Egyre gyakrabban kerülnek elő tetovált múmiák a világ legkülönbözőbb részeiről, a legújabb felfedezést Szibériában tették, ahol egy 2500 éves nőn találtak több állatot tartalmazó tetoválást, amelyek csak speciális eszközzel láthatók. Korábban az Andokban és Egyiptomban is fedeztek fel hasonló eseteket, de még a híres Ötziről is kiderült, hogy tetoválásokkal rendelkezett.
Újabb meglepő felfedezést tettek a tudósok, ezúttal egy 2500 éves szibériai jégmúmián találtak olyan tetoválásszerű mintákat, amelyeket még a modern korban is nehéz reprodukálni. A leleten talált mintán leopárdok, egy szarvas, egy kakas és egy mitikus lény (félig oroszlán, félig sas) is megjelenik az elhunyt nő testén − írta az Antiquity.
A régészek egy tetováló segítségét kérték, aki saját testén reprodukál ősi bőrdíszeket, hogy megértse, miként készülhettek eredetileg. A múmia egy 50 év körüli nő, aki a nomád paziriki népcsoportból származott, amely a Kína és Európa közötti sztyeppén élt. A vizsgálatokból kiderült, hogy egy olyan tetoválás van az alkarján, amely szabad szemmel nem látható.
„A felismerések valóban arra vezetnek, hogy mennyire kifinomultak ezek az emberek” − közölte Gino Caspari, a Max Planck Geoantropológiai Intézet és a Berni Egyetem vezető kutatója. Ugyanakkor nehéz részletes információkat találni az ősi társadalmi és kulturális gyakorlatokról, mert a bizonyítékok többsége idővel megsemmisül.
Szibéria sem lett kivétel
A paziriki jégmúmiákat az Altaj hegységben találták meg a 19. században, de eddig tetoválásokat nem fedeztek fel rajtuk. Jelenleg Oroszország-szakértők vizsgálják a szentpétervári Ermitázs múzeumban az infravörös digitális fényképeket, amelyekkel nagy felbontásban láthatják a tetoválást. Caspari szerint ez olyan érzést keltett benne, hogy sokkal közelebb kerülnek ahhoz, hogy lássák a tetoválás mögött álló művészeket, miként dolgoztak; ezzel keltették életre a képeket.
A paziriki nő jobb alkarján leopárdok láthatók a szarvas feje körül, míg a bal karján egy mitikus, griffszerű lény harcol egy másik szarvassal. A harci jelenet a szakértő szerint jellemző volt erre a kultúrára. Ugyanakkor a nő hüvelykujján egy kakas is látható. A csapat Daniel Ridayjel dolgozott együtt, aki történeti módszerekkel reprodukálja az ősi tetoválásmintákat a saját testén.
Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a két tetoválás minősége különbözik egymástól, és szerintük nem ugyanaz a személy készítette mindkettőt, vagy ha mégis, akkor a művész hibát követett el. Daniel Riday úgy véli, hogy a jobb kar alsó felére készült tetoválás négy és fél óra alatt készült el, és további öt órába telt elkészíteni a felső részt.
A szakértő szilárd elkötelezettségnek nevezte a művész hozzáállását. Elmondta, hogy képzeljük el, hogy a földön ül a sztyeppén, ahol egész idő alatt fúj a szél, ezért ezt olyan személynek kellett elvégeznie, aki ismeri annak kockázatát, hogy mi történik, ha a bőrre tetoválást készítenek. A nő bőrén lévő jelek elemzését követően a csapat úgy véli, hogy az ábrát valószínűleg először a bőrre ragasztották, mielőtt rátetoválták volna.
A kutatók szerint egy tűszerű szerszámot használhatott a művész, ami állati szarvból vagy csontból készült, a pigment pedig növényi anyagból vagy koromból. Caspari úgy véli, hogy egy ősi gyakorlatra világít rá, amelyek rendkívül kifinomultak, és az akkori emberek sok időt és erőfeszítést tettek ezeknek a képeknek a létrehozására. Viszont a tetoválások egy része sérült, amikor a testet előkészítették a temetésre.
Sorra kerülnek elő a tetovált múmiák
Nem ez volt az első eset a 21. században, hogy olyan holttestet fedeztek fel, amelyen tetoválás volt látható. 2006-ban mértani ábrákat és mitikus állatokat találtak egy fiatal nő holttestén, amelyeket kaktusztűvel tetoválhattak rá. A múmia az 5. századból származik, és Peru északi részén került elő, Trujillo városától nem messze, a Huaca Cao Viejo piramis mellett.
A sír ép volt, fosztogatók nem garázdálkodtak benne. Finoman cizellált ékszereket, díszeket is találtak a régészek. A múmia mellett egy serdülő fiú csontváza hevert, akit bizonyára azért áldoztak fel, hogy elkísérje az asszonyt a túlvilágra. Ebből a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a nő magas társadalmi osztályból származott.
Az egyik legősibbnek vélt tetoválást pedig két ötezer éves egyiptomi múmián találták meg a tudósok, ami vad bikát és sörényes juhot ábrázolt. A minták először sötét foltnak tűntek a múmia bőrén, de aztán bebizonyosodott, hogy valódi tetoválások vannak a fiatal férfi felkarján. A férfi halálát szúrt seb okozta, és két tetoválás is volt rajta, az egyikből egy vadbika képe rajzolódik ki, amelyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázoltak, a másik pedig sörényes juhra hasonlít, görbe szarvakkal és púpos vállal.
Egy női múmia is ki volt varrva, az ő felkarjára és vállára S alakú motívumokat tetováltak. A kutatók szerint ábrái státuszt, bátorságot és mágikus tudást jelölhetnek. A jobb vállán négy kis S alakú motívum fut végig. Egy olyan ábrázolás is megjelenik rajta, amely a rituális tánchoz használt botokra hasonlít. A minták a bőr alatt vannak, valószínűleg korommal színezték őket.
A legősibb tetoválásokat az Alpokban találták egy mumifikálódott testen: a világhírű gleccsermúmia, Ötzi, akinek maradványait 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben találták meg, több mint 5200 éve élt, ám az ő tetoválásai vízszintes és függőleges vonalakból álltak, nem voltak figuratívak.
A szibériai felfedezést megelőzően májusban számoltunk be róla, hogy egy több mint 800 éves múmia került elő az Andokból, amelynek arcán és karján is szerepelt tetoválás, és a felhasznált pigmentek teljesen különböznek az ókori testdíszítő művészet eddig ismert példáitól. A nő 1215 és 1382 között halhatott meg, jobb csuklóján egy S alakú motívum látható, melyet magnetittel, piroxénnel és szilikátásványok keverékével készíthettek.
A legutóbbi jégkorszakban élt, vadászó-gyűjtögető populáció tagjainak maradványaira bukkantak német kutatók.
Az emberek vándorlásairól – illetve azokkal összefüggésben – időnként kiderülnek érdekes részletek, néhány éve például egy 11 500 évvel ezelőtt Alaszkában élt kislány maradványainak genetikai elemzése új megvilágításba helyezte Észak-Amerika benépesítésének történetét.
Most egy, a Current Biology folyóiratban publikált új tanulmány tíz, nagyjából 7500 éves ember genomjainak vizsgálatával az Észak-Amerikából Észak-Ázsiába vándorló emberek génáramlását vizsgálta. Ez azért érdekes, mert jellemzően az ellenkező irányba történő áramlásról szólnak az ilyen megállapítások.
Ugyanakkor, a kutatók egy másik érdekes megállapítást is tettek. Megvizsgálták ugyanis egy Nyugat-Szibériában nagyjából 6500 éve élt, őskori sámán maradványait is – és arra jutottak a DNS-vizsgálat után, hogy ez a helyszín több mint 1500 kilométerre, nyugatra található attól a csoporttól, amellyel genetikai kapcsolatokat mutatott.
Az Interesting Engineering összefoglalója szerint az igazi meglepetés a további vizsgálatokkal érkezett: sikerült ugyanis a kutatóknak azonosítaniuk egy eddig ismeretlen szibériai populációt. Ők a neolit korban élhettek az Altaj-Szaján régióban, mely közel van az orosz, kínai, mongol és kazah határhoz is. Mint arra a DNS-vizsgálatok rámutattak, ők a paleo-szibériai és az ősi észak-eurázsiai (ANE) népek leszármazottai voltak.
Cosimo Posth, a Tübingeni Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője a felfedezés kapcsán elmondta: a most felfedezett populáció vadászó-gyűjtögető volt, és a legutóbbi jégkorszak idején éltek. Posth azt is hangsúlyozta, hogy ezen terület jelentős szerepet töltött be az emberi történelemben a különböző népvándorlások során.
A gyenyiszovai ember eddigi legrégebbi ismert maradványaira bukkantak Szibériában: a 200 ezer éves csontdarabokat a faj létezésére utaló első bizonyítékok lelőhelyén találta egy nemzetközi kutatócsoport.
A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjcsontot. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták. A Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa vezette kutatócsoport egy kislánytól fennmaradt egyetlen ujjcsont alapján jutott a következtetéseire.
A kutatások szerint mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából 400 ezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.
A gyenyiszovai és a neandervölgyi ember a ma élő ember legközelebbi kihalt rokonai. Csakúgy, mint a neandervölgyi, a gyenyiszovai ember örökítőanyagának egy része is megőrződött Szibéria, Kelet- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Amerika ma élő őslakosaiban.
Az ősök hiányos adathalmazát kiegészítendő német és osztrák kutatók a gyenyiszovai barlangban talált 3800 állati és emberi csonttöredéket vizsgáltak át. Ekkor fedezték fel, hogy öt további csonttöredék is a modern ember ősétől származik. Négy töredékből sikerült további vizsgálatokhoz elegendő örökítőanyagot kinyerni – írták a Nature Ecology & Evolution című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
Három töredék a gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-ét tartalmazza, egy pedig a neandervölgyiét. Utóbbi lelet 130-150 ezer éves, ezzel lényegesen fiatalabb, mint a három gyenyiszovai lelet. Az, hogy keveredés történt a két ősemberfaj között, már korábban is ismert volt, az új kutatási eredmény pedig alátámasztja ezt. A régióban 200-50 ezer éve újra és újra felbukkantak gyenyiszovai és neandervölgyi emberek – írták a tudósok.
A három gyenyiszovai ember 200 ezer éve élhetett a barlangban egy olyan köztes időszakban, amikor hasonlóan meleg lehetett, mint napjainkban. Akkoriban a területet erdők és szteppék borították, ez megmutatkozik a barlangban talált állati maradványokon is: ezek szibériai őzektől, gímszarvasoktól és már kihalt óriás szarvasoktól (Megaloceros) származnak. Ezek mellett a főként erdőkben előforduló fajok mellett olyan állatokat is találtak, amelyek a nyílt területeket részesítik előnyben, például vadlovakat, gazellákat és a már kihalt sztyeppei bölényeket és gyapjas mamutot.
Ázsiai vadkutyák és farkasok is gyakran megfordultak a barlangban a leletek szerint, a kutatók szerint akár versenghettek is a helyért az emberekkel. A területen felfedezett kőeszközökkel valószínűleg a szőrmét készítették ki az ősök. Ezek az eszközök a szakemberek szerint alig köthetők az adott korból Észak- és Közép-Európából származó ismert eszközökhöz, sokkal inkább a Közel-Keleten találtakhoz.
Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön. A globális felmelegedéssel egyre gyakoribb, hogy efféle leletek kerülnek elő az Északi-sarkkörön túl, mivel az Arktisz gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ további részei. Szibéria állandóan fagyott talaja, a permafroszt helyenként már fel is olvadt a klímaváltozás hatására.
Az orrszarvút egy folyóban találták meg augusztusban, de a felfedezés hírét csak most hozták nyilvánosságra. Az állat végtagjai, egyes belső szervei, a tülke, sőt még a gyapja is megvolt, ami ritkaság ezeknél a leleteknél – idézte a Jakutia 24 című helyi lap Valerij Plotnyikov kutatót. Az állat neme egyelőre nem ismert.
A tudós szerint a gyapjas orrszarvú a 11 700 évvel ezelőtt véget ért pleisztocén késői szakaszában élt. A tudós szerint a kopásjelek alapján úgy tűnik, az állat élelemgyűjtésre használta a tülkét. A leletről további fotókat lehet nézni a Siberian Times oldalán.
Szibériában legutóbb 40 ezer éves farkasfejre bukkantak a kutatók.
[type] => post [excerpt] => Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön. A globális felmelegedéssel egyre gyakoribb, hogy efféle leletek kerülnek elő az Északi-sarkkörön túl, mivel az ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1609532220 [modified] => 1609422042 ) [title] => A felmelegedés újabb leleteket hozott napvilágra Szibériában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1578&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1578 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 1579 [image] => Array ( [id] => 1579 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu.jpg [original_lng] => 71246 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/orrszarvu.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1609414842:12 [_thumbnail_id] => 1579 [_oembed_ba56710f5556f17ac4d9b04f55ad8683] => [_oembed_time_ba56710f5556f17ac4d9b04f55ad8683] => 1609368927 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4083 [translation_required] => 1 [_oembed_0d204fecadea3d59deb3e653af5aad6b] =>
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
A csontvázakon végzett elemzések szerint az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.
Kegyetlen gyilkosságok 1700 éves nyomait tárták fel a szibériai sztyeppéken, a csontvázakon végzett elemzések szerint az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.
A dél-szibériai Tuva köztársaságban harcos nomádok éltek, akik a régészek szerint az úgynevezett kokel kultúrához tartoztak. Történelmi dokumentumok erőszakos csoportként írják le őket, gyakran kirabolták a szomszédos területeken letelepedett közösségeket.
A Tunnung-1 nevet viselő régészeti lelőhelyen Gino Caspari, a Berni Egyetem kutatója és munkatársai 87 csontvázat tártak fel, melyek a 2-4. századból származnak. A szibériai sztyeppék nomádjai ott temették el halottaikat az egyik korai szkíta halomsír közelében. Több csontmaradványon az erőszak nyomait fedezték fel.
A svájci–orosz kutatócsoport részletes elemzéseket végzett a csontokon talált sérüléseken. Eszerint az áldozatok negyede az őt ért erőszakos cselekedet következtében vesztette életét – írták a szakértők az American Journal of Physical Anthropology című tudományos lapban.
Legtöbben közelharcban haltak meg, sok esetben lefejezték őket. A halottak között gyerekek és nők is voltak. A tudósoknak azt is sikerült kideríteniük, hogy sok személyt valószínűleg még a csatamezőn megskalpoltak, és átvágták a torkukat.
Az adatok szerint a Tunnungban eltemetett lovas nomádok igen nagy százalékát érte erőszakos cselekedet – idézi a Berni Egyetem közleménye Marco Milellát, a tanulmány vezető szerzőjét.
„Az időszámításunk szerinti első évszázadban a hsziungnuk, vagy ázsiai hunok birodalmának szétesése után a politikai instabilitás korszaka zajlott a keleti sztyeppéken. Ennek a politikai változásnak erőteljes hatása volt az emberek életére” – fejtette ki a szakértő.
Arra egyelőre nem találtak választ, hogy az erőszakos tettek idegenekkel való harcok során vagy a közösségen belüli brutális rituálék keretében következtek-e be.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
