Az erjedt gyümölcsök különös hatását régen felfedezték nem csak az emberek, hanem az állatok is, de az első, „szándékosan” elkészített, bonyolultabb alkoholos italt valószínűleg időszámításunk előtt Kínában készítették el – erre utalnak legalábbis azok a maradványok, amelyet a Sárga-folyó völgyében, Jiahuban találtak a régészek. A lelet még a Guinness rekordok közé is bekerült, mint „a világ legrégebbi vegyi bizonyítéka egy alkoholos italnak”, a maradványokat pedig az elemzések szerint mézsör, rizssör és szőlőből vagy galagonyából készített bor keveréke alkotta. A mézsört tartják általában véve az egyik legnépszerűbb és legrégebb óta fogyasztott alkoholos italnak, az ital modernebb verzióit pedig ma is lehet kapni a boltokban.
A kínai lelet időszámításunk előtt 7000 környékéről származik, vagyis nagyjából abból a korszakból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot elkezdte szélesebb körben felváltani a mezőgazdaságra alapozott, helyhez kötöttebb közösségek kialakítása. A korszak hatalmas változásokat hozott a civilizációk fejlődésében, de sok, alapvető fontosságú találmány feltűnése még jóval később következett csak: a kereket például évezredekkel később, időszámításunk előtt 4000–3000 környékén kezdték használni az emberek a régészeti bizonyítékok szerint.
Az alkohol és a vele járó enyhén – vagy erősebben – tudatmódosító hatás tehát régóta kíséri az emberiséget, és szerves részét alkotja az ünnepségeknek is. A WHO definíciója szerint az alkoholos italok azok az italok, amelyek etanolt tartalmaznak, ami egy pszichoaktív és mérgező vegyi anyag, függőséget okoz, és fogyasztása jelentős egészségügyi kockázatokkal jár.
Miért ragaszkodunk mégis előszeretettel ehhez a veszélyes vegyülethez, olyannyira, hogy a hagyományos rituáléknak, ünnepeknek szinte elválaszthatatlan részét képezi a világ minden pontján? A rejtély kulcsát a tudatmódosító és a hangulatot befolyásoló hatás adja – az etanol ugyanis különböző folyamatok révén a jutalmazás érzését keltő dopaminsejtek számának növekedését, emellett endorfin és szerotonin felszabadítását eredményezi, emiatt érezzük jól magunkat tőle – egy ideig, amíg el nem jön a másnap. Hogy pontosan hogyan jut el az emberi szervezet a részegségig, és mi történik utána, azt korábbi cikkünkben részleteztük.
A világ legerősebb alkoholos italát egyébként a Guinness World Records szerint Észtországban készítették el: a 98%-os alkoholtartalmú szíverősítőt a két világháború között gyártották, méghozzá egy olcsó, könnyen beszerezhető alapanyag, a burgonya felhasználásával.
[type] => post [excerpt] => Az erjedt gyümölcsök különös hatását régen felfedezték nem csak az emberek, hanem az állatok is, de az első, „szándékosan” elkészített, bonyolultabb alkoholos italt valószínűleg időszámításunk előtt Kínában készítették el – erre utalnak legalábbis... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1767306480 [modified] => 1767568857 ) [title] => Az emberek sokkal korábban kezdtek berúgni, mint hogy feltalálták volna a kereket [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5387&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5387 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 5388 [image] => Array ( [id] => 5388 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli.jpg [original_lng] => 187400 [original_w] => 768 [original_h] => 547 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli-300x214.jpg [width] => 300 [height] => 214 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli.jpg [width] => 768 [height] => 547 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli.jpg [width] => 768 [height] => 547 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli.jpg [width] => 768 [height] => 547 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli.jpg [width] => 768 [height] => 547 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/buli.jpg [width] => 768 [height] => 547 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1767562494:12 [_thumbnail_id] => 5388 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1789 [_algolia_sync] => 654268052000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 164764 [1] => 164765 [2] => 9653 ) [tags_name] => Array ( [0] => alkohol [1] => lerészegedés [2] => sör ) ) [1] => Array ( [id] => 2526 [content] =>
A kutatók kilencezer éves, rituális sörfogyasztás bizonyítékaira bukkantak a kínai Qiaotou város temetkezési helyén, Zhejiang tartomány déli részén. A régészeknek az edények peremén található lerakódások váltak gyanússá. A kilencezer éves sört a vizsgálatok szerint valószínűleg a halottak tiszteletére szolgáló rituálékhoz használtak.
Rizsből készült erjesztett ital lehetett
A temetkezési helyen két emberi csontvázat és több, kiváló minőségű cserépedényt is találtak, amelyek közül számos teljes egészében megmaradt. A kerámiákat fehérrel festették, és néhányat absztrakt mintákkal is díszítettek. A tanulmány szerint ezek a műtárgyak valószínűleg a „legkorábban ismert festett kerámiák a világon”.
Ilyen típusú kerámiát nem találtak más, erre az időszakra vonatkozó helyeken.
A kutatócsoport a Qiaotouban talált különböző típusú kerámiákat elemezte, amelyek különböző méretűek voltak. Az edények némelyike viszonylag kicsi volt, és méretük hasonlított a ma is használt ivóedényekhez és a világ más részein található, hasonló kerámiákhoz. Minden edényt alapvetően egy kézben lehetett tartani, mint egy csészét, ellentétben a tárolóedényekkel, amelyek mérete sokkal nagyobb.
A tudósok húsz edényt vettek górcső alá, amelyek közül hét hosszú nyakú edénynek tűnt, amelyeket a későbbi történelmi időszakokban alkohol fogyasztására használtak. Ennek megerősítésére a kutatócsoport elemezte az edények belső felületeiből kivont mikrofosszilis maradványokat: a keményítőt, a fitolitot (fosszilis növényi maradvány) és gombákat. Ezeket összehasonlították a kerámiákat körülvevő talajból nyert kontrollmintákkal.
A csapat mikrobotanikai (keményítő granulátumok és fitolitok) és mikrobiális (penész és élesztő) maradványokat azonosított az edényekben: ezek összhangban vannak a sör erjesztési folyamatával járó maradványokkal, és nem találták meg őket a talajban vagy más műtárgyakban.
A Qiaotou-i edények maradványelemzésénél eredményeink azt mutatták, hogy a kerámiaedényeket sör tárolására használták, ami egy rizsből készült erjesztett ital lehetett, eddig azonosítatlan gumókkal keverve – mondta Jiajing Wang, a Dartmouth antropológusa a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette: ezt az ősi sört ne úgy képzeljük el, mint a mai IPA-t, ehelyett egy enyhén erjesztett és édes ital lehetett, amelynek valószínűleg zavaros volt a színe.
Rituális szertartásokon ihatták
Az eredmények azt is kimutatták, hogy a rizshéj és más növények fitolitjai is jelen vannak az edényeken. A szakemberek szerint valószínűleg fermentációs szerként adták a sörhöz.
Abban az időben a legtöbb közösség vadászott és gyűjtögetett. Ahogy a kutatók a tanulmányban kifejtik, arra való tekintettel, hogy a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes feladatnak számított, a Qiaotou-i sör bizonyára rituális szempontból bírt jelentőséggel. A söröskorsókat valószínűleg a halottak temetésével kapcsolatos, rituális szertartásokon használták. Azt feltételezik, hogy a rituális ivás szerves része lehetett a társadalmi kapcsolatok és együttműködés kialakításának, ami előfutára volt a 4000 évvel később kialakult összetett rizsgazdálkodó társadalmaknak.
Nem tudjuk, hogyan készítették el az emberek ezt az ital kilencezer évvel ezelőtt, mivel az erjedés természetes módon történhet – magyarázta Wang. – Ha egy háztartásban maradt rizsmaradék, és a szemek penészesek lettek, akkor talán észrevehették, hogy a szemek idővel édesebbek lettek és magasabb lett az alkoholfokuk.
Hozzátette: bár az emberek nem ismerhették a penészesedett szemek biokémiáját, valószínűleg csak megfigyelték az erjedési folyamatot, és megpróbálták kihasználni.
