Két éven belül megnyithatják a látogatók előtt azt az időszámításunk előtt VI. századból való föld alatti szentélyt, amely az ókori Róma első királyának, Romulusnak lehet a síremléke – közölte Alfonsina Russo, a római Colosseum Régészeti Park igazgatója pár nappal azután, hogy az olasz fővárosban bejelentették a szentély felfedezését.
Halála után istenként tisztelték
A legendás Romulusnak, az örök város alapítójának tiszteletére emelt oltárt és a szarkofágot egy föld alatti teremben (hipogeum) találták meg a Forum Romanum területén. A mintegy 1,4 méter hosszú, tufából készült szarkofág egy kerek oltár előtt áll, amely az időszámításunk előtti 6. századból származik.
A szentélyt a Curia Julia – ez volt a római szenátus találkozóhelye Julius Caesar idején –, bejárata alatt, egy az 1930-as években, a Forum Romanum renoválásának idején épült lépcsőszerkezet alatt tárták fel.
Forum Magnum az ókori Róma fő köztere (Fotó: Wikimedia Commons)
„A felfedezés új fényt vet Róma egész történelmére – mondta el a pénteki sajtótájékoztatón Alfonsina Russo, a Colosseum Régészeti Park igazgatója, egyúttal bejelentve, hogy a 2500 éves helyszínt a tervek szerint „két éven belül megnyitják a látogatók előtt”.
A park közleménye szerint a szentély helye a Forum Romanumon belül egybeesik azzal a területtel, amelyet az ókori rómaiak Romulus sírjának tekintettek. Több szakember szerint azonban nem temetkezési helyről, csupán síremlékről – egy szimbolikus sírról – van szó, mivel a hagyomány szerint Romulus eltűnt egy viharban vagy a szenátorok megölték és darabokra szabdalták.
Halála után Romulust Quirinus néven istenként tisztelték.
A park szerint a szentélyt nem sokkal a halála után
emelhették, hogy „kultuszát és emlékét” ünnepeljék.
A szentély további részei tárulhatnak fel
A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.
A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a
feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor
agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.
A régészek most újra ásatásokat kezdtek a területen és
tavaly novemberben elkezdték lebontani a lépcsősort, amely a szentély felett
húzódott. A lelet valódi jelentősége csak az újabb ásatások és kutatások
fényében vált világossá. A tervek szerint áprilisban újabb munkálatok
kezdődnek.
„Hamarosan megtudjuk, hogy mi van még odalent” – jegyezte
meg az ásatást vezető Patrizia Fortini, aki szerint a szentély további részei
tárulhatnak fel.
A római mitológia szerint az örök várost Romulus és
Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia papnő ikergyermekei alapították. Romulus
magának akarta a hatalmat, ezért megölte Remust, és ő lett Róma első királya. A
város alapítását a hagyomány időszámításunk előtt 753. április 21-ére teszi.
A szentélyt 1899-ben fedezték fel először, ám hamar a feledés homályába merült, mivel nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Akkor agyagedényeket találtak a szarkofágban, de csontokat nem.
A szarkofág egy kerek oltár előtt áll (Fotó: Archaeological Park of the Colosseum)
A régészek most újra ásatásokat kezdtek a területen és
tavaly novemberben elkezdték lebontani a lépcsősort, amely a szentély felett
húzódott. A lelet valódi jelentősége csak az újabb ásatások és kutatások
fényében vált világossá. A tervek szerint áprilisban újabb munkálatok
kezdődnek.
„Hamarosan megtudjuk, hogy mi van még odalent” – jegyezte meg
az ásatást vezető Patrizia Fortini, aki szerint a szentély további részei
tárulhatnak fel.
A római mitológia szerint az örök várost Romulus és Remus,
Mars hadisten és Rhea Silvia papnő ikergyermekei alapították. Romulus magának
akarta a hatalmat, ezért megölte Remust, és ő lett Róma első királya. A város
alapítását a hagyomány időszámításunk előtt 753. április 21-ére teszi.
