Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ5NDUzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 3951 [content] =>Egy angol tömegtemetkezési helyet feltáró kutatócsoport emberi csontvázmaradványokban fedezte fel a pestist okozó baktériumok DNS-ét. Amire bukkantak, az a betegség legrégebbi ismert esete Nagy-Britanniában.
A Yersinia pestis egy baktérium, a pestis kórokozója, és ezt találták meg négyezer évvel ezelőtti emberi csontokban. A hírről a héten számolt be a Nature című szaklap. A dolog érdekessége az, hogy a most publikált felfedezés azt bizonyítja, a bakteriális DNS évezredekkel korábbi, mint a legrégebbi törzs, amit eddig felfedeztek.
A tanulmány egyik szerzője, Pooja Swali, a londoni Francis Crick Intézet Skoglund Laboratóriumának kutatója szerint 1500 évvel ezelőtti az a törzs, amit még 2018-ban azonosítottak Cambridge megyében az Edix Hill temetkezési helyen.
A pestist okozó baktériumok mostani mintáit két különböző temetkezési helyről vették. Az egyik Anglia délnyugati részén, Somersetben, míg a másik északnyugaton, az angol–skót határ közelében, Cumbriában került elő. A két hely közötti távolság arra utal, hogy a betegség a késő neolitikumban és a bronzkorban terjedt el.
„Az, hogy néhány száz év alatt ilyen hatalmas területeken terjedt el, magyarázhatja azt is, hogy ebben az időben milyen gyorsan mozoghattak az emberek, új technológiák és ötletek a térségben”
– teszi hozzá Benjamin Roberts régészprofesszor, a késő európai őstörténet kutatója.
Hogyan jutottak hozzá a 4000 éves baktériumokhoz?
A tanulmány szerint a kutatók 34 különböző emberi csontvázmaradványból vettek mintát a már említett két helyszínen. Megfúrták a fellelt koponyákban a fogakat, és így olyan fogpéphez juthattak, amely tartalmazhatta a fertőző betegségek DNS-ét.Dr. Swali hihetetlennek nevezte azt a tudományos képességet, amelynek segítségével ezer évekkel korábban lebomlott maradványokból ki lehet nyerni ősi kórokozókat. Az így szerzett génnyomokból pedig végigkövethetjük a kórokozók terjedését a múltban és evolúciós változásait. Mindezek alapján pedig könnyebben érthetjük meg azt, mely gének játszhatnak kulcsszerepet a fertőző betegségek terjedésében.
Angliában négyezer és 1500 éve is volt pestisjárvány
A genetikai elemzés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a mai Nagy-Britannia területén két időszakban volt pestisjárvány. Az egyik körülbelül négyezer éve történt, míg a másik 1500 évvel ezelőtt jelent meg. A kutatók elismerik, hogy a betegséggel kapcsolatban sok olyan dolog van, amire nem tudnak választ adni.A mostani szenzációs eredmények kimutatták például azt is, hogy a temetkezési helyeken talált Yersinia pestis törzsben nem volt meg az a gén, amely lehetővé tette volna, hogy bolhákkal terjedjen. Viszont az már bizonyított, hogy a XIV. században a középkori Európában pusztított törzs, amely a Fekete Halál néven ismert járvány terjedéséért volt a felelős, rendelkezett ezzel a génnel. A fertőzés közvetítője a bolha, amely fertőzött állatok vérét szívta, majd az emberre áttelepedve közvetítette a kórt.
A tudomány azt nem tudja megmondani, hogy 4000 évvel ezelőtt, amikor a pestis megfertőzte az embereket, az milyen súlyos lefolyású volt – mondja Roberts professzor. Egyszerűen lehetetlen megállapítani ilyen távlatból, hogy enyhe lefolyású, vagy zömében halálos volt a fertőzés – tette hozzá a régész.
„Egy biztos, a Somerset közelében feltárt csontvázak halálát sérülés és nem valamiféle betegség okozta”
– tette végül hozzá, majd megjegyezte, mindig ott az a fránya kísértés, hogy egy apokaliptikus középkori pestisjárvány rémét fessük fel, de ezt ebben az esetben nem lehet kijelenteni, mert egyszerűen túlságosan kevés a rendelkezésre álló bizonyíték.
Milyen tanulságok vannak?
A tanulmány kapcsán több is akad. Az egyik legfontosabb, hogy ez az együttműködés is megmutatta, miért lényeges a multidiszpliaritás, vagyis, hogy egymástól teljesen eltérő tudományágak fogjanak össze, esetünkben a régészek és a paleogenetikusok.A tanulmányból egyértelműen kiderült, hogy egyes betegségek, fertőző betegségek már a történelem előtti időkben is jelen voltak az emberek körében. Valahogy úgy, ahogyan időről időre visszatérnek olyan típusú járványok, mint a spanyolnátha, a Covid, vagy éppen az AIDS.
Ugyan vannak történelmi feljegyzések a különböző pestisjárványokról, azonban ezeknek az ősi DNS mintáknak az elemzésével még messzebbre tudunk az időben visszatekinteni. Dr. Swali szerint a jövőbeli kutatások segítségével fogjuk csak megérteni, miként regáltak, változtak génjeink ilyen betegségek hatására a múltban és hogyan alakult a gének evolúciós fegyverkezési versenye a kórokozókkal szemben – összegezte a CNN.
[type] => post [excerpt] => Egy angol tömegtemetkezési helyet feltáró kutatócsoport emberi csontvázmaradványokban fedezte fel a pestist okozó baktériumok DNS-ét. Amire bukkantak, az a betegség legrégebbi ismert esete Nagy-Britanniában. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1685913960 [modified] => 1685886384 ) [title] => Négyezer éves DNS segít megoldani a pestis titkát [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3951&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3951 [uk] => 3954 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 3952 [image] => Array ( [id] => 3952 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [original_lng] => 124380 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/630-360-1685553610-847.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1685875723:8 [_thumbnail_id] => 3952 [_edit_last] => 4 [views_count] => 2227 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 772 [1] => 49453 ) [tags_name] => Array ( [0] => DNS [1] => pestis tanulmányozása ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 49453 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 49453 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )