Egy elfeledett temető eldugott sarkában, a bozóttal benőtt sírok között megbújik egy három évszázados sírkő, ami a helyiek szerint nem csupán egy férfi nyughelye, hanem a világ első dokumentált vámpírjának sírja is.
A mindössze pár száz lakosú Kisiljevo, ami Belgrádtól mintegy 100 kilométerre keletre található, most azt reméli, hogy újraírhatja a vámpírmítosz térképét.
A sírt nemrégiben a helyi történész, Nenad Mihajlovic tárta fel, aki bozótvágóval és dowsing-pálcával kutatta át a területet. „Ez a sírkő, bár az idő vasfoga alaposan megtépázta, határozott jeleit mutatja valami különösnek. A pálca egyszerűen belevágódott a földbe, a mérést végző személy szerint ilyet még sosem tapasztalt.”
A helyiek meggyőződése szerint ez a sír Petar Blagojevic végső nyughelye, akit a legenda szerint 1725 nyarán exhumáltak, miután több falubéli halálát is neki tulajdonították. A feltételezések szerint a férfi halála után is felbukkant éjjelente, hogy életenergiát szívjon ki az élőkből.
Az első vámpír A történetet alátámasztja a Wienerisches Diarium 1725. július 21-i száma is, amiben a Habsburg Birodalom orvosai és katonatisztjei számoltak be a jelenségről. A leírás szerint Blagojevic teste teljesen épen maradt a kiemeléskor, és amikor egy galagonyakarót döftek a testébe, „friss, vörös vér folyt ki a száján és a fülén.”
A falu egykori polgármestere, Mirko Bogicevic, akinek családja 11 generáció óta él a településen, szintén nyilatkozott. „Valószínűleg csak egy egyszerű ember volt, aki a szerencse – vagy épp a balsors – révén vált vámpírrá. Az egyetlen biztos dolog, hogy Kisiljevóból származott, és a neve már az 1700 körüli feljegyzésekben is szerepel.” – idézte a France24.
A történet hitelességét ugyanakkor néhány kutató megkérdőjelezi. Clemens Ruthner, a dublini Trinity College Európai Tanulmányok Központjának vezetője úgy véli, hogy egy félrefordítás adhatott táptalajt a legendának. „Az ‘Upior’ szó egy régi bolgár kifejezés, ami annyit tesz: rossz ember. Úgy vélem, a helyiek ezt motyogták, az osztrák orvosok pedig félreértették, és egyszerűen leírták: vámpír.”
Ruthner szerint valójában egy súlyos fertőzés – talán lépfene – járhatott a faluban, ami fulladással járó magas lázat okozott, így a halálesetekre keresett misztikus magyarázat logikus módon a vámpírizmus lett. Mihajlovic azonban hajthatatlan, a 68 éves történész szerint az írásos források egyértelműek. „Ez egy dokumentált eset, amely hivatalosan is vámpíresetként szerepel. Én hiszek a jelentés hitelességében.”
Újabb római kori hajó maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az ókori Viminacium település maradványai közül.
Egy hasonló hajót már találtak a területen három évvel ezelőtt, valamint több csónak is felszínre került.
Most a kostolaci szénbánya nyíltszíni fejtésének falából kerültek elő a hajó gerendái, a régészek pedig néhány nap alatt befejezték a lelet feltárását – közölte a szerb Régészeti Intézet. A közlemény szerint a vízi jármű a 3-4. században épült.
Nemanja Mrdjic régész a szerb sajtónak elmondta, a hajó nagyobb mint a korábban megtalált lelet, körülbelül 20 méteres lehetett, ebből egy 13 méteres rész nagyon jó állapotban van, még ha a munkagépek némi kárt is okoztak benne.
A lelőhelyen eddig több tízezer leletre bukkantak, közöttük aranyozott, varázsláshoz használatos cserepekre, márványból és jádekőből készült szobrokra, freskókra és edényekre, valamint mintegy 14 ezer sírra.
Viminacium, amely a Belgrádtól mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Kostolachoz tartozik, a Római Birodalom egyik katonai táborhelye, az egykori Felső-Moesia központja volt. A rajta áthaladó út kötötte össze a birodalom nyugati részét Konstantinápollyal.
Az első emlékek a városról az 1. századból származnak, amikor már virágzó településnek számított. A történészek szerint az 5. században a hunok elpusztították, később azonban I. Justinianus császár – stratégiai jelentősége miatt – újjáépítette, ám Viminacium lassan elpusztult.
Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek mintegy öt százalékát tárták fel. A kutatás 1882 óta folyik.
Helyreállította és múzeummá alakította Szerbia azt a hadihajót, amivel a legelső lövést adták le az első világháború során.
Az SMS Bodrog egyike volt annak a két osztrák-magyar nehézágyús hajónak, amelyek 1914. július 28-án éjfél magasságában beúsztak a Száva és a Duna kereszteződésébe, ahonnan a belgrádi szerb állásokat kezdték el lőni.
Ezzel az aktussal vette kezdetét az a négy éves háború, amely végül 20 millió ember életét követelte, elsősorban Európában. Ha úgy nézzük azonban, akkor még ennél is több áldozat köthető hozzá, ugyanis az első világháború vitás békeszerződései és az azt követően kialakult káosz ágyazott meg közvetlenül a második világháborúnak.
Az SMS Bodrog más néven egyébként a második világháború alatt is szolgálatban volt, miután elfoglalta a náci németek csatlósállamának tekinthető Horvátország. Később a jugoszláv flotta tagja volt 1962-ig, ekkor viszont eladták egy magáncégnek.
A hajó azonban a nyugdíjazását követően évekig rohadt egy Belgrád mellett kikötőhelyen, mielőtt a szerb kormány 2005-ben örökségvédelmi státuszt adott neki – idézte fel a Reuters. Ezt követően pedig úgy döntöttek, hogy a hajót átalakítják és a Katonai Múzeum részévé teszik.
A Száva névre átnevezett hajó az ugyanerre a névre hallgató folyóra lett elhelyezve, ahol végül teljesen felújították és átalakították, így mostantól látogatókat fognak tudni fogadni, akik kíváncsiak a hadihajók világára.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => Helyreállította és múzeummá alakította Szerbia azt a hadihajót, amivel a legelső lövést adták le az első világháború során. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1637357640 [modified] => 1637324700 ) [title] => Múzeummá alakították azt a hadihajót, ami első lövést adta le az I. világháborúban [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2840&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2840 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 2842 [image] => Array ( [id] => 2842 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1.jpg [original_lng] => 372599 [original_w] => 1920 [original_h] => 1439 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1-1024x767.jpg [width] => 1024 [height] => 767 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1-1536x1151.jpg [width] => 1536 [height] => 1151 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1.jpg [width] => 1920 [height] => 1439 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1758880687-0-0-2732-2048-1920x0-80-0-0-f52b79f6e1690fdc2cbf2559e2ecfa01-1.jpg [width] => 1920 [height] => 1439 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1642455297:4 [_thumbnail_id] => 2842 [_edit_last] => 4 [views_count] => 3567 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
Egy szerb szénbányában ókori római csatahajó roncsait találták meg – számol be a Mining.com. A sziklafalban több vízi járművet is találtak az elmúlt hetekben, mind közül a legnagyobb a római hajó – az MTI szerint eredetileg 19 méter hosszú volt. A hajótest feneke lapos, három pár evező és egy háromszögletű vitorla tartozott hozzá, és nagyjából 30-35 ember szállítására volt alkalmas, mivel folyami hajózásra készült. A régészek a kilencméteres elülső részt két kisebb csónak maradványaival együtt találták meg.
A hajótesten látható javítások alapján a csatahajónak mozgalmas karrierje (vagy több ügyetlen kormányosa) lehetett.
A kostolaci szénbánya nyíltszíni fejtésének meredek falából a héten egy kis munkagép emelte ki a római kori hajó elülső felét. A két másik csónak, amit a hajó mellett találtak egy-egy fából voltak kifaragva, ezeket a helyi szlávok használták a Dunán való átkelésre és a római hajók fosztogatására.
A hajóroncs a folyami üledéknek hála jó állapotban maradt meg. Fotó: Marko Djurica / Reuters
A hajó az ókori római birodalom egy virágzó városához, a 45 ezer lakosú Viminaciumhoz tartozott, amelynek kocsiverseny-stadionja, erődítményei, fóruma, palotája, templomai, amfiteátruma, vízvezetékei, fürdői és műhelyei is voltak. A város nagyobb volt, mint a szerencsétlen sorsú Pompeii.
Mindhárom roncsot egy közeli régészeti parkba szállították, de a további ásatások és kutatások a járvány miatt egyelőre szünetelnek.
Miomir Korac vezető régész a Reutersnak elmondta, hogy a vízi jármű a Kr. u. 3. században épült, amikor Viminacium Moesia Superior provincia fővárosa volt a Duna egy mellékfolyója mellett.
A római folyami flotta azért állomásozott itt, hogy megvédje a birodalmat a barbárok betörésétől. Nagyon ritka, hogy ilyen hajóra bukkanunk, különösen olyanra, amely annyira jó állapotban maradt fenn, hogy azt is láthatjuk, hogyan építették
A kilencméteres elülső részt – amelynek vastag fa oldalai voltak – két kisebb csónak maradványaival együtt találták meg a régészek.
A római hajót majd a Kostolac városához közeli helyszínen előkerült több tízezer tárggyal együtt állítják ki, amelyek között vannak arany csempelapok, jádeszobrok, mozaikok és freskók. Találtak ugyanitt mintegy 14 ezer sírt és három mamutmaradványt is. A régészek most egy római hadvezér villáját tárják fel.
A viminaciumi ásatások 1882 óta folynak, de a régészek becslései szerint a város területének csak négy százalékát ismerték meg eddig.
