A magyarság eredetére és a honfoglalást megelőző kor népeivel való kapcsolatra is fény derül abból a Current Biologyben megjelent cikkből, amely a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszéke munkatársainak kutatását mutatja be.
Az eredetkutatásban jelentős munka 265 korabeli emberi maradvány teljes genomját elemezte, és vetette össze 3000 ősi és ma élő eurázsiai mintával. A történeti, régészeti és nyelvészeti ismeretekkel kiegészítve a kutatók szuperszámítógépes modellezéssel dolgozták fel és ábrázolták a népvándorlás korszakának eddig ismeretlen mozzanatait.
Egyirányú út
A kutatás szerint a hunok a Mongólia területén egykor élt hsziongnuktól eredeztethetőek, akik a birodalom összeomlását követően nyugat felé indultak, és a korai szarmatákkal keveredtek. Génjeikből kimutatható, hogy keveredtek a velük szövetségre lépő európai gót vagy germán törzsekkel.
Az avarok esetében kimutatták, hogy ők a hsziongnuk egykori birodalma helyén korábbi alattvaló népük, a zsuanzsuanok által alapított birodalomból származtak. Az avarok hun csoportokat, illetve a mai irániakkal rokon alánokat is magukba tömörítették, mielőtt megérkeztek a Kárpát-medencébe. Az avarok bevándorló kisebbségként váltak uralkodó osztállyá. Erre utal, hogy ebben a korban külön temetkeztek, így az elitnél ázsiai háttér, míg a közembereknél európai balkáni genetikai jegyek találhatók.
A) A protougorok kialakulása a mezsovszkaja kultúra és nganaszán népek keveredéséből, B) 1 – a manysik kiválnak a protougorok közül, 2 – keveredés a szarmatákkal, 3 – találkozás a hunok őseivel, C) Az V. századra a hunok elfoglalják Kelet-Európát, miközben korábbi területükön létrejön a zsuanzsuan kaganátus, D) A VI. század közepén az avarok megérkeznek az egykori Hun Birodalom területére, 4 – a X. század folyamán megérkeznek, és a két megelőző birodalom romjain államot alapítanak a honfoglalók
A három csoport közül a honfoglaló magyarok a genetikailag legösszetettebb csoport. A magyarok ősei a mezsovszkaja kultúra és a szamojéd nyelvű nganaszánok keveredésével létrejött protougorok voltak, ebből a csoportból váltak ki, és indultak észak felé a mai legközelebbi nyelvrokonaink, a manysik. Az ázsiai szkíta protougorok ezt követően keveredtek a korai szarmatákkal, amit egy második keveredés követett az európai hunok elődeivel, közvetlenül a hunok európai hódítása előtt.
A honalapítóknál a manysikhoz hasonló protougor származás volt a megkülönböztető elem a korábbi csoportokhoz képest, ugyanakkor a helyben élő népek fölé kerülő új uralkodó osztály nagy részéből hiányzott a protougor örökség, és kifejezetten hun vagy avar leszármazottak voltak.
[type] => post
[excerpt] => A magyarság eredetére és a honfoglalást megelőző kor népeivel való kapcsolatra is fény derül abból a Current Biologyben megjelent cikkből, amely a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tansz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1654461240
[modified] => 1654389463
)
[title] => Genetikai vizsgálat mutatta ki a honfoglalók, avarok és hunok kapcsolatát
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3265&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3265
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 3268
[image] => Array
(
[id] => 3268
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg
[original_lng] => 171006
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1654378663:12
[_thumbnail_id] => 3268
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3880
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 281
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1793
[1] => 8971
)
[tags_name] => Array
(
[0] => genetikai vizsgálat
[1] => hunok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 2426
[content] =>
Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak – mondta Obrusánszky Borbála történész, az ulánbátori magyar nagykövetség vezetője a vasarnap.hu-nak.
A történész szerint a hun származás tudata tény volt a középkorban. A történelmi forrásokon kívül régészeti leletek, antropológiai vizsgálatok is az ázsiai és az európai hunok, illetve a magyarok közti rokonságot mutatták ki, a legfrissebb tudományág, az archeogenetika pedig konkrét bizonyítékokkal szolgál erre.
Obrusánszky úgy véli, hogy a Kaukázus környékéről előkerült források, régészeti leletek igazolják a magyar krónikák leírását és az Ázsiából származó hunok korai (Kr. u. I–II. század) megjelenését.
„Ismeretes, hogy Hunor és Magor egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez nem más, mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun leletek. A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók számára. Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány között” – jelentette ki.
Mivel számos kutató hangoztatja, hogy nagyon kevés hun leletanyag van a Kárpát-medencében, Obrusánszky Borbála szerint végre meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak.
„A német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb vizsgálatoknak vetették alá, melyekből kiderült, hogy a korábban germánnak tartott emberi maradványok hunok lehetnek” – mondta a történész, megjegyezve, hogy jelenleg a Magyarságkutató Intézet végez intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban, és reméli, hogy nemsokára áttörő kutatásokat publikálnak a témában.
