A legősibb és
legnagyobb maja építményt fedezték fel régészek légi távérzékeléses módszerrel
a mexikói dzsungelben.
A Mexikó délkeleti részén, Tabasco államban talált hatalmas,
négyszögletes alapú építmény az i.e. 1000 és 800 közötti időszakban készült. A
későbbi, ismert maja piramisoktól eltérően nem kőből, hanem agyagból és földből
építették, és a tudósok szerint tömeges rituális rendezvényekhez használták.
Légi felvétel az ásatási helyszínről (Forrás: Takeshi Inomata)
A guatemalai határ közelében, az Aguada Fenix régészeti
helyszínen található építmény 400 méter széles, 1400 méter hosszú és 10-15
méter magas. Teljes kiterjedésében nagyobb, mint az 1500 évvel korábban épült
gízai nagy piramis, és a legnagyobb prehispán építmény a térségben.
Magas társadalmi státuszú embereket ábrázoló szobroknak nem
találták benne nyomát, ami arra utal, hogy a maja kultúrának ebben a korai
szakaszában inkább a közösségnek jutott jelentős szerep, csak később alakultak
ki a társadalmi különbségek az uralkodó által vezetett hierarchiában – mutattak
rá szerdán a kutatást ismertető tudósok.
Az Arizónai Egyetem régésze, Takeshi Inomata által vezetett
kutatás során a mexikói-guatemalai határnál 21 nagy és kisebb, de hasonló
szerkezetű, észak-déli irányú ceremoniális központra bukkantak az őserdővel
borított területen.
Mivel struktúrája horizontális, a legnagyobb építmény,
Aguada Felix is beleolvad a természeti felszínbe, de a lézeres távérzékelést
használó LiDAR (Light Detection and Ranging) módszerrel szépen kirajzolódott a
formája – mondta el Inomata, akinek csoportja a Nature folyóiratban publikálta
a kutatást.
A régészcsoport 2018 és 2020 között végzett légi távérzékeléses felderítést a régészeti helyszínen, amit ásatások követtek. A régészeti helyszín fölött a levegőből sikerült a lézeres távérzékeléssel felfedezni a nagy kiterjedésű építményt, és az így nyert adatokból elkészíteni háromdimenziós képét. Az építményhez kilenc út és egy sor víztároló is kapcsolódott. A kutatók szerint i.e. 750-ben hagyhatták el a maják.
A komplexum kiterjedését ez a 3D-s kép szemlélteti (Forrás: Takeshi Inomata)
Aguada Fenix környékének egyes részein ma
szarvasmarha-tenyésztés folyik, más részeit erdők borítják.
Inomata szerint a környéken élők feltehetően a naptári
ciklusokhoz kapcsolódóan alkalmanként gyűlhettek össze. A szertartásokban az
utak mentén és a négyszögletű téren belüli körmeneteknek is szerepe lehetett. A
tér közepére szimbolikus tárgyakat, például jádefejszéket helyeztek el.
A maja kultúra, melynek virágkorát a 200–800 körüli korszakra teszik, fejlett írásbeliségéről, matematikai és csillagászati tudásáról híres. A kutatók szerint az új felfedezés hozzájárul a maja civilizáció továbbra is homályba vesző eredetének megfejtéséhez.
A kutatók egy jellegzetes vonását is azonosították az
építménynek: egy nyugati dombból és egy keleti platformból áll. A régészek
szerint ez a felosztás csillagászati megfigyelésekhez kapcsolódhatott: a
nyugati dombról a nyári és téli időszakban a napfelkeltét lehetett megfigyelni.
A lézeres technológiával a régészcsoport már korábban is
felfedezett egy i.e. 950-ből származó építményt a Ceibal maja régészeti
helyszínen, Guatemalában, amelyet akkor a legősibb maja építménynek tartottak.
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b