A La Manche csatornában végzett háromhetes régészeti ásatás bizarr, megmagyarázhatatlan fordulatot vett, miután a kutatók véletlenül felfedeztek egy, a talajba rejtett, gondosan kivágott sírt, amelynek tartalma egyértelműen nem emberi eredetű.
A Guernsey partjainál található kis Chapelle Dom Hue szigeten 2017 szeptemberében tett felfedezés egy középkori delfin ősi maradványait tárta fel a földben, és a régészek tanácstalanok voltak a titokzatos állatsír mögött meghúzódó történet magyarázatában.
Nagyon különös, nem tudom, mit kezdjek vele – mondta akkor a The Guardian online portálnak Philip de Jersey régész, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének kutatója, amit most a ScienceAlert tudományos portál idéz. – Miért fáradtak azzal az emberek, hogy egy disznódelfint egy sírnak tűnő helyen temessenek el?
A rejtélyt az állat eltemetésének módja tovább fokozta, ami ugyanis nem utal arra, hogy az elhullott állatot egyszerűen befedték volna földdel. Ehelyett inkább úgy tűnik, mintha örök nyugalomra helyezték volna: a testet keresztény hagyomány szerint keletről nyugat felé igazították. A szakemberek szerint már a sír gondos ásása is arra utal, hogy azt egyfajta „ünnepélyes pihenőhelynek” szánták.
A régészek saját bevallásuk alapján egy középkori szerzetes maradványainak felfedezésére számítottak a sírban, mivel a szigetről úgy gondolják, hogy az akkoriban a menedéket kereső szerzetesek vallási menedékhelye volt.
Ám a talajban bekövetkezett változásokat látva megdöbbenésükre egy fiatal disznódelfin koponyájára bukkantak. A tudósok szerint lehetséges, hogy a delfint egyfajta táplálék gyanánt ölték meg, mivel ezeket az emlősöket a középkorban szívesen fogyasztották. Ám ha így történt, akkor a tudósok nem értik, hogy az akkori emberek miért nem a tengerbe dobták a maradványokat, amely mindössze tíz méterre van a helyszíntől, és a kis szigetet minden oldalról víz veszi körül.
Felfedezésük után a delfincsontokat eltávolították a nyughelyről, és átadták egy tengerészeti szakértőnek, hogy tanulmányozza. Ám Jersey azt mondta, hogy ez a legfurcsább lelet eddigi, harmincöt éves tudósi pályafutása során, ami egy igazi talánynak tart.
2020 decemberében kezdte a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat a magyarországi Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak – olvasható a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint, a két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.
A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak, azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg.
A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1×1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke.
Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket – írták.
A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.
A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és négy aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516–1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott.
A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltek fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon – magyarázták.
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben hét lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák.
Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít. A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban – hangsúlyozták.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A Skócia partjaitól északra fekvő Orkney-szigeteken erős viharok tomboltak az elmúlt időszakban.
A viharok elvonultával pikt és viking nyughelyek kerültek elő. A legkorábbi sírok közel 1500 évesek lehetnek – számol be a Live Science. Az önkéntesek homokzsákokkal próbálják elkeríteni a nyughelyeket, hogy csökkentsék a károkat.
Forrás: ORCA Archaeology
A szigeteken a VI. század közepén a piktek éltek, a népcsoport Skócia jelentős részén megtalálható volt. A temetőben a IX. századból a vikingek is megjelentek, a környéken még évszázadokkal később is alakítottak ki újabb sírokat.
Peter Higgins, az Orkney-szigeteki Régészeti Központ munkatársa szerint a magas hullámok kimossák a parti szirten fekvő nyughelyeket. A helyi szikla homokkőből épül fel, ami könnyedén erodálódik. Nagyjából 50 évvel ezelőtt 250 csontvázat szállítottak el a területről, azt azonban akkor nem tudták meghatározni, hogy a temető mekkora is lehet.
Az Orkney-szigeteken számos izgalmas régészeti lelőhelyet találni. A Newark-öbölben lévő temetőt az 1960-as években kezdték el feltárni. Higginsék célja most az, hogy megóvják a sírokat, az elkövetkező három évben pedig átfogó feltárást végezzenek a lelőhelyen. A sírok elemzése különösen fontos, hiszen sokat elárulhat a piktek és a vikingek kapcsolatáról.
A már felszínre került csontvázakat a kutatók agyaggal vonják be, vagy elszállítják. A szakértők és önkéntesek egyelőre versenyt futnak az idővel, a temető állapota ugyanis rohamosan romlik.
