az izraeli régészek szerint a szakemberek nem feltétlenül kutattak ilyen tárgyak után az ásatásoknál, mert nagyon nehéz őket azonosítani.
A nyíl- és lándzsahegyeket, s az éles oldalú pattintott kőszerszámokat – főként a kovakőből készítetteket – könnyű felismerni formájukról, meglehetősen természetellenesnek tűnnek. A koptató- és csiszolóköveket viszont nagyon nehéz fellelni és azonosítani, mert külsőleg olyanok, mint más kövek.
A Tabun-barlangban talált követ viszont kiemelkedő helyzetben helyezték el, és ebből eleve arra következtettek, hogy eszközként szolgálhatott, amit mikroszkópos felhasználási-kopási elemzése is igazolt, amikor felületét összehasonlították más, természetesen elkopott kőfelszínekkel.
A koptatás tudománya és eszközei jelentős lépést jelentettek a korai emberelődök számára többek közt azért is, mert az elejtett vadak bundája megnyúzásuk után jóval kényelmesebben volt viselhető, ha a bőrből kikoptatták a szerves maradványokat és megpuhították, mert elvesztette kellemetlen szagát és jobban illeszkedett testükre.
A korai kőkorszakban általában függőleges mozgásokra: ütésre, kalapálásra használták a kezdetleges kőszerszámoka vagy éles szegélyek kiképzésével vágásra.
Azért is jelentős mérföldkő az emberi viselkedésben és az evolúcióban a csiszolás és dörzsölés vízszintes munkájának megjelenése, – amelyet a lelet alapján az izraeli kutatók legalább 350 ezer évvel ezelőttre datálnak – , mert már előrevetíti a gabona őrlésének sokkal későbbi munkafolyamatát is. Izraelben tízezer évvel ezelőttről találták a gabonaőrlésre utaló legkorábbi maradványokat.
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
