Rendkívül ritka falfestményt fedeztek fel a régészek Pompejiben, amely egy ősi misztériumkultuszt ábrázol. A központban egy nő áll, aki az éj leple alatt egy beavatási rítuson megy keresztül – írta a Live Science.
A freskó a nagy bankett terem három falát fedi le, a negyedik a kertre nyílik. Élénkvörös háttéren számos mainaszok – Dionüszosz, a bor istenének női követői – alakjai láthatóak, akiket vadászokként ábrázolnak, akik kardot tartanak a kezükben, és levágott kecskéket a vállukon. A freskón fiatal szatírok, félig kecske és félig emberek is vannak ábrázolva, akik furulyáznak és boráldozatot visznek végbe.
A freskó közepén egy idős szatír látható egy fiatal nővel, aki éppen Dionüszosz misztériumainak kultuszába való beavatás előtt áll. Ez egy ősi kultusz, amely i. e. V. évszázadra nyúlik vissza. „Szentségnek” nevezték, mert a beavatást és annak gyakorlatait titokban tartották a kívülállók elől.
A freskó ugyanakkor feltárja a kultusz néhány rituáléját. A római beavatottak valószínűleg ugyanúgy vadásztak, mint előtte a görögök. A tudósok szerint a rejtélyes rítusok Dionüszosz és a vadon élő állatok ősi kapcsolatát tükrözték.
Noha a dionüszoszi misztériumok számos aspektusa titoktartás miatt elveszett, a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy bort és más anyagokat, például ópiumot használtak fel, hogy transzszerű állapotokat váltsanak ki követőikben. Dionüszoszt újjászületett istenként is ismerték, és a feltámadással hozták kapcsolatba. Nyilván azt azoknak ígérték meg, akiket beavattak a misztériumba.
Az eddig ismert egyetlen, dionüszoszi rítusokat ábrázoló freskót 1909-ben fedezték fel Pompeji külvárosában, a Rejtélyek Villájaként ismert házban. Ezek a freskók szatírokat, mainaszokat és egy kultuszba beavatott nőt is ábrázolnak a házasságra készülve, de hiányoznak a vadászat ábrázolásai.
De mindkét, Dionüszosz témájú freskó feltárja „a nők vad, megszelídíthetetlen oldalát”, jelentette ki Gabriele Zuchtrigel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója. Ezek azok a nők, akik „elszakadnak a férfi rendtől, hogy szabadon táncoljanak, vadászhassanak és nyers húst egyenek a hegyekben és erdőkben”, mondta.
A Dionüszoszi misztériumokat ábrázoló freskó, mind a Rejtélyek Villájában, mind a nemrégiben felfedezett Thias Házban az i. e. I. század közepéről származnak, vagyis több mint egy évszázadosak voltak, amikor a Vezúv 79-ben kitört.
[type] => post [excerpt] => Rendkívül ritka falfestményt fedeztek fel a régészek Pompejiben, amely egy ősi misztériumkultuszt ábrázol. A központban egy nő áll, aki az éj leple alatt egy beavatási rítuson megy keresztül – írta a Live Science. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1741039440 [modified] => 1740985881 ) [title] => Rendkívül ritka, ősi kultuszt ábrázoló freskót találtak a régészek Pompejiben [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4953&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4953 [uk] => 4945 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4946 [image] => Array ( [id] => 4946 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834.webp [original_lng] => 44966 [original_w] => 770 [original_h] => 489 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834-300x191.webp [width] => 300 [height] => 191 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834-768x488.webp [width] => 768 [height] => 488 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834.webp [width] => 770 [height] => 489 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834.webp [width] => 770 [height] => 489 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834.webp [width] => 770 [height] => 489 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/15-main-v1740758834.webp [width] => 770 [height] => 489 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1740978682:12 [_thumbnail_id] => 4946 [_edit_last] => 12 [views_count] => 680 [_oembed_2a46d1b3efc59cffa725a08719de1292] =>
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A régészek eddig példa nélküli betekintést nyertek abba, hogy milyen lehetett a hétköznapi élet Pompejiben. Egy gyógyfürdőszerű komplexumot tártak fel, amelyet az évszázad leletének neveztek a helyszínen zajló ásatások történetében. A feltételezések szerint a város egyik legnagyobb magánfürdőjét találták meg, amely évszázadokig pihent a vulkanikus kőzet alatt.
A fürdőház, amelyet egy rezidencia közepén találtak, benne merülőmedencével, meleg és hideg fürdőhelyiségekkel és öltözőszobával, akár harminc ember befogadására is alkalmas lehetett. A régészek azt gyanítják, hogy egy olyan magánházról van szó, amely rendszeresen fogadott nagy létszámú vendégsereget, és afféle látványosságot is nyújtott a számukra. A lenyűgöző fürdő a ház tavaly feltárt, fekete falú dísztermének közelében van, ami azt mutatja, hogy az épület rendezvények, ünnepek színtere is volt, ami túlmutat egy magánház funkcióin.
A Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint a ház tulajdonosa feltehetően a város elitjéhez tartozott, és itt minden azt a látványos „műsort” szolgálta, amelynek középpontjában ő állhatott. „Ez a fürdő példa arra, hogy a római domus miként szolgált egyfajta vonzó színpadként is a művészet és a kultúra számára, annak érdekében, hogy a tulajdonos elnyerje vendégei jóindulatát, vagy akár szavazatokat szerezzen” – idézi a lap az igazgatót.
A vendégek a vörös falakkal és mozaikpadlóval ellátott öltözőben vetkőztek le, mielőtt beléptek volna a melegedőbe, ezután beolajozták a testüket, majd átvonulhattak a hideg, illetve meleg fürdőhelyiségekbe. A falakat a trójai háború jeleneteit ábrázoló festmények díszítik, és az egész környezetet a görögség, a görög kultúra jegyében alakították ki.
A régészek azt is megjegyzik, a fürdőház éles kontrasztban van a fűtőhelyiséggel, ahol rabszolgák kemény körülmények között dolgoztak a fürdő működtetésén – a két világot csupán egy fal választotta el egymástól.
A fürdőkomplexum főbb helyiségei: fűtőház (43), meleg fürdőhelyiség (44), langyos melegedő (46), öltözőhelyiség (48), hideg fürdőhelyiség (47) + a tavaly felfedezett, fekete falú díszterem
A fürdőt és a gyönyörű freskókkal ellátott fekete dísztermet magában foglaló házban korábban már több helyiséget is feltártak.
Egy kisebb, halványkékre festett falú terem az istenekhez való imádkozás helyszíne lehetett, ahol a ház felújítási munkálatainak nyomára is bukkantak – például egy halom osztrigahéjra, amit már nem tudtak leőrölni, hogy felvigyék a falakra, amelyeknek csillogó külső réteget biztosított.
A szomszéd szoba már kevésbé volt díszes, ám a régészek itt is értékes leleteket találtak, elsősorban két pompeji lakos maradványait: egy nő csontvázát ágyon fekve, magzatpózban összekuporodva pillantották meg, míg egy férfi holtteste a kis szoba sarkában feküdt. A régészek horrorisztikus leírása szerint a Vezúv piroklasztikus áradata épp e szoba falain kívül rontott végig az utcán, és a férfit az ennek hatására beomló fal halálra zúzta, majd miután a forró sűrűségár lassan megtöltötte a szobát, a nő is életét vesztette.
A magzatpózba összekuporodó nő csontváza
Érdekes módon mindketten szorongattak valamit haláluk pillanatában: a fiatalabbként megállapított férfi egy kulcsot, míg a nő ékszereket, illetve arany- és ezüstérméket tartott a kezében.
A fürdőegység meleg vizes helyisége mellett található fűtőházba egy cső vezette be a vizet az utcáról, ennek egy része a hideg merülőmedencébe került, a többit egy ólomkazánban melegítették fel, amit egyenesen a szomszéd helyiségbe vezettek. A fűtőházban folyamatosan kellett dolgozniuk a rabszolgáknak, akik így gyakran elviselhetetlen hőségben kellett átvészelniük a napokat.
Kemence a fürdőkhöz tartozó fűtőházban
A ház ásatási munkálatai már csak néhány hétig tartanak, de még mindig újabb és újabb leletek kerülnek elő a hamu alól. Az ásatás ideje alatt ez a rész csak korlátozottan látogatható, de mihelyt végeznek, megnyitják a komplexumot a nagyközönség előtt.
[type] => post [excerpt] => A régészek eddig példa nélküli betekintést nyertek abba, hogy milyen lehetett a hétköznapi élet Pompejiben. Egy gyógyfürdőszerű komplexumot tártak fel, amelyet az évszázad leletének neveztek a helyszínen zajló ásatások történetében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1737237840 [modified] => 1737195664 ) [title] => Az évszázad lelete Pompejiben az a pazar fürdő, amelyet egy gazdag magánházban találtak [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4894&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4894 [uk] => 4891 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4892 [image] => Array ( [id] => 4892 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960.webp [original_lng] => 111024 [original_w] => 1200 [original_h] => 677 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960-768x433.webp [width] => 768 [height] => 433 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960-1024x578.webp [width] => 1024 [height] => 578 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960.webp [width] => 1200 [height] => 677 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960.webp [width] => 1200 [height] => 677 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/1737145182-5960.webp [width] => 1200 [height] => 677 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1737188466:12 [_thumbnail_id] => 4892 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1308 [_oembed_2a46d1b3efc59cffa725a08719de1292] =>
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A most feltárt aprócska házat ellepte a hamu és a törmelék, miután Kr.u 79-ben kitört a Vezúv, de csodával határos módon a belső falakra festett díszes freskók épségben maradtak.
A házra a Pompeji Régészeti Park egyik részén zajló építkezés során bukkantak rá.
Mérete szokatlanul kicsi a többi, közelben feltárt házhoz képest, de mégis pazar látványt nyújtanak falain a főleg mitológiai jeleneteket ábrázoló freskók.
A régészek még néhány használati tárgyat is találtak, mint például kerámia füstölő edényt, amin laboratóriumi vizsgálatok után kimutatták az illatos esszenciák nyomait.
A régészeti park dolgozói szerint az ókori leletek és maga az otthon is segíthet abban, hogy jobban megértsék, milyen változásokon esett át a római nép az időszámításunk utáni első században, különösen Pompejiben, hiszen a város építészetileg is különbözött a szomszédos településektől.
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
Amforákkal, tányérokkal és más használati tárgyakkal teli szobára bukkantak egy pompeji házban, ahol további három másik szobát is feltártak.
A szoba használati tárgyai bepillantást engednek a Római Birodalom középosztályának életébe Kr. u. 79-ben, amikor a Vezúvból kitörő vulkáni hamu eltemette a várost. Az előkerült tálak maradványai mellett egy sebtében kiürített ládát, egy ágyat és egy bölcső alakú, terrakotta illatmécsest találtak a feltárt épület két emeletén – közölte a pompeji régészeti park szombaton.
Az előkerült leletek közül értékesnek számítanak a bronzból és üvegből készült készült edények, valamint a mindennapi életben használt szerszámok.
„A Római Birodalom lakosságának nagy szeletét képviseli az a réteg, amely mindennapi kenyérért izzadt, de igyekezett emelni társadalmi státuszát is” – mondta a park igazgatója, Gabriel Zuchtriegel. A régészek gipszmintákat vettek néhány műtárgyról, hogy reprodukálják azokat.
Az eredetileg 2018-ban kiásott épületben feltártak egy udvart, melyet növényeket, madarakat és vadászjelenetet ábrázoló freskók díszítenek. Találtak egy szépen díszített lakrészt is, amely a házi szentélynek adott otthont. Az elhunytak őrző szellemeit a rómaiak Laresnek nevezték, ez adta a feltárt épület, a „Larario-ház” nevét.
Zuchtriegel szerint a ház tulajdonosai egyes épületrészeket, így a házi szentélyt, valamint az udvart is kiemelkedő festményekkel díszítették, de nem volt pénzük arra, hogy ezt az összes helyiséggel megtegyék.
Feltártak egy fából készült tálalószekrényt, valamint háromlábú asztalokat dekoratív tálakkal. Az egyik hálószobában a régészek egy ágykeret maradványait találták meg, a párnából származó szövetnyomokkal együtt. Ehhez hasonló három másik ágyat tártak fel tavaly egy másik lakóház egy aprócska szobájában, amely a régészek szerint raktárként és egyben alvóhelyként is szolgált egy Pompejiben rabszolgasorban élő család számára.
A szombaton ismertetett leletek között egy nyitott fedelű faláda maradványai is szerepeltek. Bár a vulkánkitörés következtében lezuhant gerendák és mennyezeti panelek súlyosan megrongálták a ládát, a benne talált tárgyak között találtak egy olajlámpát rajta egy domborművel, amely Zeusz sassá változását ábrázolja.
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
Közel kétezer évvel a pompeji vulkánkitörés után a romok még mindig tartogatnak újdonságokat: a régészek ezúttal egy rabszolgaszobát találtak – írja a Sky News. A régészek szerint ez egyedi felfedezés, ami ritka betekintést enged a rabszolgák mindennapi életébe.
A szobát a Civita Giuliana vilában találták meg, csak egy magas ablaka van bármiféle díszítés nélkül, valamint találtak benne három olyan ágyat, ami arra utal a kutatók szerint, hogy egy gyermekkel éltek itt korábban. Az ágyak durván megmunkált fából készültek, kettő közülük 1,7 méter hosszú, míg a harmadik kisebb, csupán 1,4 méter.
A felfedezésről az olasz kulturális miniszter, Darion Franceschini elmondta, hogy ennek köszönhetően gazdagodott az ókoriak mindennapi életének ismerete, különösen a társadalom azon rétegéé, amit eddig még nem ismertük alaposan.
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A tradíciók szerint az ókori római városban, Nápoly közelében elégették a halottakat, azonban ez esetben a holttestet félig mumifikálták és a sírkamrába helyezték.
Az archeológusok görög nyelvű feliratokat találtak a sírkamrán, melyből arra lehet következtetni, hogy a városban a latin mellett a görög nyelvet is használták.
Apre al pubblico dal 12 agosto il Termopolio della Regio V, l’antica tavola calda di Pompei, portata in luce durante gli ultimi scavi in un’area della città antica mai prima indagata.
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
Szokatlan, többszörösen is újdonsággal szolgáló, részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy ősi pompeji sírban.
A szokatlan lelet többszörösen meglepő, mert Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a holtak eltemetése, a felnőtt halottak túlnyomó többségét elhamvasztották, ráadásul a holttest részlegesen mumifikálódott, bár még nem tudni, hogy balzsamozásnak vagy a sírkamra tartósító hatásának eredményeként.
A romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban talált temetkezési helyen a sírfelirat ráadásul minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult római településen a latin mellett használták a görög nyelvet is a színházakban, ami nagy görög befolyásról tanúskodik.
A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál talált sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót, aki meglehetősen sokra vitte szabad emberként. Földi maradványainak tanulmányozásából arra lehet következtetni, hogy nem végzett igazán kemény fizikai munkát, ráadásul szabad emberként elég tehetőssé vált ahhoz, hogy egy drága temetőben földeltesse el magát.
Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat – hangzott el a lelet hétfői bemutatóján. Szakértők szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.
A sírfelirata méltatja, hogy az elhunyt „négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott”. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, „bizonyíték az ősi Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre”.
A görög felirat „rendkívüli jelentőségét” méltatta Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója is, aki szerint a felszabadított rabszolga „rejtélyes sírjának felfedezése megerősíti, hogy a régi görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit is”.
A rabszolga Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre volt, ami befolyásos posztnak számított, hiszen a várost az istennőről nevezték el. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, sőt később a tagja lehetett.
A sírban talált férfi meglehet szándékosan balzsamoztatta be magát, hogy megóvja holttestét a nedvesség okozta bomlástól – vélekedett a feltárásban részt vevő spanyol kutató, Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem tudósa.
A kutatók remélik, hogy a szokatlan sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.
Apre al pubblico dal 12 agosto il Termopolio della Regio V, l’antica tavola calda di Pompei, portata in luce durante gli ultimi scavi in un’area della città antica mai prima indagata.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A két férfi kivételesen jó állapotban megőrződött maradványait fedezték fel régészek Pompejiben, akik a város többi lakójához hasonlóan az i. sz. 79-ben történt vulkánkitörésben vesztették életüket – adja hírül a reuters.com.
Az egyikük valószínűleg magas státuszú, 30 és 40 év közötti férfi volt, akin még mindig felismerhetők az általa viselt gyapjúköpeny maradványai. A másikuk valószínűleg 18 és 23 év között lehetett, tunikát viselt, és gerincén sérülések nyomai találhatók, ami azt jelzi, hogy rabszolga lehetett, aki nehéz munkát végzett.
A maradványokat az ókori Pompeji központjától 700 méterre északnyugatra, Civita Giulianában találták meg egy föld alatti kamrában, egy nagy villa területén zajló ásatás során. A férfiak fogai és csontjai megőrződtek, a lágy szerveik helyét gipsszel töltötték fel, hogy így megőrizzék a testük alakját.
„Ez a két áldozat talán menedéket keresett, amikor reggel 9 körül elsodorta őket a vulkanikus törmelékár” – mondta Massimo Osanna, a régészeti helyszín igazgatója. „Halálukat hősokk okozta, amit összeszorított kezük és lábuk is bizonyít.”
A Nápolytól 23 km-re délkeletre fekvő Pompeji mintegy 13 000 embernek adott otthont, amikor maga alá temette és konzerválta a Vezúvból alázúduló kavics és por. A maradványokat csak a XVI. században fedezték fel, és 1750 körül kezdték meg a szervezett ásatásokat. Az utóbbi időben egyre több figyelem irányul a romok pusztulásának megállítására.
