Ősi településeket és a mezőgazdasági tevékenység bizonyítékait fedezték fel egy lincolnshire-i kőbányában. A leletek között szerepelnek kerámiák, állati csontok és magminták a neolitikumtól a szász korig.
A tudósok a lincolnshire-i (Nagy-Britannia) kőbányában végzett régészeti ásatások során településekre és bizonyítékokra bukkantak olyan emberek mezőgazdasági tevékenységére, akik körülbelül 6000 évvel ezelőtt éltek itt. Erről a BBC számolt be.
A West Deeping kőbánya feltárása során a tudósok római települést, valamint neolitikus és bronzkori leleteket fedeztek fel. A legkorábbi leletek a főzéshez használt edények voltak.
A bizonyítékok a késő neolitikus időszakra nyúlnak vissza, beleértve a valaha talált „legnagyobb” kerámiagyűjteményt Kelet-Angliában. Emellett a szakértők állatcsontokat, valamint mag- és gabonamintákat is találtak.
A bizánci korszakban épült 1500 éves birtok maradványaira bukkantak izraeli régészek Tel-Avivtól északkeletre, a mai Ramat Hasaron nevű város külterületén – írta meg a Háárec című helyi újság.
A gazdagon díszített épületeket és gazdasági létesítményeket egy építkezés kezdete előtt tárták fel az Izraeli Régészet Hivatal (IAA) munkatársai. Joáv Arbel ásatási igazgató a lapnak elmondta, hogy noha nem szóltak írásos források erről az uradalomról, de nem lepték meg különösebben a gazdag leletek, hiszen ebben a térségben az emberiség története során szinte mindig éltek gazdag tárgyi emlékeket maguk után hagyó emberek.
„Számos lelet mellett felfedeztünk egy nagy, mozaikkal burkolt szőlőprést, valamint vakolt épületeket és egy nagy építmény alapjait, melyet raktárként vagy akár tanyaként is használhattak” – mondta Arbel a Háárecnek.
Az épületekben és a gazdasági létesítményekben törött tároló- és főzőedényeket találtak, melyeket gazdáik maguk használhattak. Gabonafélék és más növények őrlésére alkalmazott malomköveket is találtak, melyeket a Golán-fennsíkról és Galileából importált vulkanikus bazaltból készítettek, mely keményebb a helyi mészkőnél.
Egy aranyérme is előbukkant a földből, melyet 638-ban vagy 639-ben veretett Hérakleiosz bizánci császár. Egyik oldalán a császár látható két fiával, a másikon pedig a kereszt képe a jeruzsálemi Golgotán, ahol a keresztény hagyomány szerint Jézust keresztre feszítették. Az érmére valaki görög, esetleg arab nyelvű írást karcolt, valószínűleg több tulajdonosának nevét. „Az aranypénz lenyűgöző adatokat tartalmaz a bizánci uralom hanyatlásáról és az egykori történelmi eseményekről, például a perzsa invázióról és az iszlám megjelenéséről” – nyilatkozta erről Robert Kool, az IAA numizmatikai osztályának vezetője.
Egy szokatlan bronz láncszerkezetet is találtak, amelyet csillár felfüggesztésére használhattak. Ez a mennyezetről lógó fő láncból állhatott, amely három további láncra ágazott szét. Mindegyik végén egy horog volt, amelybe egykor beleakasztották a felfüggesztett üvegolajlámpásokat. „Ehhez hasonló, de nagyobb lánc lámpaszerkezeteket eddig főként templomokban találtak, néhány ortodox egyházban a mai napig létezik” – hangsúlyozta Arbel, aki szerint ebben az esetben nem valószínű a vallási jelleg, egyszerű középületekben is világíthattak ilyen lámpákkal.
A gazdaság a korai iszlám korszakban, a VII. századtól iparibb jellegű lett, ebből a korból edények, ép olajlámpák és étkészletek kerültek elő. Az emberek ekkoriban nem csak dolgoztak, hanem itt is éltek a műhelyek mellett, ugyanis megtalálták házaik maradványait és két nagy sütőkemencét is. A régészek szerint a XI. századig használhatták ezt a gazdaságot, akkor elhagyták, és ezer évre elfelejtődött.
A maradványok az építkezések végeztével egy park részeként lesznek láthatóak a Ramatt Hasaron-i polgármester ígérete szerint.
Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek. Erről az „Ősök öröksége” kulturális és történelmi honlap számolt be.
A település Kirovohrad megye novoarhengelszki járási Nebelivka és Okszanine falvak közötti mezőkön található. Részben háromszög alakú, amelyet két patak összefolyása képez a Nebelivka folyó jobb partján, a Jatran bal oldali mellékfolyója mellett. Régészeti adatok alapján a teljes terület eléri a 300 hektárt. Nebelivka Taljanok után (450 ha) a Cucuteni kultúra második legnagyobb települése. 1500 épületet számlált, a teljes lakosság 7 ezer fő volt. Területét és népességét tekintve, abban az időben ez volt Európa legnagyobb települése.
Ezek egy templom maradványai, ahol egy falu közel másfél ezer lakosa összegyűlt, területe körülbelül 238 hektár. Hét oltár maradványait találták meg a templomban, amelyeken a szent tűzet gyújtották meg. Hatalmas középület volt, az ajtó szélessége, amelyet a fellelt agyagküszöb révén határoztak meg, elérte az 1,7 métert. Vagyis az ajtón két ember léphet ki és be egyszerre. Az ajtót tíz méteres folyosó követte, és a következő ajtó már két méter széles volt. Vagyis ennek az épületnek a méretei hasonlóak a modern-kori mezopotámiai templomok méreteihez. A Nebelovszkij templom két emeletes volt, mennyezetét tucatnyi faoszlop támasztotta alá. Még a kötelek nyomait is megtalálták, amelyekkel az ősi építészek az épület vázát rögzítették. Vörös színre festett falak és padló jó hangulatot keltett a rituálé résztvevőiben. A templomot nyílt terület vette körül, amelyen elfért a falu több ezer lakosa. A templom kapuja a napfelkelte irányába helyezték el, és ha nyitva volt, besütött a nap az épületbe.
Magát a települést az 1960-as évek elején, Vaszil Sztefanovics, híres helyi történész, az Umanyi Helytörténeti múzeum munkatársa által végzett kutatás eredményeként fedezték fel. Ezt követően a települést Siskin topográfus légifelvételek segítségével kutatta tovább. Az 1980-as években a Szovjetunió Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének expedíciója Smaglija és Kruca vezetésével dolgozott a településen. A légi felvételek megfejtése és a régészeti felmérések eredményeként a település területét 300 hektárban állapították meg.
NEWSMAKERS
[type] => post [excerpt] => Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1589223420 [modified] => 1589187902 ) [title] => Az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomot találtak a régészek Ukrajnában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=719&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 719 [uk] => 693 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 700 [image] => Array ( [id] => 700 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [original_lng] => 44726 [original_w] => 800 [original_h] => 419 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-300x157.jpg [width] => 300 [height] => 157 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-768x402.jpg [width] => 768 [height] => 402 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1589177102:12 [_thumbnail_id] => 700 [_edit_last] => 12 [views_count] => 24210 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
