Egy új, kacsacsőrű dinoszauruszt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok. A Kryptohadros kallaiae névre keresztelt növényevő felfedezése megerősítette, hogy a kréta időszakban a „Hátszeg-sziget” élővilága a korábban feltételezettnél lényegesen változatosabb lehetett.
Az ELTE, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta végeznek közös ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falujának közelében.
Az ásatások során több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek össze. A leggyakoribb leletek az Ornithischia (madármedencéjűek) a mezozoikumi növényevő dinoszauruszok egyik fő csoportjába tartoznak, ezek közül kerültek ki az új fajként azonosított növényevő Hadrosauroid (kacsacsőrű) dinoszaurusz maradványai is.
Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a kutatócsoport vezetője elmondta: a leletre 2022-ben bukkantak a Valiorától északra található területeken, egy geológiai térképezés során. Egy új erdészeti út kialakításának köszönhetően sötétszürke homokréteg került a felszínre, így bukkantak rá a Hadrosauroid dinoszaurusz összefüggő, részleges csontvázára.
Az erdélyi lelőhelyekről már korábban is ismertek voltak a Hadrosauroid dinoszauruszoktól származó maradványok, amelyek többségét eddig rutinszerűen a Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták.
Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, a tanulmány egyik társszerzője kifejtette: a Hátszegi-medencében ritkák az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponyaelemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak. A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszauruszcsoporttól, amelyeket általában a már korábban ismert Telmatosaurus-hoz tartozónak gondoltak. Ezért elsősorban a Telmatosaurust és ennek maradványait kellett újradefiniálni, hogy az összehasonlítás az új csontvázakkal elvégezhető legyen – tette hozzá.
A vizsgálat kiderítette, hogy a lelet egy teljesen új dinoszauruszfajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és akár egy-két millió évvel korábban élhetett, mint a Telmatosaurus.
A faj elnevezésével (kallaiae) a kutatók a publikáció első szerzője, Magyar János édesanyja, Kállai Csilla emléke előtt is adóznak.
Magyar János, az ELTE Őslénytani tanszékének doktorandusza, a Journal of Systematic Palaeontology nevű folyóiratban megjelent publikáció első szerzője hangsúlyozta: az új faj és a Telmatosaurus közötti hasonlóság magas fokú, a különbségek leginkább csak a koponyaelemek morfológiájában mutatkoznak meg. Hozzátette: a filogenetikai vizsgálatok szerint a Kryptohadros legközelebbi rokona az Észak-Olaszországban talált Tethyshadros, amellyel közösen a három említett faj egy ázsiai eredetű, de Délkelet-Európára jellemző külön fejlődési ágat képvisel.
Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense hozzátette: a vizsgálatok alapján az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább hét külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe.
A felfedezés megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott és sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a kutatók korábban gondolták – közölték.
A T-rex eredettörténetét is megváltoztathatja az új felfedezés. Az egyik legerősebb dinoszaurusz lehet, hogy nem is Ázsiából érkezett Amerikába.
A Tyrannosaurus-család egy új fajára bukkantak tudósok Új-Mexikóban, mely a híres Tyrannosaurus-rex előtt 5-7 millió évvel élhetett – derül ki egy, a Scientific Journal című folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból. Amikor a zsarnokgyík koponyáját még az 1980-as években megtalálták, azt gondolták róla, hogy az egyik legismertebb dinoszauruszfaj egy példányához tartozott, ám amikor 2013-ban Sebastian Dalman paleontológus elkezdte vizsgálni, apró, de állandó különbségeket talált a T-rex-koponyához képest.
Például az alsó állkapocs keskenyebb volt, mint a T-rexé és hiányzott egy, a fajra jellemző csontrész a szemek nyílásánál is. Tudósok szerint ugyanakkor a leletből arra következtettek, hogy az állat 13 méter hosszú lehetett, tehát nagyjából akkora, mint a későbbi dinoszaurusz. Továbbá, míg a T-rex-leletek 66-68 millió évesek lehetnek a becslések szerint, addig a most azonosított ennél 5-7 millió évvel öregebb, tehát feltehetően a dinó egyik ősét sikerült megtalálni.
A kutatók úgy vélik, ráadásul a legtöbb faj nem is marad fent 1 millió évnél tovább, így a lelet kora volt a perdöntő bizonyíték.
Az új faj a Tyrannosaurus mcraeensis nevet kapta, a csontok lelőhelye után. Az elmúlt években már több tudós érvelt amellett, hogy egyes T-rex-leletek valójában más fajhoz tartoznak, de ritkán jártak sikerrel.
A mostani felfedezés azonban a The New York Timesnak nyilatkozó paleontológus, David Hone szerint más: a csontok eléggé különböznek a korábbi leletektől és az időbeli távolság is erősíti az elképzelést, hogy a tudósok új fajt azonosítottak. Ez pedig a T-rex történetét is módosíthatja, miután az Észak-Amerika nyugati részén az őshüllő rokonait fokozatosan szorította ki a zsarnokgyík, melynek legközelebbi ősét Mongóliában találták meg. Ezért korábban azt gondolták, hogy egy csoport egy szárazföldi átkelőn került Észak-Amerikába.
Az új-mexikói lelet azonban arra utalhat, hogy a T-rex délnyugatról érkezett északra.
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
Darla Zelenitsky, associate professor of dinosaur paleobiology at the University of Calgary, worked with researchers from Canada, Japan and Uzbekistan to identify a new species of carcharodontosaur — large, carnivorous dinosaurs with shark-like teeth. https://t.co/PorVyu6rsN
