Elkészült a Római Birodalmat egykor összekötő úthálózat új digitális térképe, amely megdöbbentően hosszú, egymásba kapcsolódó útvonalakat tár fel. Az Itiner-e 299 171 kilométernyi ősi utat tartalmaz a Brit-szigetektől a Közel-Keletig – számolt be róla az IFLScience.
Régóta közismert, hogy a Római Birodalom hatalmas úthálózatot épített. Ez a közlekedési infrastruktúra segítette fenntartani és kiterjeszteni a birodalmat, miközben lehetővé tette az emberek és az áruk mozgását is. Bár a hálózatot nagyon sok kutató tanulmányozta már, a rendszer nem volt tökéletesen feltérképezve.
A legutóbbi ilyen összesítés 25 évvel ezelőtt jelent meg, amely sem felbontásában, sem méretarányában nem volt tökéletes. Az Itiner-e-t összeállító dán Aarhusi Egyetem kutatói ezért úgy döntöttek, hogy továbbfejlesztik a meglévő adatbázist egy sokkal részletesebb és megbízhatóbb római úttérkép elkészítésével. A munkájuk online elérhető, bárki megnézheti. A térkép a magyarországi útvonalakat is tartalmazza.
A Scientific Data című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a térképet többek között régészeti és történelmi forrásokból származó utak azonosításával, valamint modern és történelmi topográfiai térképek digitalizálásával hozták létre. Ennek köszönhetően jelentősen növelni tudták az ismert útlefedettséget olyan régiókban, mint az Ibériai-félsziget, Görögország és Észak-Afrika.
Az új térkép további előnye, hogy nem egyenes vonalak mentén haladnak az utak, hanem követik a földrajzi adottságokat: a hegyvidéki területeken átvezető utak például kanyargós ösvényeket követnek. Ennek eredményeként az új térképen szereplő utak teljes hossza körülbelül 110 000 kilométerrel nagyobb, mint amit a korábbi becslések sugalltak.
Ez a kiterjedt hálózat a római közlekedési kapcsolatok állapotát mutatja a birodalom hatalmának csúcspontján, Kr. u. 150 körül. A szerzők szerint a digitális térkép „minden olyan szárazföldi útvonalat tartalmaz, amely bizonyítottan vagy feltételezetten az adott területen haladt át”.
Ezen útvonalak 34,58 százaléka – összesen 103 478 kilométer – főútnak minősül, amely létfontosságú szerepet játszott a római hódításban és közigazgatásban. A fennmaradó 195 693 kilométer mellékutakból áll, és pillanatképet ad a Római Birodalom helyi mobilitásáról.
Tom Brughmans, a tanulmány szerzője szerint ez az új adathalmaz forradalmasítani fogja az ókori világjárványok, tömeges migrációk és az ókori vallások fejlődésének tanulmányozási módját.
„Az antoninusis járvány – vagy antoninusis pestis, ami a birodalom első pandémiája volt – a második században a Közel-Keleten kezdődött, és részben szárazföldön haladó római katonák terjesztették, ezért az utak rendkívül fontosak annak megértéséhez, hogy ez a betegség milyen mértékben fertőzhette meg a nagyobb városokat” – emelte ki Brughmans.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ábrázolt utaknak csak 2,7 százalékát tekintik pontosnak, 89,8 százalékuk kevésbé pontos, 7,3 százalékuk pedig feltételezett besorolást kapott.
[type] => post
[excerpt] => Elkészült a Római Birodalmat egykor összekötő úthálózat új digitális térképe, amely megdöbbentően hosszú, egymásba kapcsolódó útvonalakat tár fel. Az Itiner-e 299 171 kilométernyi ősi utat tartalmaz a Brit-szigetektől a Közel-Keletig – számolt be ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762726920
[modified] => 1762689577
)
[title] => Feltérképezték, hogyan nézhetett ki az úthálózat a Római Birodalomban, Magyarország is rajta van (videó)
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5316&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5316
[uk] => 5322
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 5317
[image] => Array
(
[id] => 5317
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut.jpg
[original_lng] => 118979
[original_w] => 1220
[original_h] => 727
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut-768x458.jpg
[width] => 768
[height] => 458
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut-1024x610.jpg
[width] => 1024
[height] => 610
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut.jpg
[width] => 1220
[height] => 727
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut.jpg
[width] => 1220
[height] => 727
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ut.jpg
[width] => 1220
[height] => 727
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1762851011:8
[_oembed_24ecddf3f0287109b48ec9d17574f870] =>
[_oembed_time_24ecddf3f0287109b48ec9d17574f870] => 1762682240
[_thumbnail_id] => 5317
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1590
[_oembed_b3b7107312957a9154b5eea8671b3d5e] =>
[_oembed_time_b3b7107312957a9154b5eea8671b3d5e] => 1762682379
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 499837389001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 986
[1] => 251
[2] => 4496
[3] => 3754
[4] => 164620
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => Magyarország
[2] => Római Birodalom
[3] => térkép
[4] => úthálózat
)
)
[1] => Array
(
[id] => 3724
[content] =>
A régészek feltérképezték Newtown Jerpoint elveszett középkori mezővárosát Thomastown közelében, az írországi Kilkenny megyében. A település a ciszterci Jerpoint apátságtól nyugatra található, és először a XIII. század elején építették be városrészként. A város a Nore folyó fő átkelőjénél feküdt, így kapta Jerpoint nevét, ami azt jelenti, hogy „Nore hídja”.
A LIDAR módszerrel végzett 2007-es előzetes tanulmányok és a történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy a városban egykor számos tanya, bíróság, gyapjúmalom, bőrgyár és sörfőzde is működött. És bár a XVII. vagy XVIII. században is lakott maradt, ám gyorsan hanyatlásnak indult, valószínűleg a fizetős híd elvesztése és a központi út átirányítása miatt, ami hatással volt a város kereskedelmére és bevételére.
A települést a történelmi Ordnance Survey Ireland térképen is feljegyezték, amelyet 1842-ben adtak ki.
A város területe ma teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, csak a Szent Miklós plébániatemplom maradványai maradtak fenn. A legenda szerint a városban temették el mintegy 800 évvel ezelőtt Szent Miklóst, aki a Mikulás történetét ihlette. Feltételezett sírkövén Szent Miklós látható, és a vállai mögött két lovag feje, akikről azt mondják, hogy ők vitték vissza Írországba Miklós maradványait.
A legenda egy másik változata a francia de Frainets családhoz kötődik, akik 1169-ben szállították el Miklós maradványait Myrából az olaszországi Bariba. A család tagjai keresztes lovagként szolgáltak a Szentföldön, és földbirtokosok voltak a közeli Thomastown-ban. Végül Írországba költöztek és állítólag ők helyezték át Szent Miklós ereklyéit Newtown Jerpointba, valamikor a XII. században.
Érdemes megjegyezni, hogy a régészek nemrég bejelentették azt is, hogy a törökországi Antalya tartományban található Szent Miklós-templomban felfedezték Szent Miklós sírját. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, II. Theodosius bizánci császár rendelte el a Szent Miklós-templom építését azon a helyen, ahol egykor Szent Miklós püspök szolgált. Holttestét ekkor exhumálták és újra eltemették a templomban, de a XI. századra a maradványait eltávolították és utána a dél-olaszországi Bariban található San Nicola-bazilikában őrizték szent ereklyékként.
A velencei tengerészek az első keresztes hadjárat során eltávolították maradványainak nagy részét, majd Velencébe szállították őket, ahol a San Nicolò al Lido kolostor bazilikájában helyezték el azokat.
Daniel O’Mahony, az UCD Régészeti Iskola Teagasc Walsh-ösztöndíjasa és dr. Jesko Zimmermann, a Teagasc Agrár-élelmiszeripari Üzleti és Területi Elemzési Osztály adattechnológusa által végzett kutatások most modern technológiákat alkalmaztak annak feltárására, hogyan nézhetett ki a város.
LIDAR technológiát és mágneses gradiometriát használtak a város szerkezetének visszakövetésére, felfedve az elveszett elemeket, például a gerincet és a barázdát, két malomkomplexumot, a lakásokat és az állattartó telepeket, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
[type] => post
[excerpt] => A régészek feltérképezték Newtown Jerpoint elveszett középkori mezővárosát Thomastown közelében, az írországi Kilkenny megyében. A település a ciszterci Jerpoint apátságtól nyugatra található, és először a XIII. század elején építették be városrés...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1670278920
[modified] => 1670196335
)
[title] => Rejtélyes, elveszett középkori várost térképeztek fel
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3724&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3724
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 3725
[image] => Array
(
[id] => 3725
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1.jpg
[original_lng] => 189368
[original_w] => 800
[original_h] => 534
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/20221204newtown-jerpoint1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1670189135:12
[_thumbnail_id] => 3725
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4043
[_oembed_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] =>
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban. A 4000 éves alkotás hosszú időn át egy várárokban hevert, mire a kutatók újból rátaláltak. A rajta lévő jelölések komoly térképészeti tudásról árulkodnak – írja a Bournemouth-i Egyetem honlapja.
A két méterszer másfél méteres kőlap véseteit tanulmányozó tudósok – a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, az Inrap régészeti intézet, a Nyugat-Bretagne-i Egyetem és a Bournemouth-i Egyetem munkatársai – szerint a lap nem más, mint egy bronzkori térkép, amely Bretagne nyugati részének egy régióját ábrázolja. A régészek úgy vélik, hogy ez a kőtábla valójában az eddig fellelt legősibb, azonosított területet ábrázoló európai térkép.
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
A Saint-Bélec-tábla néven ismert lelet a Kr. e. 1900. és Kr. e. 1650. közötti időszakból származhat. Bretagne nyugati részén, Finistere-ben egy ősi temetkezési hely feltárásakor bukkant rá 1900-ban egy helyi régész, Paul du Chatellier – idézi fel a BBC hírportálja.
A leletről aztán egy évszázadra megfeledkeztek, évtizedekig tárolták egy várárok alatt, du Chatellier otthonában, a Kernuz-kastélyban. A tábla után kutató régészek 2014-ben találták meg egy pincében. A kőlapra vésett jeleket és vonalakat értelmezve jöttek rá, hogy egy térképet ábrázolnak.
Az ismétlődő motívumok, amelyeket vonalak kötnek össze, a kutatók szerint Finistere megye egy részét ábrázolják. A felfedezésről szóló tanulmányt a Francia Őskori Társaság bulletinjében publikálták a kutatók.
A kőtábla vésetei alapján azonosították, hogy az Odet-folyó völgyét ábrázolja a térkép, amelynek vonalaiból a terület folyóinak hálózatát is felismerték. A térkép mintegy 80 százalékos pontossággal mutatja a folyó több mint 20 kilométer hosszú szakaszának környékét.
Clément Nicolas, a Bournemouth-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint a térkép valószínűleg egy adott terület megjelölésére szolgálhatott. „Lehet, hogy ezzel igazolták abban az időben egy kisebb herceg vagy király területhez fűződő tulajdonjogát” – mondta Nicolas.
„Hajlamosak vagyunk alábecsülni a múlt társadalmak földrajzi ismereteit. Ez a kőtábla azért is fontos, mivel megmutatja a kor térképészeti ismereteit” – fogalmazott a tudós.
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
[type] => post
[excerpt] => Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban. A 4000 éves alkotás hosszú időn át egy várárokban hevert, mire a kutatók újból rátaláltak. A rajta lévő jelölések komoly térképészeti t...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618001640
[modified] => 1617916556
)
[title] => Ez a hatalmas kőtábla lehet Európa legrégibb 3D-s térképe
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2048&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2048
[uk] => 2063
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2054
[image] => Array
(
[id] => 2054
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[original_lng] => 68097
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1618039409:8
[_oembed_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] =>
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
