A temető a Fővárosi Vízművek munkálatai során került elő, találtak koporsómaradványokat és emberi csontokat is.
Az 1600-as évek végén létesült temető maradványai kerültek elő Budapesten, a II. kerületi Szász Károly utcában, számolt be róla Őrsi Gergely, a kerületi polgármester a Facebookon csütörtök délután.
Őrsi posztja szerint a Fővárosi Vízművek által végzett felújítási munkálatok során akadtak a temető maradványaira. Koporsómaradványokat és emberi csontokat tártak fel, melyek vizsgálatából kiderült, hogy száz évnél is idősebbek.
My Website
Történészek bevonásával, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai segítségével megállapították azt is, minden bizonnyal egy ennél is régebbi temetőt tártak fel, ahova a XVII. század végén, a török hódoltság alól felszabadult budaiakat helyezték örök nyugalomra, írja Őrsi. A polgármester posztja szerint a feltárt síroknak igyekeznek méltó körülmények között emléket állítani.
Őrsi arról is beszámolt, hogy a munkások csütörtökön elszállítottak egy 3 tonnás sziklát is, ami szintén az egykori temető területén lehetett, így a Szász Károly utca felújítási munkálatai zavartalanul folytatódnak.
A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint valószínű, hogy Jáki Nagy Márton, a jáki apátsági templom alapítójának csontjait találták meg.
Erről Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója nyilatkozott pénteken.
A szombathelyi Savaria Múzeum munkatársa elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült, és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette.
„Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére” – fűzte hozzá a szakember.
A sírt valószínűleg még az Árpád-korban kirabolták, de a csontok megvannak, így a koponyacsont segítségével később szeretnének egy számítógépes arcrekonstrukciót készíteni, hogy megismerhessék a férfi arcvonásait.
A Ják nemzetséghez tartozó Jáki Nagy Mártont az alapító levelek „Öreg Mártonként” említik, valószínűsítik, hogy ő alapította a templomot. Az építkezés valamikor az 1210-es években indulhatott, az 1230-as években tűnik el az írott emlékekből, ezután már csak a gyermekeit említik – fűzte hozzá.
A román kori apátsági templom restaurálására, építészeti felújítására, valamint a látogatóközpont építésére 2017 decemberében hagyott jóvá 2 milliárd forintot a magyar kormány.
A műemléki kutatások és a műszaki előkészítés után a kivitelezési munkálatok tavaly nyáron kezdődtek meg. Tavaly augusztus óta a templom nem látogatható, a tervek szerint 2022 márciusában nyitják meg újra.
A projekt nem csupán a templomra terjed ki, hanem a Szent Jakab-kápolnára, az apáti házra és az apátság egykori gazdasági épületeire is. A látogatóközpont a hajdani Ják nemzetség és a bencés szerzetesek életét mutatja majd be.
Jelenleg is zajlik a templombelső restaurálása, megkezdődött a templomdomb feltárása, és elkészültek a legfontosabb állagmegóvási munkálatokkal.