Irak északi részén, a Moszuli-gát víztározójának partján, a Duhok tartománybeli Khanke térségben 40 ókori sírt fedeztek fel a vízszint drámai csökkenése után.
A leletek a becslések szerint több mint 2300 évesek, és a hellenisztikus vagy hellenisztikus–szeleukida korból származhatnak. Bekas Brefkany, Duhok régészeti igazgatója és a feltárást vezető szakember szombaton elmondta: „Eddig körülbelül 40 sírt fedeztünk fel.” Csapata már 2023-ban felmérte a területet, de akkor csak néhány sír részleteit látták. A tényleges feltárásra csak most, a vízszint „legalsó” állásánál nyílt lehetőség.
Az elmúlt években az iraki aszályok – amelyek immár ötödik éve sújtják az országot – több ezer éves romokat hoztak felszínre ugyanebben a térségben. „Az aszályok számos területre, például a mezőgazdaságra és az energiatermelésre is jelentős hatással vannak. De számunkra, régészek számára… lehetővé teszik, hogy ásatásokat végezzünk.”
A most feltárt sírokat a szakemberek a Duhoki Múzeumba kívánják szállítani további vizsgálat és megőrzés céljából, mielőtt a területet ismét elárasztja a víz. Irak különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira: az ország évről évre emelkedő hőmérséklettel, krónikus vízhiánnyal és tartós aszályokkal küzd – írja az Al Jazeera.
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
A hatóságok figyelmeztettek, hogy az idei év az egyik legszárazabb 1933 óta, a víztartalékok pedig teljes kapacitásuk mindössze 8 százalékára csökkentek. Emellett az ország a szomszédos Iránban és Törökországban épített víztározókat is okolja, amelyek drasztikusan visszafogták a hajdan bővizű Tigris és Eufrátesz folyók áramlását – ezek a folyók évezredek óta Irak mezőgazdaságának éltetői.
Anglia északi részén a régészek egy óriási méretű lábbelire bukkantak, amelyet az ókori római katonák viselhettek. A brit Magna nevű római erőd területén előkerült csizma mérete meghaladja a 30 cm-t, ami a mai 46-os cipőméretnek felel meg – ez lenyűgözte a kutatókat, mivel az ókorban az emberek lábmérete általában jóval kisebb volt.
A felfedezésről a CNN számolt be Rachel Frame vezető régész nyilatkozata alapján, aki az ásatásokat irányítja Hadrianus falának közelében. Az erőd az i.sz. 85-től működött, és a Római Birodalom északi határának védelmét szolgálta. A Hadrianus fala 117 km hosszú kőfal, amelyet a birodalom védelmére építettek a barbár északi törzsek ellen.
A csizma vastag marhabőrből készült, és vas szegekkel volt megerősítve – ez a tartósságra utal. A kutatókat nemcsak a kiváló állapot, hanem a szokatlanul nagy méret is meglepte. Frame elmondása szerint többféle magyarázatot is megvizsgáltak: lehetett téli viselet, amit vastag zoknival hordtak, vagy egyszerűen csak nagy lábú embereké volt. Később több hasonló méretű lábbelit is találtak, így ez az utóbbi elmélet vált valószínűbbé.
A leletek alapján a katonák a mai Szíria, Horvátország, Szerbia és Hollandia területéről származhattak. A pontos tulajdonos kiléte azonban továbbra is ismeretlen. Valószínű, hogy a katonák sietve hagyták el az erődöt, hátrahagyva felszerelésüket – ennek köszönhetően maradhattak fenn ezek a tárgyak közel 1900 évig. A bőr jó állapotát a növényi alapú cserzési eljárásnak tulajdonítják.
A kutatók a közeljövőben azt tervezik, hogy megvizsgálják a cipők belsejében fennmaradt lábnyomokat, és ezek alapján rekonstruálják a viselők lábformáját.
[type] => post [excerpt] => Anglia északi részén a régészek egy óriási méretű lábbelire bukkantak, amelyet az ókori római katonák viselhettek. A brit Magna nevű római erőd területén előkerült csizma mérete meghaladja a 30 cm-t, ami a mai 46-os cipőméretnek felel meg – ez len... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1752613560 [modified] => 1752597565 ) [title] => 46-os méretű csizmát találtak az I. századból Nagy-Britanniában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5122&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5122 [uk] => 5119 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 5120 [image] => Array ( [id] => 5120 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [original_lng] => 99063 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464-300x189.jpeg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1752586768:5 [_thumbnail_id] => 5120 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1172 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_33b258b0e3d500fa592f75b867dc5a18] =>
Archaeologists in Türkiye believe they have discovered the tomb of Saint Nicholas, famously known as Santa Claus 🇹🇷 pic.twitter.com/T1Wx40gp7P
Monumentális antik márványfejre bukkantak régészek Rómában Traianus fóruma alatt. Róma polgármestere szombaton a közösségi oldalán jelentette be, hogy a lelet egy dús hajkoronát viselő, átható tekintetű férfifej, amely évszázadokon át a föld alatt rejtőzött.
Az ókori római időkből származó monumentális márványfejre bukkantak régészek a Róma történelmi központjában, Traianus egykori fórumán végzett ásatásokon. A lelet egy dús hajkoronát viselő, átható tekintetű férfifej, amely évszázadokon át a föld alatt rejtőzött – írta közösségi oldalán szombaton Roberto Gualtieri, Róma polgármestere.
„Az örök város soha nem fogy ki a meglepetésekből. A lábaink alatt mindennap tovább él egy több ezer éves történelem, amely újra és újra elkápráztatja a világot” – fogalmazott a városvezető. A régészek vizsgálják, kit ábrázolhatott az antik márványszobor. A műalkotást azon a területen találták, ahol egykor egy monumentális, csaknem 12 méter magas oszlopokból álló kapu állt – írta az MTI.
Az új fajról szóló tanulmány alapján a hüllő a hírhedt Tyrannosaurus rex rokona volt, és a Khankhuuluu mongoliensis, vagyis a „Mongólia sárkányhercege” nevet kapta.
A most leírt őslény a tyrannosauridák csoportjába tartozott, amelyet hatalmas, két lábon járó ragadozók alkottak. Testfelépítésüket nagy méretű fej, éles fogak, valamint aprócska karok jellemezték. A sárkányherceg maradványait még 1972 és 73 között találták meg Mongóliában, akkor azonban tévesen Alectrosaurusként azonosították. Ám a kutatók most alaposan megvizsgálták a csontokat és rájöttek, egy eddig teljesen ismeretlen faj képviselője volt – emelik ki a beszámolóban.
A Live Science beszámolója szerint a most leírt őslény a tyrannosauridák csoportjába tartozott, amelyet hatalmas, két lábon járó ragadozók alkottak, akiknek nagy méretű fej, éles fogak, valamint aprócska karok jellemezték testfelépítésüket. A sárkányherceg maradványait még 1972 és 73 között találták meg Mongóliában, akkor azonban tévesen Alectrosaurusként azonosították. A kutatók most viszont alaposan megvizsgálták a csontokat és rájöttek, egy eddig teljesen ismeretlen faj képviselője volt.
A sárkányherceg mintegy 86 millió évvel ezelőtt élhetett, felépítése nagyon hasonlított a többi tyrannosauridáéhoz, ám termete jóval kisebb volt.
Körülbelül 4 méteres hosszúságot és 750 kilogrammos tömeget érhetett el, ami messze elmarad a T. rex 12,5 méteres testhosszától és csaknem 10 tonnás tömegétől.
Testének arányaiban is mutatkoztak eltérések: feje kisebb, karjai pedig hosszabbak voltak a megszokottnál.
A szakértők mindezek alapján úgy vélik, a sárkányherceg egy átmeneti alak lehetett a tyrannosauridák evolúciójában. Ezek a hatalmas ragadozók feltehetően kis húsevő dinoszauruszokból alakultak ki, az évmilliók alatt egyre nagyobbra és nagyobbra nőve. Ennek a fejlődési útnak lehetett az egyik állomása a Khankhuuluu mongoliensis, amely mintegy 20 millió évvel a T. rex előtt élt, és még nem érte el a jól ismert hatalmas termetet, de a kezdeti alakoknál már jóval nagyobb volt.
Ebből adódóan nem lehetett képes az óriási, hosszúnyakú növényevők, a sauropodák levadászására sem, ehelyett magánál kisebb méretű állatokat fogyaszthatott.
Őslénykutatók a világ egyik legjelentősebb dinoszaurusz-lelőhelyén fedezték fel az eddigi legnagyobb, kivételesen jó állapotban megőrződött dinoszauruszkarom mellett további maradványokat is – írja a Liner.hu.
A Duonychus tsogtbaatari névre keresztelt faj a leletek szerint egyedülálló volt a Therizinosaurs nevű dinoszauruszok csoportjában, amelyek a hátsó lábaikon álltak, és általában három karommal rendelkeztek. Ám ennek az egyednek mindössze két karma volt, melyek hosszát kb. 30 centisre teszik – áll a beszámolóban.
Fotó: Yoshi Kobayashi, Hokkaido University
Mint részletezik, az őshüllő a szakértők szerint közepes méretű lehetett, becsült tömege pedig 260 kilogramm. A therizinozauruszok a növényevő vagy mindenevő theropoda dinoszauruszok csoportjába tartoztak, amelyek Ázsiában és Észak-Amerikában éltek a kréta időszakban (145 millió évvel ezelőtt kezdődött és 66 millió évvel ezelőtt ért véget).
A legismertebb kétujjú theropodák a tyrannosauridák csoportjába tartozó fajok, amelyek közé a Tyrannosaurus rex is sorolandó. A példánynál tetten érhető a karmokon a terizinoszauruszoktól ismert keratinos fedőréteg is, amely az emberi körmökhöz hasonlóan fedi a karmot, segítve a védekezést, a mozgást vagy a zsákmány elejtését – teszik hozzá.
A 24.hu a BBC-re hivatkozva azt írja, a példány a mongóliai Góbi-sivatagban található Bayanshiree-formációból került elő, amely a késő kréta időszakra nyúlik vissza (100,5–66 millió évvel ezelőtt). A régió különösen fontos kövületforrás a későbbi kréta időszakból, amely a dinoszauruszok korának három fő időszaka közül az utolsó, így a dinók evolúciójának utolsó szakaszát jelenti – hangsúlyozzák.
Egy ősi emberelőd koponyacsontját tárták fel Nyugat-Európában, amely a régió eddig ismert legrégebbi ilyen lelete. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fosszília kora több mint egymillió évre tehető – számolt be róla a hirado.hu az AP News-ra hivatkozva.
A hiányos koponyadarabot, amely a bal arccsontot és a felső állkapocs egy részét tartalmazza, 2022-ben fedezték fel Észak-Spanyolországban, az Atapuerca-hegység egyik barlangkomplexumában. Ez a terület korábban is híres volt jelentős emberelőd-leleteiről, beleértve a neandervölgyiektől és a korai Homo sapienstől származó fosszíliákat.
Az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint ez az első olyan jelentős emberelőd-maradvány Nyugat-Európában, amely több mint 1 millió éves.
Korábban hasonló fosszíliák főként Grúziában, Kelet-Európa és Ázsia határán kerültek elő, amelyek kora mintegy 1,8 millió évre tehető.
A most feltárt fosszília az első egyértelmű bizonyíték arra, hogy az emberi ősök már akkoriban is Európában voltak. A washingtoni Smithsonian múzeum Emberi Eredet Programjának igazgatója szerint azonban még nem lehet biztosan megállítani, hogy ezek az első emberek már tartósan letelepedtek volna a kontinensen.
Lehetséges, hogy átmeneti populációk voltak, akik egy idő után kihaltak vagy továbbvándoroltak.
A lelet anatómiai jegyei hasonlóságot mutatnak a Homo erectusszal, de bizonyos eltérések is megfigyelhetők
– mondta Rosa Huguet, a kutatás egyik társszerzője, a Katalán Humán Paleoökológiai és Társadalmi Evolúciós Intézet régésze.
A Homo erectus mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelent meg, és Afrikából terjedt el Ázsiába és Európába, mielőtt körülbelül 100 000 évvel ezelőtt kihalt.
A Zürichi Egyetem paleoantropológusa szerint egyetlen csonttöredékből nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik emberelőd csoporthoz tartozott a fosszília.
Minél több lelet kerül elő, annál pontosabb képet lehet alkotni az ősi emberi populációkról és azok vándorlásáról.
A spanyolországi Atapuerca-hegységben végzett kutatások továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberi evolúció tanulmányozásában. A terület gazdag fosszílialeletei hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük az emberi ősök történetét és azt, hogyan alkalmazkodtak a különböző környezeti feltételekhez.
A kutatók remélik, hogy további fosszíliák segítenek majd pontosítani az emberi ősök korai európai jelenlétének időrendi és evolúciós történetét.
[type] => post [excerpt] => Egy ősi emberelőd koponyacsontját tárták fel Nyugat-Európában, amely a régió eddig ismert legrégebbi ilyen lelete. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fosszília kora több mint egymillió évre tehető. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1741903800 [modified] => 1741877167 ) [title] => Szenzációs régészeti felfedezés Spanyolországban: ősi lelet írhatja át a történelmet [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4965&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4965 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 4966 [image] => Array ( [id] => 4966 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain.jpg [original_lng] => 21610 [original_w] => 700 [original_h] => 467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain.jpg [width] => 700 [height] => 467 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain.jpg [width] => 700 [height] => 467 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain.jpg [width] => 700 [height] => 467 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain.jpg [width] => 700 [height] => 467 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/gl3oxh9byambain.jpg [width] => 700 [height] => 467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1741869969:5 [_oembed_7b3a83343fdfefbe53eb41e118e916a2] =>
A délnyugat-franciaországi Bordeaux-ban végzett ásatások során kilenc, körülbelül 1300 éves szarkofágot találtak – számolt be róla a Magyar Hírlap a Figaro napilap pénteki számára hivatkozva.
Ezeket 1300 évvel ezelőtt temették el. Az előzetes ásatások során kilenc, az ötödik és a nyolcadik század közötti időszakra datált, a Meroving-korból származó szarkofágot fedeztek fel
– írta a lap.
Erre azután került sor, hogy a bordeaux-i régészeti szolgálat megkezdte az előzetes munkálatokat a Place Renodel téren a környék zöldítésére irányuló tervek részeként – írja a Figaro. A leletek nem korlátozódtak erre, a régészek a 17. század előtti temetkezési szokások nyomait is feltárták – írja a lap.
A hollandiai Alkmaar városában egy 500 éves fából készült cipőt találtak.
„Hollandiát világszerte ismerik a fából készült cipőiről, de a legutóbbi ritka felfedezés – egy 500 éves cipő Alkmaarban – megmutatta, milyen széles körben használták őket valaha” – áll a közleményben.
A híradás szerint a cipőt egy emésztőgödörben találták, egy építkezés során. A régészek úgy vélik, hogy a cipőt 1450 és 1558 között használták.
A cipőt egy városban találták meg, ami nagyon szokatlan, mert a fa cipőket általában a gazdálkodók viselték munkájuk során
– mondta Silke Lange régész.
Hozzátette, hogy ez arra utal, hogy az emberek ezt a fajta cipőt a mindennapi életben is használták.
A cipő 36-os méretű, és valószínűleg a XV. vagy a XVI. század elején készült.
Ez az első nyírfából készült cipő, amelyet Hollandiában találtak. Eddig az országban és a szomszédos Belgiumban összesen 44 fa cipőt találtak a régészek.
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
Törökországi régészek egy templomban olyan szarkofágot találtak, amely feltehetően Szent Miklós, a Mikulás legendájának ihletője végső nyughelye lehet – számolt be a hirado.hu
Törökországban jelentős régészeti felfedezésre került sor. Régészek mészkőből készült szarkofágot találtak, amely szerintük Szent Miklósé lehet – annak a 4. századi püspöknek a maradványait rejtheti, aki a Mikulás legendájának alapját adta. A lelet a 7. században épült templom szívében található, amelyet Myra városában emeltek Szent Miklós tiszteletére.
A szarkofág körülbelül 180 centiméter hosszú és 150 centiméter mély, lejtős fedelű, és a föld alatt, körülbelül 180 centi mélyen nyugszik – adta hírül a Heritage Daily. Ebru Fatma Findik régész, a Hatay Mustafa Kemal Egyetem kutatója szerint a szakemberek azt remélik, hogy a szarkofágon találnak egy feliratot, amely egyértelműen azonosítaná a benne nyugvó személyt, és segítene meghatározni a pontos korszakot is.
Szent Miklóst a halála után évszázadokkal még nagyobb tisztelet övezte. II. Theodosius bizánci császár nagyszabású templomot építtetett tiszteletére Myrában, a mai törökországi Antalya tartomány területén. A legenda szerint Miklós a gyermekek, a kereskedők és a bűnbánó tolvajok védőszentje volt, nagylelkű ajándékozásai miatt pedig számos történet szól róla, amely a Mikulás figurájának alapját képezte.
Szent Miklós csontjait az első keresztes hadjárat után Velencében vélték megtalálni. Úgy tartják, hogy maradványait először Bari egyik templomába vitték, miután Myrából elszállították. Az 1953-as vizsgálatok szerint a Bariban és Velencében talált csontok ugyanattól az egyéntől származnak, de a kutatók nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy ezek valóban Szent Miklós maradványai-e.
Archaeologists in Türkiye believe they have discovered the tomb of Saint Nicholas, famously known as Santa Claus 🇹🇷 pic.twitter.com/T1Wx40gp7P
A török kulturális és idegenforgalmi minisztérium szerint az ásatások folytatódnak, és további részletek várhatók a közeljövőben. A felfedezés új reményt adhat arra, hogy végre fény derülhet Szent Miklós nyughelyének titkára, és újabb darabbal gazdagodhat a Mikulás legendájának története.
Egy egész ősi ökoszisztéma maradványait találta meg egy túrázó az Alpok olaszországi részén – írja a The Guardian. A lelőhelyen hüllők és kétéltűek lábnyomai kerültek elő, a helyszín a klímaváltozás okozta hó- és jégolvadás miatt bukkant felszínre.
A loverói Claudia Steffensen férjével túrázott a Valtellina Orobie Regionális Parkban, amikor felfedezték a 280 millió éves, a perm időszakra, közvetlenül a dinoszauruszok kora előtti periódusra datálható leleteket.
A páros tavaly nyáron, a hőségben lett figyelmes egy furcsa mintákkal borított kőre a svájci határ közelében, az Ambriai-völgyben. A közelebbi szemügyre vételkor Steffensen rájött, hogy lábnyomokat lát.
A nő felvételeket készített, majd a képeket egy természetfotós közvetítésével eljuttatták Cristiano Dal Sassónak, a Milánói Természettudományi Múzeum paleontológusának. A szakértők konzultáció után megállapították, hogy az 1700 méteres magasságban talált lábnyomok egy ősi hüllőtől származnak.
A kutatók a régióban további vizsgálatokat folytattak, 2023 nyara óta pedig több száz további hüllő, kétéltű és rovar, legalább öt különböző faj lábnyomát tárták fel. Dinoszauruszok a korszakban még nem léteztek, de egyes, a leleteket hagyó állatok akár 2–3 méter hosszúra is megnőhettek.
A nyomkövületek kifejezetten jól megőrizték a részleteket, így a körmök helyét vagy a hasi bőr mintázatát. Az ősi ökoszisztémában növények, magvak megkövesedett töredékei, sőt még esőcseppek lenyomatai is előkerültek.
A perm időszak a földtörténet legnagyobb ismert tömegkihalásával ért véget, ennek hátterében a hőmérséklet hirtelen emelkedése állt. A felmelegedés ma sorra hozza felszínre a világ hegyvidékein a kövületeket, az Alpokban már számos felfedezés született.
