A most feltárt aprócska házat ellepte a hamu és a törmelék, miután Kr.u 79-ben kitört a Vezúv, de csodával határos módon a belső falakra festett díszes freskók épségben maradtak.
A házra a Pompeji Régészeti Park egyik részén zajló építkezés során bukkantak rá.
Mérete szokatlanul kicsi a többi, közelben feltárt házhoz képest, de mégis pazar látványt nyújtanak falain a főleg mitológiai jeleneteket ábrázoló freskók.
A régészek még néhány használati tárgyat is találtak, mint például kerámia füstölő edényt, amin laboratóriumi vizsgálatok után kimutatták az illatos esszenciák nyomait.
A régészeti park dolgozói szerint az ókori leletek és maga az otthon is segíthet abban, hogy jobban megértsék, milyen változásokon esett át a római nép az időszámításunk utáni első században, különösen Pompejiben, hiszen a város építészetileg is különbözött a szomszédos településektől.
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
Amforákkal, tányérokkal és más használati tárgyakkal teli szobára bukkantak egy pompeji házban, ahol további három másik szobát is feltártak.
A szoba használati tárgyai bepillantást engednek a Római Birodalom középosztályának életébe Kr. u. 79-ben, amikor a Vezúvból kitörő vulkáni hamu eltemette a várost. Az előkerült tálak maradványai mellett egy sebtében kiürített ládát, egy ágyat és egy bölcső alakú, terrakotta illatmécsest találtak a feltárt épület két emeletén – közölte a pompeji régészeti park szombaton.
Az előkerült leletek közül értékesnek számítanak a bronzból és üvegből készült készült edények, valamint a mindennapi életben használt szerszámok.
„A Római Birodalom lakosságának nagy szeletét képviseli az a réteg, amely mindennapi kenyérért izzadt, de igyekezett emelni társadalmi státuszát is” – mondta a park igazgatója, Gabriel Zuchtriegel. A régészek gipszmintákat vettek néhány műtárgyról, hogy reprodukálják azokat.
Az eredetileg 2018-ban kiásott épületben feltártak egy udvart, melyet növényeket, madarakat és vadászjelenetet ábrázoló freskók díszítenek. Találtak egy szépen díszített lakrészt is, amely a házi szentélynek adott otthont. Az elhunytak őrző szellemeit a rómaiak Laresnek nevezték, ez adta a feltárt épület, a „Larario-ház” nevét.
Zuchtriegel szerint a ház tulajdonosai egyes épületrészeket, így a házi szentélyt, valamint az udvart is kiemelkedő festményekkel díszítették, de nem volt pénzük arra, hogy ezt az összes helyiséggel megtegyék.
Feltártak egy fából készült tálalószekrényt, valamint háromlábú asztalokat dekoratív tálakkal. Az egyik hálószobában a régészek egy ágykeret maradványait találták meg, a párnából származó szövetnyomokkal együtt. Ehhez hasonló három másik ágyat tártak fel tavaly egy másik lakóház egy aprócska szobájában, amely a régészek szerint raktárként és egyben alvóhelyként is szolgált egy Pompejiben rabszolgasorban élő család számára.
A szombaton ismertetett leletek között egy nyitott fedelű faláda maradványai is szerepeltek. Bár a vulkánkitörés következtében lezuhant gerendák és mennyezeti panelek súlyosan megrongálták a ládát, a benne talált tárgyak között találtak egy olajlámpát rajta egy domborművel, amely Zeusz sassá változását ábrázolja.
Közel kétezer évvel a pompeji vulkánkitörés után a romok még mindig tartogatnak újdonságokat: a régészek ezúttal egy rabszolgaszobát találtak – írja a Sky News. A régészek szerint ez egyedi felfedezés, ami ritka betekintést enged a rabszolgák mindennapi életébe.
A szobát a Civita Giuliana vilában találták meg, csak egy magas ablaka van bármiféle díszítés nélkül, valamint találtak benne három olyan ágyat, ami arra utal a kutatók szerint, hogy egy gyermekkel éltek itt korábban. Az ágyak durván megmunkált fából készültek, kettő közülük 1,7 méter hosszú, míg a harmadik kisebb, csupán 1,4 méter.
A felfedezésről az olasz kulturális miniszter, Darion Franceschini elmondta, hogy ennek köszönhetően gazdagodott az ókoriak mindennapi életének ismerete, különösen a társadalom azon rétegéé, amit eddig még nem ismertük alaposan.
A tradíciók szerint az ókori római városban, Nápoly közelében elégették a halottakat, azonban ez esetben a holttestet félig mumifikálták és a sírkamrába helyezték.
Az archeológusok görög nyelvű feliratokat találtak a sírkamrán, melyből arra lehet következtetni, hogy a városban a latin mellett a görög nyelvet is használták.
Apre al pubblico dal 12 agosto il Termopolio della Regio V, l’antica tavola calda di Pompei, portata in luce durante gli ultimi scavi in un’area della città antica mai prima indagata.
Szokatlan, többszörösen is újdonsággal szolgáló, részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy ősi pompeji sírban.
A szokatlan lelet többszörösen meglepő, mert Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a holtak eltemetése, a felnőtt halottak túlnyomó többségét elhamvasztották, ráadásul a holttest részlegesen mumifikálódott, bár még nem tudni, hogy balzsamozásnak vagy a sírkamra tartósító hatásának eredményeként.
A romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban talált temetkezési helyen a sírfelirat ráadásul minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult római településen a latin mellett használták a görög nyelvet is a színházakban, ami nagy görög befolyásról tanúskodik.
A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál talált sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót, aki meglehetősen sokra vitte szabad emberként. Földi maradványainak tanulmányozásából arra lehet következtetni, hogy nem végzett igazán kemény fizikai munkát, ráadásul szabad emberként elég tehetőssé vált ahhoz, hogy egy drága temetőben földeltesse el magát.
Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat – hangzott el a lelet hétfői bemutatóján. Szakértők szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.
A sírfelirata méltatja, hogy az elhunyt „négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott”. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, „bizonyíték az ősi Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre”.
A görög felirat „rendkívüli jelentőségét” méltatta Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója is, aki szerint a felszabadított rabszolga „rejtélyes sírjának felfedezése megerősíti, hogy a régi görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit is”.
A rabszolga Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre volt, ami befolyásos posztnak számított, hiszen a várost az istennőről nevezték el. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, sőt később a tagja lehetett.
A sírban talált férfi meglehet szándékosan balzsamoztatta be magát, hogy megóvja holttestét a nedvesség okozta bomlástól – vélekedett a feltárásban részt vevő spanyol kutató, Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem tudósa.
A kutatók remélik, hogy a szokatlan sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.
Apre al pubblico dal 12 agosto il Termopolio della Regio V, l’antica tavola calda di Pompei, portata in luce durante gli ultimi scavi in un’area della città antica mai prima indagata.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
A két férfi kivételesen jó állapotban megőrződött maradványait fedezték fel régészek Pompejiben, akik a város többi lakójához hasonlóan az i. sz. 79-ben történt vulkánkitörésben vesztették életüket – adja hírül a reuters.com.
Az egyikük valószínűleg magas státuszú, 30 és 40 év közötti férfi volt, akin még mindig felismerhetők az általa viselt gyapjúköpeny maradványai. A másikuk valószínűleg 18 és 23 év között lehetett, tunikát viselt, és gerincén sérülések nyomai találhatók, ami azt jelzi, hogy rabszolga lehetett, aki nehéz munkát végzett.
A maradványokat az ókori Pompeji központjától 700 méterre északnyugatra, Civita Giulianában találták meg egy föld alatti kamrában, egy nagy villa területén zajló ásatás során. A férfiak fogai és csontjai megőrződtek, a lágy szerveik helyét gipsszel töltötték fel, hogy így megőrizzék a testük alakját.
„Ez a két áldozat talán menedéket keresett, amikor reggel 9 körül elsodorta őket a vulkanikus törmelékár” – mondta Massimo Osanna, a régészeti helyszín igazgatója. „Halálukat hősokk okozta, amit összeszorított kezük és lábuk is bizonyít.”
A Nápolytól 23 km-re délkeletre fekvő Pompeji mintegy 13 000 embernek adott otthont, amikor maga alá temette és konzerválta a Vezúvból alázúduló kavics és por. A maradványokat csak a XVI. században fedezték fel, és 1750 körül kezdték meg a szervezett ásatásokat. Az utóbbi időben egyre több figyelem irányul a romok pusztulásának megállítására.
