Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók – áll a közleményben.
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba.
Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy – ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve – több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a 9-től a 16. századig használták temetkezésre.
A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat.
Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040-1095) földi maradványait – melyek a győri egyházmegye által őrzött Szent László-hermából származnak -, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.
A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy – az összegyűlt információk feldolgozása alapján – jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembenézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is – áll a közleményben.
[type] => post
[excerpt] => Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcso...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1660171440
[modified] => 1660166946
)
[title] => Azonosították a legendás magyar király földi maradványait
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3410&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3410
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3412
[image] => Array
(
[id] => 3412
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913.jpg
[original_lng] => 89782
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/2022080913.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1660156146:12
[_thumbnail_id] => 3412
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2266
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24473
[1] => 883
[2] => 24474
)
[tags_name] => Array
(
[0] => magyar kutatók
[1] => régészeti vizsgálat
[2] => Szent László maradványainak feltárása
)
)
[1] => Array
(
[id] => 1053
[content] =>
Vajon miért fagyott örökre ilyen fájdalmas, torz kifejezés a „sikoltó asszony múmiájának” az arcára 3000 éve bekövetkezett halálakor? Az egyiptomi Kairói Egyetem radiológusai és régészei úgy tűnik, megoldották a rejtélyt.
A közelmúltban végzett CT-vizsgálatok kimutatták, hogy a nő súlyos atherosclerosisban (régebbi, pontatlan nevén érelmeszesedésben) szenvedett. Ebben a betegségben a szív koszorúereinek, illetve más ereinek belső falát plakkok borítják, amelyek leválása elzárhatja a véráramlás útját és infarktust okozhat.
A vizsgálatok azt megállapították, hogy az atherosclerosis kiterjedt a nyaki verőerekre, a hasi aortára és combartériákra éppúgy, mint az alsó lábszár artériáira.
Bár azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a múmia halálát szívmegállás okozta, az biztos, hogy nagyon rossz állapotban volt a szíve.
Az eredmények ismertében dr. Zahi Hawass neves egyiptológus, aki a kutatáson dolgozott, azt valószínűsíti, hogy a nő szívrohamban halt meg, és a halálával járó agónia ráfagyott az arcára, ezért a sikolyra tátott száj, amit megőrzött a hullamerevség.
„Úgy véljük, hogy a sikoltó nő holttestét csak órákkal később találhatták meg, ami elég volt a hullamerevség kialakulásához” – mondta Hawass egy közleményben.
„Feltételezzük, hogy a balzsamozók még az előtt kezdték a test mumifikálását, mielőtt az bomlásnak indult volna, illetve oldódott volna a hullamerevség. A balzsamozók nem tudták becsukni a szájat, illetve az összerándult testet a más múmiáknál szokásos fekvő pozícióba helyezni, így megmaradt a halál idején fennálló arckifejezés és testhelyzet” – magyarázta Hawass.
Napjainkban az atherosclerosis jellemzően az egészségtelen étrenddel, a mozgáshiánnyal és a dohányzással hozható kapcsolatba. Az ősi Egyiptomban azonban némileg más volt a helyzet.
Egy 2014-es tanulmány azt állította, hogy az ősi múmiák a paraziták és mikrobák okozta gyulladásoknak, valamint a nyílt tűz füstjének belélegzése miatt mutatják az atherosclerosis jeleit.
A 3100 éves múmiát 1881-ben fedezték fel Luxorban. A nő kiléte azonban nem teljesen bizonyos.
Bár a múmia mellett találtak egy szövetdarabot, amelyen az áll, hogy a test „Királylány, Meritamon királyi nővére”. Azonban nagyon sok hercegnőnek volt ugyanez a neve, és egyelőre más támpont nem áll rendelkezésre az azonosításhoz. A kutatócsoport DNS-elemzést akar végezni, hátha úgy sikerül pontosan megállapítani a sikoltó nő kilétét.
