Egy norvég iskolás fiú egy kirándulás során rozsdás tárgyat vett észre, amely kiállt a földből, és amelyről kiderült, hogy egy 1300 éves, a viking kor előtti kard – írja a New York Post.
A hírek szerint a 6 éves Henrik Refsnes Mjortvedt egy iskolai kiránduláson volt a norvégiai Inlandet megyében, amikor rábukkant a szokatlan leletre. Nem sokkal később a tanárok és a diákok felvették a kapcsolatot a helyi régészekkel.
A vizsgálat során kiderült, hogy az iskolás fiú egy egyélű kardot fedezett fel a skandináviai Meroving-korszakból (Kr. u. 550–880), amely a régió legendás viking korszaka előtt volt.
Miután kiemelték a földből, a kardot az oslói Kultúrtörténeti Múzeumba vitték. Ott tanulmányozzák és megfelelően megőrzik.
A kiadvány megjegyezte, hogy a fegyver erősen korrodált volt, de a röntgenvizsgálat és a kohászati elemzés felfedheti a titkait. A tudósok azt tervezik, hogy tanulmányozzák a kard kialakítását, és kiderítik, hogyan használták sok évszázaddal ezelőtt.
A szakértők úgy vélik, hogy a kard egy harcosé vagy egy magas rangú földművesé lehetett.
Norvégia történetének legnagyobb viking kori pénzgyűjteményére bukkantak az Oslói Egyetem régészei – derül ki az intézmény közleményéből. A páratlan leletegyüttes mintegy 2970 ezüstérméből áll, és fémkeresőkkel találták meg.
Nem hittem a fülemnek, amikor hallottam erről a felfedezésről. Ez nemzeti és nemzetközi szinten is nagy eseménynek számít, Norvégiában ugyanis kevés dolog izgalmasabb a viking kornál – mondta Hanna Geiran nemzeti örökségvédelmi biztos.
A szakértők szerint a fizetőeszközök többsége angol, illetve német eredetű, de akadnak köztük dán és norvég érmék is. A legkorábbi pénzek a 980-as évekből származnak, a legkésőbbiek pedig az 1040-es évekből. Ebben az időszakban a vikingek számos alkalommal támadtak meg Angliát, sőt évtizedekre hatalmuk alá is hajtották. Nagy Knut dán király 1028-ra például hatalmas birodalmat épített ki, amelynek a mai Dánia és Anglia mellett része volt egész Norvégia és Svédország bizonyos részei is. Nem csoda tehát, hogy ekkoriban nagy számban használtak külföldi eredetű pénzeket Skandináviában.
A 2970 érme mellett a kincshalomban ékszerekből származó törtezüst is nagyobb mennyiségben szerepel. A leletegyüttest két fémkeresős civil, Vegard Sørlie és Rune Sætre fedezték fel április 10-én. Ők csupán 19 darab érmét ástak elő, amelyekről azonnal értesítették róla a helyi illetőségű régészeket. A szakemberek április 29-ére hozták felszínre a további több ezernyi értékes tárgyat, de még most is kutatnak a területen, hátha további érdekes leletekbe botlanak.
A vizsgálatok alapján a kincseket 1047 körül áshatták el, azt azonban nem tudni, hogy miért. A régi időkben az emberek leggyakrabban akkor földelték el értékeiket, ha egy háború, elonyomó rezsim vagy egyéb veszély miatt féltették. A viking kori kincshalmok viszont meglehetősen ritkának számítanak.
A csapat 41 sírt tárt fel a helyszínen, mindegyiket sima kőkör jelöli, köztük néhány elhamvasztott emberi maradványokat tartalmaz.
Egy bronz- és vaskori gyermek temetkezési területet tártak fel Norvégiában, melyet 600 éven át használtak, de a régészek nem tudják, miért? – írja a Live Science magazin.
Zavarba ejti a régészeket a Norvégia déli részén tett felfedezés. A sírokat tavaly fedezte fel a Norvég Kultúrtörténeti Múzeum csapata Fredrikstadban, Oslo déli részétől körülbelül 80 kilométerre, a svéd határ közelében. Mindegyik sírt pedánsan körbe rakott kövek jelölik. 41 kerek kőformációt tártak fel.
A csapat 41 sírt tárt fel a helyszínen, mindegyiket sima kőkör jelöli, köztük néhány elhamvasztott emberi maradványokat tartalmaz.
A legfeljebb 2 méter átmérőjű kőkörök úgy voltak egymás mellé elhelyezve, mint az utcán a macskakövek, de a felszín alatt néhány centiméterre temetve. Sok kört helyeztek egy nagy központi kő köré, és feltártak égett csontokat és kerámia szilánkokat is a kövek alatt. Most egy új analízis feltárta, hogy majdnem mindegyik sírban volt egy Kr.e. 800 és 200 között meghalt gyermek. Közülük sok a csecsemő, a többiek 3-6 évesek.
A régészek a temetkezési helyszínt Fredrikstad közelében fedezték fel, Oslo déli részétől körülbelül 80 kilométerre, a svéd határ közelében.
A kormeghatározás azt mutatja, hogy a temetkezési helyszínt hosszú időszakon át használták, tehát nem halhattak meg ugyanazon természetei katasztrófa, vagy betegség kitörése, vagy járvány miatt.
Az ókori Skandináviában időnként spirálisan, vagy karika mintázatban elrendezett sima köveket fektettek a hamvasztás helyszínére, de ez az első eset, hogy ilyen sok sírt találtak együtt.
Unikális Európában az ókori gyermeksírok ilyen koncentrációja. A temetési helyszínt környező területet utazásokat és napimádatot ábrázoló szikla vésések tarkítják.
A szakértők megjegyzik, hogy abban az időben valószínűleg magas volt a csecsemő halálozás, de különben nincs magyarázat a gyermeksírokra. A régészek miután a helyszínről származó fontos mintákat rögzítették és alaposan lefotózták, befedték az ásatásokat. Az egyik kőformáció azonban hamarosan kiállításra kerül Osloban, a Kultúrtörténeti Múzeumban „A gyermekek emlékére” címmel.
A régészek azt is tervezik, hogy analizálják a helyszínről való leleteket, amik között vannak kerámiadarabok és valami, ami egy fémbross lehet. A kerámia töredékek elemzéséből sok mindent megtudhatnak. Úgy tűnik, hogy nem minden edény volt égetett csont tároló; némelyik a sírok közé volt helyezve, és a régészek kíváncsiak, hogy mi volt bennük.
A sírok közelében főző gödröket és tűzhelyeket találtak, ami azt mutatja, hogy összegyűltek és a temetésekkel kapcsolatos ünnepségeket tartottak.
Véletlen felfedezés
A régészek a temetkezési területet akkor fedezték fel, miután egy közelben lévő kőkori települést vizsgáltak.
A skandináv bronz- és vaskor idején gyakori volt, hogy máglyán elhamvasztották a halottakat és a megmaradt csontokat vagy eltemették, vagy szétszórták. A hamvasztás helyszíne fölé gyakran építettek lapos kőzetréteget spirál, vagy karika mintázatban.
De a Fredrikstadban felfedezett temetkezési helyszín szokatlan. A sírok nagyon közel vannak egymáshoz. Nyílt vidéken kellett lenniük, főútvonal közelében, így mindenki tudhatott róluk. A helyszín körüli főző gödrök és tűzhelyek azt sugallják, hogy összegyűltek és a temetésekkel kapcsolatos ünnepségeket tartottak. Ezenkívül a sírokat pedánsan elkészítették. Minden egyes kő más helyszínről való és precízen a formációba helyezték.
Egy ritka, 1000 éves, Jézust ábrázoló aranyérmére bukkant valaki, miközben a hegyeket vizsgálta Norvégia déli részén fekvő településen, Vestre Slidreben – számolt be a Live Science.
A „histamenon nomisma” típusú kis érmét először Kr. u. 960-ban vezették be. Az egyik oldalon Jézus van, Bibliát tartva, a másik oldalon II. Vazul és VII. Konstantin, a két testvér, Bizánci Birodalom uralkodói. A Római Birodalom nyugati része 476-ban összeomlott, míg a Bizánci, vagy Kelet-Római Birodalom még 100 évig fennállt.
A régészek úgy vélik, hogy az érmét valamikor 977 és 1025 között verték, a testvérek regnálása alatt, az érmét szegélyező 3 pontozott vonal alapján, amit gyakran használtak abban az időszakban.
Az érmén van két bevésés. Az egyik latinul: „Jézus Krisztus, az uralkodók királya”. A másik görögül: „Vazul és Konstantin, a rómaiak császárai”.
Azt nem tudják a kutatók, hogy került az érme a hegyoldalra. Lehetséges, hogy Harald Hardrada, vagy más néven III. Harald érméje volt, aki Norvégiában uralkodott 1045–1066-ig. Mielőtt király lett, a bizánci császár őreként szolgált; gyakori volt, hogy az őrök engedélyt kaptak, hogy kifosszák a palotát, miután egy császár meghalt. Lehetséges, hogy az érme Kijev hercegének, Yaroslav herceg, vagy más néven Bölcs Yaroslav lánya hozományának egy része volt, akit III. Harald feleségül vett.
A régészek azt tervezik, hogy 2024-ben visszatérnek a helyszínre, hogy további ásatásokat végezzenek.
A skandináv mitológia isteneinek, köztük Thornak és Odinnak a tiszteletére emelt, 1200 éves pogány templom maradványait fedezték fel a régészek Norvégiában.
A szakemberek szeptemberben tárták fel az épület alapját a nyugat-norvégiai Oséban – olvasható a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A hajdanán 14 méter hosszú, 8 méter széles és 12 méter magas faépületet a 8. század végén emelhették és imádkozásra, valamint áldozatbemutatásra használhatták a nyári és a téli napfordulók idején.
A Bergeni Egyetemi Múzeum régésze, Soren Diinhoff szerint ez az első óészaki templom, amelyet felfedeztek az országban.
Az északiak a 6. században kezdtek az isteneknek szentelt épületeket emelni. Ezek sokkal összetettebbek voltak, mint azok az egyszerű, gyakran szabadtéri helyszínek, amelyeket korábban az óészaki istenek imádására használtak.
Az ősi pogány templom abból az időszakból származik, amikor a területet egy vagyonos családok alkotta elit csoport kezdte irányítani, azt követően, hogy a skandinávok kapcsolatba léptek a Római Birodalommal és az észak-európai germán törzsekkel.
A pogány templomok jellegzetes kis tornyot kaptak a nyeregtetőre, ami a korai keresztény templomok tornyait utánozta.
A régészek az állatáldozat bemutatásáról árulkodó csontmaradványokat, valamint a vallási lakomák fogásainak elkészítésére használt tűzrakó helyeket is azonosítottak a helyszínen.
Az óészaki vallás a 11. században kezdett hanyatlani, amikor a norvég uralkodók a kereszténységet kényszerítették rá a térség lakóira, elpusztítva az osei templomhoz hasonló épületeket, hogy az emberek az új keresztény templomokba menjenek imádkozni.
Egy második világháborús ütközetben elsüllyedt német hadihajó roncsait találták meg Norvégia partjainál – jelentette be a norvég Statnett energiacég és egy vízalatti kutatással foglalkozó régész.
A szakembereknek a hajótestről készített képek és hanglokátoros felvételek, valamint olyan részletek, mint a lövegtornyok elhelyezkedése alapján sikerült azonosítaniuk idén a Karlsruhe könnyűcirkálót, amelynek roncsait 2017-ben észlelték először mindössze 15 méterre egy 1977 óta működő vízalatti elektromos kábeltől. Az 1920-as években épített hajóra később horogkeresztet tettek, amely látszik is a hullámsírról készített felvételeken, amelyeket a norvég NRK közszolgálati televízió mutatott be először.
1940 áprilisában a 174 méteres Karlsruhe részt vett a Norvégia elleni támadásban, ám amikor útnak indult hazafelé Kristiansandból, torpedótalálat érte.
A legénységet evakuálták és a hajót végül maguk a németek süllyesztették el. A cirkáló függőlegesen pihen a tengerfenéken 490 méteres mélységben, mintegy 24 kilométerre a parttól. „A Karlsruhe sorsa benne van a történelemkönyvekben, ám ez idáig senki sem tudta pontosan, hogy hol süllyedt el a hajó” – mondta Frode Kvaloe, a Norvég Tengerészeti Múzeum régésze és kutatója.
Több száz éves régészeti leletek kerültek elő a klímaváltozás miatt a norvég hegyvidéken olvadó jég alól. A látványos és kitűnő állapotban fennmaradt tárgyakra egy Viking-korszakban használt útvonal mentén bukkantak rá a régészek a National Geographic beszámolója szerint.
Lars Holger Pilø régész és kollégái először egy 1800 éves ruhadarabot azonosítottak a dél-norvégiai Lomseggi hegy olvadó jegében – írj a National Geographic. Amikor a szakértő csapatával a környéket járta be, rengeteg tárgyat találtak, melyeket korábban a jég fedett el. A régészek ekkor jöttek rá, hogy egy különleges lelőhelyre bukkantak. Pilø és csapata a közelmúltban számolt be a felfedezésről, 2015-ig összesen mintegy ezer leletet tártak fel a területen.
A lelőhely egy korai útvonal, melyen 200 és 1500 közötti időszakban közlekedtek a helyiek az Otta-folyó menti téli települések, illetve a nyári, magasabban fekvő szálláshelyek között. Amikor az emberek az úton haladtak, bizonyos használati tárgyakat elhagytak, a régészek pedig most ezeket találták meg.
A Lomseggi hágón olyan jégtömegek fekszenek, melyek a gleccserekkel ellentétben nem mozognak, így eredeti helyükön képesek megőrizni a leleteket. A szénizotópos kormeghatározás alapján az útvonalat 300 körül kezdték el használni, a térségben annak idején kedvezőek voltak az éghajlati viszonyok.
A lomseggi leletek különlegessége, hogy sokat elárulnak a mindennapi életről. Az út mentén olyan kőhalmokat is feltártak, melyek valószínűleg a tájékozódást szolgálták – úgy tűnik, az ösvényen nem csak helyiek közlekedtek. A leletek arról árulkodnak, hogy az úton a forgalom a fekete halál előtt látványosan csökkent. A jelenségre egyelőre nem találtak magyarázatot. Az ösvény a térség urbanizációs időszakában érte el csúcsát.
A szakértők úgy vélik, hogy a klímaváltozás hatására idővel egyre több és több lelet fog előkerülni a hidegebb régiókban.
(ng.hu)
[type] => post [excerpt] => Több száz éves régészeti leletek kerültek elő a klímaváltozás miatt a norvég hegyvidéken olvadó jég alól. A látványos és kitűnő állapotban fennmaradt tárgyakra egy Viking-korszakban használt útvonal mentén bukkantak rá a régészek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1587332880 [modified] => 1587309125 ) [title] => Olvad a norvég jég, ahonnan fantasztikus leletek kerülnek elő (videó) [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=608&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 608 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 609 [image] => Array ( [id] => 609 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [original_lng] => 291782 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1587298326:12 [_thumbnail_id] => 609 [_oembed_d9e5f32f648e785d938bcb3e27aea25c] => [_oembed_time_d9e5f32f648e785d938bcb3e27aea25c] => 1587296905 [_edit_last] => 12 [views_count] => 7986 [_oembed_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => [_oembed_time_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => 1596844836 [_oembed_934b7a78fd613327a135d9880ed128f2] => [_oembed_time_934b7a78fd613327a135d9880ed128f2] => 1603192254 [_oembed_0d204fecadea3d59deb3e653af5aad6b] =>
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
