Nemcsak ritka avar kori lovas harcos sírok kerültek elő Temesvár mellett, hanem olyan leletek is, amelyek átírhatják a térségünkben élt avar népcsoportról alkotott eddigi ismereteket. Gindele Róbert ásatásokat vezető régész a Krónikának arról beszélt, a gazdag mellékletekkel feltárt temetkezések arra utalnak, hogy az avar elit nem csupán befolyásolta a Bánság keleti térségét, hanem közvetlen katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott fölötte.
Nem egyetlen sírt, hanem egy kisebb avar kori elit harcostemetőt tárhatnak fel a régészek Temesvár mellett, a nyugati körgyűrű építésének nyomvonalán. A gazdag mellékletekkel és teljes lócsontvázzal előkerült temetkezések a kutatók szerint a Bánság eddigi egyik legfontosabb avar kori leletegyüttesének számíthatnak.
Gindele Róbert, a feltárást vezető régész, a Szatmár Megyei Múzeum Kulturális Örökség Kutatása Osztályának vezetője a hírportálnak elmondta: a lelet a szakembereket is váratlanul érte. A kutatók kezdetben egyetlen sírt azonosítottak a Temesvár nyugati körgyűrűjének nyomvonalán, az ásatás előrehaladtával azonban újabb 6–7. századi temetkezések körvonalai bontakoztak ki. A régészek jelenleg a második sír feltárásán dolgoznak, de a terepen már most látszanak további objektumok nyomai is, ezért egyre valószínűbbnek tartják, hogy nem elszigetelt leletekről, hanem egy kisebb avar kori sírcsoportról lehet szó.
A sztyeppei eredetű nomád hagyományokat követve lovukkal együtt temették el az avar harcosokat
Az ásatást vezető régész rámutatott, a feltárt sírok különlegességét nem csupán gazdag mellékleteik adják, hanem az is, hogy ritka részletességgel rajzolják ki az avar elit temetkezési szokásait. A harcosokat teljes fegyverzetben és rangjukat jelző tárgyakkal együtt helyezték örök nyugalomra, közvetlenül mellettük pedig lovaik maradványai feküdtek.
Mint mondta, az egyik sírban a ló csontváza alig húsz centiméterre került elő az elhunyt testétől.
A két temetkezés valószínűleg eredetileg egyetlen nagyobb sírgödörhöz tartozhatott, amelynek felső részeit az évszázadok során a földművelés és az erózió részben eltüntette.
A mélyebben fekvő részek azonban érintetlenül őrizték meg az avar kori temetési rítus nyomait.
„Valószínűleg ugyanakkor, amikor a harcos meghalt, feláldozták a lovát is, és közvetlenül mellé temették. A ló nem egyszerű mellékletnek számított, hanem a harcos társadalmi rangjának, katonai szerepének és identitásának egyik legfontosabb jelképe volt” – magyarázta Gindele Róbert. Hozzátette, a régészek a feltárt lócsontvázak mellett a lószerszámok több elemére is bukkantak. A földből
rozsdás kengyelek,
fémbetétes szíjveretek és
díszített felszerelési tárgyak
is napvilágra kerültek, amelyek egykor az állatok hámját és nyeregszerkezetét ékesíthették. Egyes darabokon ezüst plakettek maradványait is azonosították.
A szatmárnémeti régész azt is elmondta, a harcosok mellett fegyvereket is találtak. Az első sírban egy tőr feküdt az elhunyt oldalánál, a második temetkezésben pedig már három különböző fegyver került elő. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a második sír tulajdonosa még magasabb rangot tölthetett be.
Továbbá a sírokból előkerült ékszerek különösen látványosak. Az egyik harcos nyakán bronz-, ezüst- és aranygyöngyökből álló nyaklánc feküdt, amelyet a föld több mint ezerháromszáz éven át őrzött. Az övekhez tartozó csattok és veretek szintén nemesfém díszítéseket kaptak, ami a régészek szerint egyértelműen magas társadalmi státuszra utal.
Avar elit őrizhette a Bánság keleti határvidékét
Gindele Róbert arról is beszélt, hogy a Temesvár melletti leletek jelentősége messze túlmutat egy gazdag avar kori temető feltárásán. A régész szerint a sírok olyan történelmi következtetésekhez vezethetnek, amelyek új megvilágításba helyezik az avarok bánsági jelenlétét. A Szatmár Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője úgy véli: a most előkerült lovas harcos temetkezések arra utalnak, hogy az avar elit nem csupán befolyási övezetként tekintett a térségre, hanem közvetlen katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott fölötte.
„Valószínűleg ez a legkeletibb tipikus avar lovas harcos temetkezés a Bánságban, és a lelőhely földrajzi elhelyezkedése önmagában is rendkívüli, hiszen Idézet a hasonló, gazdag mellékletekkel ellátott sírokat eddig inkább a Bánság nyugatibb részein, Nagylak vagy Nagyszentmiklós környékén tárták fel.
A mostani felfedezés viszont már a Bánság keleti pereméhez közel helyezkedik el, ott, ahol az Alföld fokozatosan átadja helyét a dombvidéki térségeknek. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy az avar hatalom közvetlen jelenléte jóval keletebbre húzódott, mint azt korábban feltételezték” – magyarázta Gindele Róbert.
A régész szerint különösen beszédes, hogy a feltárt sírok mindegyike harcosokhoz köthető, és egyelőre nem kerültek elő női vagy gyermektemetkezések. Ez arra enged következtetni, hogy nem egy hétköznapi falusi közösség nyughelyéről van szó, hanem egy kisebb létszámú katonai elit temetkezőhelyéről.
„Valószínűleg egy harcos csoport uralhatta ezt a vidéket néhány évtizeden keresztül” – fogalmazott a kutató. Hozzátette: a lovas temetkezések, a fegyverek és a gazdag mellékletek együttese mind azt jelzi, hogy az itt eltemetett személyek az avar hatalmi struktúra felsőbb rétegéhez tartozhattak.
Keleti eredetű nép a Kárpát-medencében
Mint rámutatott, az avarok a 6. század második felében jelentek meg a Kárpát-medencében, és több mint két évszázadon át a térség egyik meghatározó hatalmi tényezőjének számítottak. Gindele Róbert elmondta, a nomád eredetű nép körülbelül az 580-as években érkezett a térségbe, miután a korabeli hatalmi viszonyok átrendeződésében katonai szerepet kaptak a gepidák elleni harcokban.
Később fokozatosan birtokba vették a Kárpát-medence síkvidéki területeit, majd a Maros völgyén keresztül Erdély irányába is terjeszkedtek.
A régész elmondása szerint az avarok elsősorban a Bánsági-síkság nyugati részén telepedtek meg, miközben fennhatóságuk alá különböző helyi népcsoportok kerültek. A korszak társadalma erősen rétegzett volt: a földműveléssel foglalkozó közösségek mellett külön harcos réteg és vezető elit is létezett. A most Temesvár mellett feltárt sírok éppen ehhez a katonai felsőbb réteghez köthetők.
„A lovas sírok, a fegyverek és a gazdag mellékletek mind a keleti, sztyeppei hagyományokat tükrözik. A legújabb kutatások szerint az avar elit hosszú időn át megőrizte belső-ázsiai eredetének kulturális és részben genetikai sajátosságait is” – magyarázta Gindele Róbert. Hozzátette, az avar hatalom a 9. század elején gyengült meg véglegesen, amikor Nagy Károly frank uralkodó nyugatról, a bolgárok pedig keletről támadták meg a birodalmat. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, az avar népesség egy része ezt követően sem tűnt el nyomtalanul a Kárpát-medencéből, hanem beolvadhatott a későbbi helyi közösségekbe.
Régész: történelmi jelentőségű lehet a temesvári lelet
A szakember hangsúlyozta, a feltárás azért is számít jelentősnek, mert a Bánság keleti térségéből eddig viszonylag kevés olyan régészeti bizonyíték került elő, amely közvetlen avar elit jelenlétre utalt volna. A mostani sírok viszont azt sugallják, hogy az avarok nem csupán átvonultak ezen a vidéken, hanem katonai támaszpontszerű ellenőrzést alakíthattak ki itt.
Gindele Róbert arra is kitért, hogy a Temesvár melletti feltárás számára személyesen is kiemelkedő jelentőségű. Mint mondta, több mint negyedszázada dolgozik a szakmában, pályafutása során ásatások százain vett részt az ország több részén, mégis úgy érzi, a most előkerült avar sírok a legfontosabb általa feltárt leletek közé tartoznak.
A régész szerint a lelőhely különleges értékét nemcsak a gazdag mellékletek adják, hanem az is, hogy a sírok szinte érintetlenül őrizték meg az avar elit temetkezési világának részleteit: a lócsontvázak, a fegyverek, a kengyelek és a nemesfém díszítések együtt ritkán látható teljességgel idézik meg a korszakot.
Gindele Róbert ugyanakkor hangsúlyozta: a legizgalmasabb munka még csak ezután következik. A terepi feltárással párhuzamosan jelenleg is zajlik az útépítés előkészítése, ezért a régészeknek gyors ütemben kell dolgozniuk, hogy a kutatások ne késleltessék a nagyberuházást, miközben minden részletet dokumentálnak. A leletek restaurálása és tudományos feldolgozása azonban hosszú évekre ad majd munkát a szakembereknek.
A feltárt tárgyak restaurálás után a Temesvári Bánsági Múzeumba kerülnek, ahol később a nagyközönség is megtekintheti őket.
Addig azonban még számos kérdés vár válaszra: hány sír rejtőzik még a föld alatt, pontosan kik voltak az itt eltemetett harcosok, és milyen szerepet töltöttek be az avar hatalmi rendszerben.
(kronika.ro)
[type] => post [excerpt] => Nemcsak ritka avar kori lovas harcos sírok kerültek elő Temesvár mellett, hanem olyan leletek is, amelyek átírhatják a térségünkben élt avar népcsoportról alkotott eddigi ismereteket. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779056760 [modified] => 1779011236 ) [title] => Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5561&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5561 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 5562 [image] => Array ( [id] => 5562 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto.jpg [original_lng] => 506051 [original_w] => 1320 [original_h] => 990 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto-1024x768.jpg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto.jpg [width] => 1320 [height] => 990 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto.jpg [width] => 1320 [height] => 990 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/nn-avartemeto.jpg [width] => 1320 [height] => 990 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1779000436:12 [_thumbnail_id] => 5562 [_edit_last] => 12 [views_count] => 554 [_oembed_2a46d1b3efc59cffa725a08719de1292] =>
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
