Egy őskori vadászcsoport által hátrahagyott nyomokra bukkantak a régészek a szlovákiai Bélai-Tátra hegyvonulatában rejtőző Hučivá-barlangban. A krakkói Jagelló Egyetem Régészeti Intézetének régészei, paleozoológusai, geológusai, szedimentológusai, archeobotanikusai és paleogenetikusai több száz pengét találtak itt, amit radiolaritból, kovakőből vagy limnoszilicitből készültek. Emellett csonttűket és különböző állatok csontjait fedezték fel, illetve egy nagy kandalló vagy tűz maradványait.
A kutatók fauna- és archeobotanikai maradványokat, valamint egy zerge (Rupicapra rupicapra), egy szarvas (Cervus elaphus) és egy vadló (Equus ferus) fajainak csontjait is megtalálták. Több mint egy tucat csonton vágásnyomok és repedések látszanak, amelyek valószínűleg a csontvelő kivonása és kőszerszámokkal történő simítás során keletkeztek.A leletekről az Antiquity tudományos folyóiratban publikált tanulmány számol be, amely arra is utal, hogy a csoport az alpesi kecske (Capra ibex) vadászatára „szakosodhatott”, egy olyan vadkecskefajtára, amely durva terepen él a hegyek hóvonala közelében.
A szakemberek úgy látják, hogy a legtöbb lelet a paleolitikumból származik, és ez arra utal, hogy a csoport az úgynevezett magdaléni kultúrából származhatott,
amelyet Abri de la Madeleine, egy délnyugat-franciaországi sziklamenedékről neveztek el. Ez a csoport mintegy 23 ezer és 14 ezer évvel ezelőtt élt Európában, az utolsó jégkorszak vége felé, amit a geológusok pleisztocén korszaknak is neveznek, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
A felfedezés más szempontból is izgalmas: a Kárpátok alpesi vidékén ez idáig szinte nem találtak bizonyítékot a történelem előtti betelepülésre.
