A Levant magazinban egy nemzetközi régész kutatócsapat az első részletes leírást adják a régió hosszú távú neolitikus otthonairól. Arábia északi részét a korábban feltételezettnél sokkal jobban belakták a neolitikus emberek. A tanulmány arra is új fényt vet, hogy mit ettek ezek a neolit emberek, milyen eszközöket használtak, és kivel kereskedtek? – írja a Biblical Archeology society magazin honlapján.
Egy több éves projekt részeként a Harrat ‘Uwayridban a Hijaz-hegyek és a Nefud-sivatag között, a csapat családi struktúrák százait azonosította, melyek álló kőkörökként ismertek.
A Kr.e. a 6. és 5. évezredből származó struktúrák végtől végig helyezett, masszív függőleges kőlapok koncentrikus köreiből állnak, és a struktúra közepén egy másik különálló kőlemez van. Az egyik kutató szerint a faanyagot a kősorok közé helyezték, ami egy központi pillérbe dőlt, és a tetejére volt helyezve a lakóhely teteje.
Bár a legtöbb ház 4.524-9.048 méter átmérőjű volt, néhány komplex lelet eléri a 27.84 méter átmérőt is. Annak ellenére, hogy a kiásott körök egy évezredig voltak használatban, nem lakták egész éven át, hanem szezonális struktúrák voltak, melyet a régió nomád népei építettek, akik valószínűleg évről évre visszatértek a helyszínre.
A körökben felfedezett leletek, amiket a csapat feltárt még jobban rávilágít azokra az emberekre, akik használták. Az állati maradványok között sok a domesztikált állat, köztük birka, és kecskék és szarvasmarha. Ezeket a domesztikált állatokat valószínűleg közvetlenül a levantei szomszédok vezették be, mivel nem őshonosak a területen.
De nem csak állatokat importáltak Levanteból. A körökben felfedezett kőeszközök között sok nagyon hasonló a Levantei stílushoz, különösen a nyílhegyek, melyek majdnem olyanok mint a levanteiek.
Azt nem tudni, hogy ezek a nyílhegyek vásárolt tárgyak, vagy helyileg készítették. Még a kőkörök is olyanok, mint a vadászó-pásztorkodó csoportok házi struktúrái, amiket több száz kilométerrel arrébb találtak Jordániában.
Levanten kívül, úgy tűnik, hogy ezek a neolitikus emberek cseréltek a Vörös-tengerről, 75 mérföldre nyugatról származó tárgyakat is, köztük dekoratív kagylóhéjakat és ékszereket. A kereskedelem lehetővé tehette a Harrat ‘Uwayrid népeinek, hogy gyarapodjanak ebben az időszakban, mivel a domesztikált állatfajok bevezetése által alkalmazkodni tudtak a régió nagyon változó időjárási viszonyaihoz.
Az észak-arábiai neolitikus élet nem minden aspektusára volt hatással Levante. A kultúra egy különösen helyi kifejeződése a monumentális kőstuktúrák jelenléte. Az ugyanebből az időből származó szabadtéri szentélyek, amik elérték a több tíz méter hosszt, hasonló leleteket tartalmaznak, mint a kőkörök és valószínűleg a helyi nomád népek vallásos és kultikus szükségleteire szolgáltak.
