Magyar–horvát nemzetközi kutatás keretében, a Magyarságkutató Intézet vezetésével, archeogenomikai vizsgálatokkal határozták meg a Hunyadi leszármazottak genetikai származását.
Az eredményeket a Heliyon nemzetközi szakfolyóiratban közölték. A kutatás előzményei: a magyar történelmi uralkodóházak vizsgálatait 2014-ben Kásler Miklós és munkatársai dolgozták ki és indították el, majd 2019-től a Magyarságkutató Intézet folytatja ezeket a kutatásokat. 2020-ban Kásler Miklós miniszterként kezdeményezte a Hunyadi-ház archeogenetikai vizsgálatát, amelynek keretében zajlottak egyeztetések a varasdi püspökkel.
A sikeres tárgyalásoknak köszönhetően tudománydiplomáciai sikerként kerülhetett sor a lepoglavai sír felnyitására. A kutatás gyakorlati kivitelezését 2021 elején kezdték meg a kutatók a horvátországi Lepoglavában. A Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatására szentelt templom gótikus szentélyében, az oltár előtt, a márvány fedlap alatt található Hunyadi Mátyás fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Corvin Kristófnak a sírhelye.
A márvány sírfedlap eltávolítása után az eredeti, XV. századi gótikus sírgödör tárult a kutatók elé, benne egy késői (XIX. századi) ereklyetartó koporsóval, amelybe a XIX. századi antropológiai vizsgálat után helyezték vissza a sírban korábban eredeti helyükön nyugvó csontmaradványokat.
A kis méretű koporsó helyét, fellelt állapotát fényképesen és rajzosan is dokumentálták, majd eltávolították róla a szinte teljesen egyben megmaradt feliratos koporsófedelet. Ekkor látták, hogy a koporsóban másodlagos helyzetben ugyan, de két egyén csontjai voltak. A helyszínen elvégezték az antropológiai vizsgálatokat és a genetikai mintavételezést.
A Magyarságkutató Intézet munkatársai az extrém körülmények között végrehajtott mintavétel ellenére sikeres DNS-izolálást hajtottak végre.
A kutatás során elvégzett radiokarbon kormeghatározás megerősítette a régészeti és történeti adatokat. Az antropológiai mérések alapján az egyének koponyája megegyezett a Török Aurél által a XIX. században vizsgált és közölt koponyák fényképével.
My Website
A Corvinok ősi európai genom összetételűek
A két vizsgált egyén antropológiai módszerekkel becsült elhalálozási életkora megfeleltethető Corvin János és Corvin Kristóf ismert életkorával. A felnőtt egyén a csontozat morfológiai jellegei alapján férfi, akinek a medencéjén és az alsó végtagján jól láthatók a bal oldali csípőficam következtében kialakult csontátépülés nyomai.
Új generációs szekvenálással meghatározták mindkét egyén teljes genomszekvenciáját. Mindketten az E1b1b1a1b1a6a1c~ Y kromoszómás haplocsoportba tartoznak, amely széles Eurázsia elterjedtséget mutat.
Az apa–fiú genetikai kapcsolatot klasszikus STR-módszerekkel és teljesgenom-adatokkal is megerősítették. Minden genomanalízis rámutatott arra, hogy a Corvinok ősi európai genom összetételűek.
Azaz legmagasabb genetikai hasonlóságot az európai neolit mintákkal (amely népek szintén a Kárpát-medencéből eredeztethetők) és az ősi magyarországi neolit és rézkori mintákkal mutattak, úgy, mint a Kőrös kultúrából (Krisztus előtt 6000–5500), az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrájából (Krisztus előtt 5500–5000), a dunántúli Lengyel-kultúrából (Krisztus előtt 5000–4400) vagy a Bodrogkeresztúr-kultúrából (Krisztus előtt 4000–3600) származó minták.
Sikeresen azonosították a Hunyadiak utolsó két férfi leszármazottját
Az azonosított haplocsoport széles eurázsiai elterjedését támasztja alá a jelenleg leírt két legközelebbi archaikus minta is: egy a középkori Szardíniából (Marcus és mtsai. 2020) és egy, az Otrar-Karatau kultúrához tartozó minta a vaskori kazah sztyeppéről (Gnecchi-Ruscone és mtsai. 2021).
Az azonos főcsoportba tartozó minták a Kárpát-medence területéről a következők:
egy avar kori minta (Krisztus után 650–675),
egy elit honfoglalás kori minta (Krisztus után 895–950) (Neparáczki és mtsai. 2019) és
egy középkori magyar nemes mintája (Nagy és mtsai. 2021, Olasz és mtsai. 2019).
Corvin Kristóf a ritka, sporadikusan előforduló T2c1+146 mitokondriális haplocsoportba tartozik, ami a mediterrán részeken a leggyakoribb, édesapja a T2b csoportba tartozik, amely Eurázsia-szerte elterjedt. Mindkét anyai vonal genetikai eredete összeegyeztethető az édesanyák történeti adatokból ismert származásával.
A kutatásban sikeresen azonosították a Hunyadiak utolsó két férfi leszármazottját. A publikációban leírt adatok alapján archeogenetikai vizsgálatokkal azonosíthatóvá váltak a Hunyadi-ház felmenőinek maradványai.
A kutatásban a Magyarságkutató Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet kutatói, a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium kutatói és az atlantai Praxis Genomics LLC kutatója vettek részt.
A székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható.
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós felidézte, hogy az archeogenetikai kutatás két irányba indult el Magyarországon:
Szegeden populációgenetikai kutatások kezdődtek,
az Országos Onkológiai Intézet pedig az Árpád-dinasztia genetikai állományának kutatását indította el, azonosítva III. Béla király férfiági leszármazási vonalát.
Ezt a két kutatási irányt egyesítette a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve a többi tudományág eredményeivel, így rövid idő alatt is tudományosan megalapozott, prekoncepcióktól mentes eredményeket értek el – tette hozzá a miniszter.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható.
Mint kiemelte, az osszárium kutatásának előzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát. Így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szent László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.
A Magyarságkutató Intézet laborjában kiépítették a jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amellyel teljes örökítőanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár kétezer éves csontmaradványokból is. Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat.
Több száz személy maradványait tárták fel az osszáriumban
Kásler Miklós elmondta: a székesfehérvári osszáriumban mintegy kilencszáz személy maradványait tárták fel, közülük 204 minta teljes örökítőanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig folyamatban van.
A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák feleségüket, rokonaikat, valamint a vegyes házi királyokat is. A munka későbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhető mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is – ecsetelte a miniszter. Emlékeztetett, hogy a Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen volt lehetőség közelebb jutni a családhoz: Corvin János és leszármazottai Lepoglavában őrzött csontjainak vizsgálatával. Ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetők lesznek.
