A kutatók kezdetben azt hitték, egy másik fajhoz tartozó dinoszaurusz kövületeire bukkantak, és több évtized kellett ahhoz, hogy rájöjjenek, egy teljesen új példányról van szó.
A német kutatók még 1914-ben fedezték fel egy dinoszaurusz kövületeit, amelyeket 1944-ben, a második világháború során egy bombatámadás semmisített meg. Kiderült ugyanakkor, hogy a fosszíliákról készültek képek, amik a Live Science-en megjelent tanulmány szerint nemrég kerültek elő, teljesen más megvilágításba helyezve az állatot. Addig a pillanatig úgy vélték, hogy a kövületek az óriási húsevő Carcharodontosaurushoz tartozhatnak, ami Ernst Stromer német paleontológustól ered, aki kategorizálta a dinoszauruszt – írja a The Sun.
Abból indult ki, hogy a maradványok megegyeznek egy Algériában feltárt állattal, amelyet csak a fogairól ismertek. Ekkor alkotta meg a Carcharodontosaurus csoportot, amely mindkét fosszíliát magában foglalta. Az 1914-ben talált kövületekről készült képeket nemrég összevetve Stromer leírásaival viszont a kutatóknak egyértelművé vált, hogy azok nem tartoznak a Carcharodontosaurushoz. Észrevették, hogy kiemelkedő szarvai vannak és egy megnagyobbodott elülső agya, amelyek más, bizonyíthatóan Carcharodontosaurushoz köthető fosszíliákból nem voltak megállapíthatóak.
A tanulmányban az áll, a kutatók ekkor jutottak arra a felismerésre, hogy egy új dinoszauruszfajt fedeztek fel, amit egy kivételes esetnek írtak le. Tameryraptor markgrafinak nevezték el, ami magyarul annyit tesz: tolvaj a szeretett földről. A becslések szerint tíz méter hosszú lehetett, és Egyiptomban élt. Ez a megnevezés egyébként utal az ország ősi nevére is, a Ta-Meryre, ami azt jelenti, hogy ígéret földje, míg a raptor latinul a tolvaj megfelelője. A kutatók szerint a Tameryraptor markgrafi az egyik legnagyobb ismert szárazföldi ragadozó, ami valaha élt a bolygón.
Először kissé összezavarodtam, amikor megtaláltuk az új fotókat, majd nagyon izgatott lettem. Minél tovább néztük, annál több különbséget találtunk – jegyezte meg Maximilian Kellermann, a BSPG doktorandusza.
A kutatás azt is sugallja, hogy a dinoszauruszok nagyobb számban élhettek Észak-Afrikában, de további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy erről információval tudjanak szolgálni.
Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak.
A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.
A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák esetében is rövidebb mellső végtagok alakultak ki. A kutatók szerint a három dinoszauruszcsaládnál is megfigyelhető végtagrövidülési „trend” konvergens evolúciós folyamat volt, vagyis egy olyan folyamat, amelynek során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetesség alakult ki.
A tudósok szerint az apró mellső végtagok azért alakulhattak ki, mert előnyt jelentettek a túlélésben.
„Meggyőződésem, hogy az aránylag apró karoknak volt valamilyen funkciójuk” – idézi Juan Canale, a tanulmány vezető szerzője szavait a BBC hírportálja. Mint hozzátette: a dinoszaurusznak a csontváza alapján nagyon erős mellizmai lehettek, és a karjának is erős izmai voltak.
A mellső végtagok a szaporodásban játszhattak szerepet, párzás közben megtartották a nőstényt, illetve segítséget jelenthettek a felállásban, ha az állat elesett – mutatott rá Juan Canale.
Peter Makovicky, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a dinoszaurusz karjai a koponyája hosszának felét tették ki, így nem tudta elérni velük a száját. A tudós magyarázata szerint a nagy ragadozó feje töltötte be azokat a funkciókat is, amelyeket a kisebb fajoknál a karok.
A négytonnás Meraxes gigas a feltételezések szerint mintegy 90-100 millió évvel ezelőtt barangolt a Földön.
A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak.
A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé.
A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a vizsgált példányt tulajdonságainak egyedi kombinációja különbözteti meg a páncélos dinoszauruszok többi, ismert fajtájától.
A tanulmányt jegyző szakértők egyike rámutatott: a maradványok az Ázsiában eddig feltárt páncélos dinoszauruszok legkorábban élt példányától származnak.
Az általánosan elfogadott elmélet szerint a thyreophora alrendjébe tartozó dinoszauruszok a késő jurakorban, mintegy 150 millió évvel ezelőtt éltek.
