Négymillió dollárért kelt el egy repülő őshüllő, egy pteranodon csontváza egy szerda esti New York-i árverésen – írja a Sotheby’s aukciósház közleménye alapján az MTI.
Az árverésre került őslény egy hatméteres szárnyfesztávolságú, hatalmas, madárszerű állat volt, ami körülbelül 85 millió évvel ezelőtt élt. Az őshüllőt Hórusznak nevezték el a sólyomfejű egyiptomi isten után, és 2002-ben fedezték fel Kansasban, egy olyan területen, ami a krétakorban egy Észak-Amerikát kettészelő beltenger lehetett.
A pteranodon a valaha élt legnagyobb szárnyas lények egyike, és a víz felett repülve, hosszú csőre segítségével fogott halat.
Az árverésre bocsátott példány csontjai szinte teljes épségben fennmaradtak, ami ekkora méretben rendkívüli ritkaságnak mondható. Az aukciósház becsüsei előzetesen nem zárták ki, hogy a maradványok leütési ára a hatmillió dollárt is elérheti.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
Folyamatosan érkeznek az érdekes felfedezések a Földet egykoron benépesítő különböző ősi állatokról. Nemrégiben egy hatalmas keltetőhelyre bukkantak Indiában kutatók, de arra is fény derült, hogy a T-rex okosabb lehetett, mint gondoltuk.
Egy új felfedezés a pteroszaurusz rendjéhez tartozó ctenochasmatida családját érinti – kutatók Németországban bukkantak egy ilyen állat gyakorlatilag teljes csontvázára, melynek érdekessége, hogy több mint 400 foggal rendelkezett. A csontvázat Balaenognathus maeuseri névre keresztelték, és rendkívül különbözik a család más állataitól.
A Palaontologische Zeitschrift folyóiratban publikált eredmények szerint az állat különleges fogazata azért is érdekes, mert egyes pteroszauruszok éles foggal rendelkeztek az áldozat megszúrására, de voltak olyanok is, amelyek nem is rendelkeztek fogakkal.
A tanulmányt vezető David Martill professzor kiemelte: ugyan van olyan pteroszaurusz is, melynek több foga van (ez a pterodaustro), de annak az állatnak a felső állkapcsában zömök fogak vannak, az alsóban pedig hosszúak.
A most talált csontváz kapcsán az az érdekes, hogy a fogak mérete egyforma a felső és az alsó állkapocsban is – azzal a különbséggel, hogy a felsőben több fog található. Az állkapocs hosszú, a fogak aprók és kampósak, köztük pedig kis rések vannak, mint egy fésű.
A különleges fogazat a táplálkozás módjáról is árulkodik – írja az Interesting Engineering. Az állat a kanál alakú csőrét használhatta tölcsérként, hogy vízzel töltse meg azt, majd a fogai segítségével szűrhette ki a szükségtelen folyadékot – a zsákmány így a szájában maradt.
Az állat a sekély lagúnákon gázolhatott át, például garnélarákokra vadászva. A kutatók kiemelték, hogy ez a pteroszaurusz – más társaival ellentétben – egyes fogainak a végén kis kampókkal is rendelkezett, melyek segíthettek az apró zsákmány befogásában.
A Balaenognathus maeuseri csontváza jelenleg a német, bambergi természettudományos múzeumban látható.
