A felfedezés egyedülálló betekintést nyújt a Gallia lakóinak életébe majdnem kétezer évvel ezelőtt.
Francia régészek, a Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (Inrap) munkatársai felfedeztek egy jól megőrzött római famegmunkáló műhelyt Franciaországban – számol be az Arkeonews. A leletek között fa gyerekcipők, tintával írt táblácskák és mindennapi használati tárgyak találhatók, amelyek tiszafából, kőrisből, mogyoróból és juharból készültek.
A Chemin des Trablettes környékén végzett feltárások, ahol egykor az Isarnodurum római település állt, lakó- és kézműves negyedek kombinációját tárták fel. Négy, vízzel telt és fénytől, oxigéntől elzárt ősi kút ideális körülményeket biztosított az organikus anyagok megőrzéséhez – a magvaktól és pollentől kezdve a fa tárgyakig. Ennek köszönhetően a régészek hihetetlen pontossággal tudták rekonstruálni az ókori gallok mindennapjait.
A felfedezés központi eleme egy asztalosműhely volt, melyet fa forgácsok, gyártási hulladékok és félkész tárgyak alapján azonosítottak. A mesterek különféle tárgyakat készítettek – kettős fogazatú fésűktől a esztergált ládákig és szövőorsókig. Az alapanyagot a környékbeli erdőkből szerezték be, és a „nyers” fa feldolgozása magas szintű technikai tudásról árulkodik. A fésűkészítés hagyománya a régióban egészen a XVIII. századig fennmaradt.
A legértékesebb leletek közé tartozik legalább tizenöt római kori írt táblácska. Ezeket oktatásra, nyilvántartás vezetésére és hivatalos dokumentumokhoz használták. Néhány táblácska valószínűleg helyben készült – ezt gyártási maradványok és egy félkész darab bizonyítja. Az egyik táblácskán még tinta nyomai is megmaradtak – rendkívül ritka eset a régészetben.
A helyszínen két gyerekcipő talpát is megtalálták, juharból kivágva. Az egyik pár a mai 29-es méretnek felel meg (kb. 6–7 éves gyermeknek), a másik 27-es méret (kb. 4–5 évesnek).
A régészek szerint a leletek komplex megőrzöttsége lehetővé teszi nemcsak a kézműves technológiák, hanem a település társadalmi szerkezetének rekonstruálását is.
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál.
II. Theodosius arany solidusa, előlapján a császár portréjával, hátlapján pedig Victoria, a győzelem istennője, kezében a kereszténységet szimbolizáló kereszttel ( a kép illusztráció)
A Portitxol-öbölben felszínre hozott érmék a római birodalom késői korszakából, a 4. és 5. századból származnak. Az Alicantei Egyetem közleménye szerint ez az egyik legjelentősebb római kori aranyérmelelet Spanyolországban és Európában. Az egyetem professzora, Jaime Molina szerint a lelet történelmi jelentőségű, mert adalékokkal szolgál a nyugat-római birodalom bukásának végső szakaszáról.
Feltételezik, hogy az aranykincset szándékosan rejtették el olyan barbár népek fosztogatása elől, mint az alánok, és mindez a korszak nagy bizonytalanságát tükrözi. Restaurálás után a római aranyérméket a xábiai helytörténeti múzeumban állítják ki – olvasható a heritagedaily.com internetes oldalon.
Több mint 400 kilogramm római kori leletet találtak régészek Augsburgban, ez több mint 100 év legjelentősebb római kori felfedezése Németország egyik legrégibb városában.
Sebastian Gairhos városi régész szerint egyebek közt 800 pénzérmét, fegyvereket, szerszámokat és ékszereket találtak egy hajdani autóalkatrészgyár helyén végzett ásatások során.
A leletek megerősítik, hogy az Augsburgban feltárt katonai tábor a legrégibb római kori település Bajorországban. A most talált fémpénzek és kerámiatöredékek alapján sikerült kimutatni, hogy a tábor Kr. e. VIII–V-ben épült.
Az autóalkatrészgyár már jó ideje bezárt, most azért végeztek ásatást a területen, mert lakóházakat emelnek a helyén. Szerencsére – a leletek nagy tömege ugyanis rengeteg új információval kecsegtet – közölte az augsburgi régész.