Brit és thaiföldi kutatók egy új, gigantikus méretű dinoszauruszfajt azonosítottak egy évtizeddel ezelőtt talált fosszíliák alapján. A Nagatitan chaiyaphumensis névre keresztelt növényevő súlya elérte a 27 tonnát, hossza pedig meghaladta a Diplodocusét.
A délkelet-ázsiai régió eddigi legnagyobb dinoszaurusza a sauropodák családjába, a hosszú nyakú növényevők közé tartozik. A szakemberek becslései szerint az állat 27 méter hosszú volt, súlya pedig annyi, mint kilenc kifejlett ázsiai elefánté. Összehasonlításképpen: a lény kétszer akkora volt, mint a mintegy 40 millió évvel később élt Tyrannosaurus rex − írja a BBC News.
A felfedezést egy évtizeddel ezelőtt, Thaiföld északkeleti részén, egy tó partján talált leletek tették lehetővé.
A faj teljes neve, a Nagatitan chaiyaphumensis több forrásból merít: a „Naga” a délkelet-ázsiai folklór kígyójára, a „Titan” a görög mitológia isteneire, míg a „chaiyaphumensis” a felfedezés helyszínére, Chaiyaphum tartományra utal.
Thitiwoot Sethapanichsakul, a University College London (UCL) thaiföldi doktorandusza, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a leletet „Thaiföld utolsó titánjának” nevezték el.
Ennek oka, hogy a fosszíliákat az ország legfiatalabb olyan kőzetrétegében találták, amely még dinoszauruszmaradványokat tartalmazott.
A dinoszauruszok korának végén lerakódott fiatalabb kőzetek valószínűleg már nem tartalmaznak maradványokat, mert a régió addigra sekély tengerré vált. Így valószínűleg ez az utolsó vagy legfrissebb nagy sauropoda, amelyet Délkelet-Ázsiában találunk – nyilatkozta Sethapanichsakul.
Egy új kutatás szerint Thaiföldön már a bronzkor idején is elterjedt volt a pszichoaktív bételdió fogyasztása – számolt be róla az Eurekalert-ra hivatkozva a Telex. Bár a bételdiórágás Délkelet-Ázsiában régóta ismert szokás, a thaiföldi fogleletek elemzése alapján most úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat jóval korábban kezdődött, mint azt korábban feltételezték.
A bételdió a bételpálma termése, olyan vegyületeket tartalmaz, amik fokozzák a fogyasztó éberségét, energiáját, és euforikus állapotot idézhetnek elő. Bár mostanában egyre kevesebben élnek a lehetőséggel a térségben, a bételdiórágás évezredek óta mélyen beágyazódott a társadalmi és kulturális hagyományokba. A tevékenység általában sötét, vörösesbarna vagy akár fekete fogakkal is járhat – ez azonban nem szabályszerű, voltak olyan fogyasztók, akiknek nem színeződött el a foguk miatta.
A Csiangmaji Egyetem kutatói most egy Nong Ratcsavat-i, körülbelül 4000 éves temetkezés fogkőmintáiból azonosítottak növényi származékokat, és megállapították, hogy az itt élő emberek már fogyasztottak bételdiót. Ez a legkorábbi bizonyítéka ennek a tevékenységnek.
A kutatók hat ember fogkőmintáit elemezték, a bennük található vegyületeket kémiai analízisnek vetették alá. Emellett saját készítésű bételdiómintákat is használtak, hogy megbizonyosodjanak róla: az elemzési módszerrel ténylegesen kimutathatók a pszichoaktív komponensek.
Az eredmények szerint egy ember mintáinál betelidinek és arekaidinek nevű vegyületek nyomát találták. Ezek a természetes alkaloidok nemcsak a bételdióban, hanem például a kávéban, teában és dohányban is előfordulnak, és jelentős élettani hatásuk van az emberre. Ez arra utal, hogy Thaiföldön már négyezer évvel ezelőtt is rághatták a bételdiót.
Bár a bételdió nyomait csak egy ember mintáiban találták meg, semmi sem utal arra, hogy ő különleges bánásmódban részesült volna, vagy magasabb társadalmi státuszú lett volna a többihez képest.
