A csapat 41 sírt tárt fel a helyszínen, mindegyiket sima kőkör jelöli, köztük néhány elhamvasztott emberi maradványokat tartalmaz.
Egy bronz- és vaskori gyermek temetkezési területet tártak fel Norvégiában, melyet 600 éven át használtak, de a régészek nem tudják, miért? – írja a Live Science magazin.
Zavarba ejti a régészeket a Norvégia déli részén tett felfedezés. A sírokat tavaly fedezte fel a Norvég Kultúrtörténeti Múzeum csapata Fredrikstadban, Oslo déli részétől körülbelül 80 kilométerre, a svéd határ közelében. Mindegyik sírt pedánsan körbe rakott kövek jelölik. 41 kerek kőformációt tártak fel.
A csapat 41 sírt tárt fel a helyszínen, mindegyiket sima kőkör jelöli, köztük néhány elhamvasztott emberi maradványokat tartalmaz.
A legfeljebb 2 méter átmérőjű kőkörök úgy voltak egymás mellé elhelyezve, mint az utcán a macskakövek, de a felszín alatt néhány centiméterre temetve. Sok kört helyeztek egy nagy központi kő köré, és feltártak égett csontokat és kerámia szilánkokat is a kövek alatt. Most egy új analízis feltárta, hogy majdnem mindegyik sírban volt egy Kr.e. 800 és 200 között meghalt gyermek. Közülük sok a csecsemő, a többiek 3-6 évesek.
A régészek a temetkezési helyszínt Fredrikstad közelében fedezték fel, Oslo déli részétől körülbelül 80 kilométerre, a svéd határ közelében.
A kormeghatározás azt mutatja, hogy a temetkezési helyszínt hosszú időszakon át használták, tehát nem halhattak meg ugyanazon természetei katasztrófa, vagy betegség kitörése, vagy járvány miatt.
Az ókori Skandináviában időnként spirálisan, vagy karika mintázatban elrendezett sima köveket fektettek a hamvasztás helyszínére, de ez az első eset, hogy ilyen sok sírt találtak együtt.
Unikális Európában az ókori gyermeksírok ilyen koncentrációja. A temetési helyszínt környező területet utazásokat és napimádatot ábrázoló szikla vésések tarkítják.
A szakértők megjegyzik, hogy abban az időben valószínűleg magas volt a csecsemő halálozás, de különben nincs magyarázat a gyermeksírokra. A régészek miután a helyszínről származó fontos mintákat rögzítették és alaposan lefotózták, befedték az ásatásokat. Az egyik kőformáció azonban hamarosan kiállításra kerül Osloban, a Kultúrtörténeti Múzeumban „A gyermekek emlékére” címmel.
A régészek azt is tervezik, hogy analizálják a helyszínről való leleteket, amik között vannak kerámiadarabok és valami, ami egy fémbross lehet. A kerámia töredékek elemzéséből sok mindent megtudhatnak. Úgy tűnik, hogy nem minden edény volt égetett csont tároló; némelyik a sírok közé volt helyezve, és a régészek kíváncsiak, hogy mi volt bennük.
A sírok közelében főző gödröket és tűzhelyeket találtak, ami azt mutatja, hogy összegyűltek és a temetésekkel kapcsolatos ünnepségeket tartottak.
Véletlen felfedezés
A régészek a temetkezési területet akkor fedezték fel, miután egy közelben lévő kőkori települést vizsgáltak.
A skandináv bronz- és vaskor idején gyakori volt, hogy máglyán elhamvasztották a halottakat és a megmaradt csontokat vagy eltemették, vagy szétszórták. A hamvasztás helyszíne fölé gyakran építettek lapos kőzetréteget spirál, vagy karika mintázatban.
De a Fredrikstadban felfedezett temetkezési helyszín szokatlan. A sírok nagyon közel vannak egymáshoz. Nyílt vidéken kellett lenniük, főútvonal közelében, így mindenki tudhatott róluk. A helyszín körüli főző gödrök és tűzhelyek azt sugallják, hogy összegyűltek és a temetésekkel kapcsolatos ünnepségeket tartottak. Ezenkívül a sírokat pedánsan elkészítették. Minden egyes kő más helyszínről való és precízen a formációba helyezték.
