Nem akármilyen felfedezést tettek az angliai Kimmeridge városában: egy több mint 150 millió éves plioszaurusz koponyájára bukkantak, ami rendkívüli találatnak minősül, köszönhetően annak, hogy szinte teljesen ép.
Egy „óriási tengeri szörny” maradványait állította helyre Chris Moore fosszíliaszakértő, miután azt kollégájával, Steve Etchesszel közösen egy Dorsetben található sziklából eltávolították. A felfedezésen dolgozó tudósok szerint egy plioszaurusz koponyájáról lehet szó, ami egy olyan ősi hüllő volt, melynek harapóereje a Tyrannosaurus rexét is felülmúlta volna egy küzdelemben.
A hatalmas plioszauruszt a dorseti Kimmeridge város egyik strandjáról hozták ki, amely a Jurassic Coast mentén fekszik. A régió híres a fosszíliáiról, és bár bárki számíthat arra, hogy ammoniteszeket talál a partokat járva, egy 12 méteres plioszaurusz egy részének megtalálása egészen különleges felfedezésnek számít.
A jura partvidék mentén már több száz éve gyűjtenek fosszíliákat. Ez egykor egy sekély, meleg tenger volt, nagyon gazdag élővilágban, a La Manche csatorna azonban folyamatosan erodálja. Mivel ráadásul még nagy viharok is érnek minket, ezek elmossák a puha agyagot, és folyamatosan új fosszíliákat tárnak fel – mondta Moore az IFLScience-nek.
A felfedezést követően Moore felvette a kapcsolatot barátjával, David Attenborough-val, hogy megkérdezze, nem érdekelné-e a BBC-t a feltárás dokumentálása. A válasz természetesen hatalmas igen volt, a felfedezésről szóló filmet az új év első napján nézhetik meg az arra kíváncsiak.
A brit kormány környezetvédelmi ügynökségének mérnökei éppen azt vizsgálták, hogyan lehetne megerősíteni a tengerparti védelmet a Wight-szigeten található Yaverland tengerpartján, ahol jól állapotban megőrzött dinoszaurusz lábnyomokat tártak fel a régészek − számolt be az Index a CNN-re hivatkozva.
A dinoszauruszok létezése éppen ott, ahol a csapatunk dolgozik, összehozza a régit és az újat − az éghajlatváltozás elleni küzdelem modern kihívásait egy olyan időszakkal, amelyet csak elképzelni tudunk − mondta Nick Gray, az ügynökség regionális árvíz- és part menti kockázatokért felelős vezetője.
A szakértők szerint a 125 millió éves lenyomatok egy mantellisaurustól származhatnak, amely hét méter hosszú és három lábujjú volt, ami megkülönbözteti a többi dinoszaurusztól.
A mantellisauruszok növényevők voltak és a 66 millió évvel ezelőtt véget ért korai kréta időszakban éltek.
A környezetvédelmi ügynökség szerint a fosszíliákat egy nyaralóhelyen, egy tengerparti kávézó, egy parkoló és egy buszmegálló mellett tárták fel. Ám míg a turisták tudtukon kívül a dinoszauruszok nyomába eredtek, az ilyen jellegű felfedezések nem érték meglepetésként a szakértőket. Martin Munt, a helyi Dinosaur Isle Museum kurátora a Wight-szigetet „Európa leggazdagabb dinoszaurusz-lelőhelyének” nevezte.
A sajtóközleményben Munt elmondta, a szigeten 35 különböző dinoszaurusztípust találtak, és bár nem lehetnek biztosak abban, hogy melyik dinoszauruszfajtól származnak pontosan a lenyomatok, de a legvalószínűbb, hogy egy mantellisaurus volt.
A londoni Természettudományi Múzeumban látható egy mantellisaurus-csontváz, amelyet 1917-ben fedeztek fel a Wight-szigeten. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez az egyik legteljesebb dinoszauruszcsontváz az Egyesült Királyságban.
Az USS Jacob Jones több száz túlélőt mentett ki a megtorpedózott hajókról, mielőtt maga is hasonló sorsra jutott volna, brit búvárok azonban most rátaláltak végső nyughelyére.
Az Egyesült Királyság szakértő búváraiból álló csoport, a Darkstar rátalálhatott arra az amerikai rombolóra, amely az első világháború ellenségeskedésének tetőpontján merült hullámsírba Anglia délnyugati csücskénél, mikor egy német tengeralattjáró torpedója eltalálta.
Az Egyesült Államok Haditengerészeti Történeti és Örökségvédelmi Parancsnoksága (NHHC) pénteken bejelentette, hogy a roncs az USS Jacob Jones lehet, amely Egyesült Királyság körül járőrözött és kísért konvojokat 1917 májusától kedve egészen a december 6-i elsüllyedéséig – közölte a New York Post.
A romboló a La Manche csatorna közelében, Anglia partjaitól 60 mérföldre tartózkodott, amikor a torpedó három lábbal a vízvonal alatt becsapódott. A történészek szerint a legénységnek nyolc perc alatt kellett elhagynia a hajót, mielőtt az a víz alá merült volna, ez idő alatt pedig a fedélzeten tartózkodók kevesebb mint fele talált a vésztutajokon menedéket.
Az NHHC közlése szerint a német tengeralattjáró parancsnoka két hadifoglyot ejtett a hideg vízből, és rádión értesítette a közeli amerikai bázist a romboló elsüllyedéséről, a rendelkezésre álló adatok szerint azonban a 110 fős legénységből csak 46-an élték túl a támadást.
Miután az 1000 tonnás hajó pillanatok alatt eltűnt a tengerben, több mint egy évszázadon át rejtély volt, hol található végső nyughelye; a brit búvárok 400 láb, vagyis 122 méter mélységben találtak rá, a merülés során pedig semmilyen tárgyat nem távolítottak el a roncs környezetéből.
A történészek által igáslóként emlegetett USS Jacob Jones több száz túlélőt mentett ki megtorpedózott hajókról, mielőtt hasonló sorsra jutott volna. Németország a háború végére, 1918 novemberére több mint 5000 kereskedelmi hajót és körülbelül 100 hadihajót süllyesztett a tenger mélyére, minden erőfeszítésük ellenére sem tudtak azonban felülkerekedni a szövetségesek tengeri képességein és létszámfölényén.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a most felfedezett amerikai romboló sorsa, a búvárok az Egyesült Államok Nagykövetségével kívánnak együttműködni a hajóval kapcsolatos következő lépések meghatározásában.
Egy angliai konyhából került elő az a Csing-dinasztia korából származó ősi kínai váza, amelyért másfél millió fontot adott egy telefonos licitáló szerdán a berkshire-i Dreweatts aukciósház árverésén.
A ritka festett vázát az 1735 és 1796 között uralkodó Csien-lung kínai császár számára készítették. Az 1980-as években néhány száz fontért egy brit sebész vette meg, majd odaadta a fiának, aki nem sejtve, hogy milyen értékes, a konyhájában tartotta. A tulajdonos egy hozzá látogató, régiségekkel foglalkozó szakértőtől tudta meg, hogy milyen kincs van a birtokában.
A 60 centiméter magas, élénk kék alapon arany és ezüst színnel díszített váza talapzatán a Csien-lung-korszak jellegzetes hatkarakteres jele látható. Az árverési ház előzetesen 110-150 ezer fontra becsülte a váza árát – számolt be róla a BBC News.
Mark Newstead, az aukciósház ázsiai szakértője elmondta, hogy élénk volt az érdeklődés a műtárgy iránt Kínából, Hongkongból, Amerikából és Nagy-Britanniából is, és végül komoly licitharc után nyerte el a vázát egy külföldi telefonáló.
A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálat és a Cotswold Archeology régészeti vállalkozás önkéntesekből álló csapata közösen tárt fel több műhelyt, amelyek valószínűleg a hetedik században működhettek Sutton Hoo két kora középkori temetőjének közelében.
Az Egyesült Királyságban található Sutton Hoo területét először 1939-ben tárták fel, amikor egy Basil Brown nevű szakember, Edith Pretty földbirtokos pártfogása mellett rábukkant egy háborítatlan hajótemetésre, abban számos angolszász műalkotással.
A leleteket a valaha felfedezett egyik legnagyobb régészeti kincsként tartják számon a szigetországban, amely többek között fémből, aranyból és drágakövekből készült ruhadarabokból, egy ünnepi sisakból, egy pajzsból és kardból, valamint egy lantból és egy ezüstlemezből áll, amelyek nagy valószínűséggel a Bizánci Birodalomból származnak.
Ahogy arra a HeritageDaily online tudományos portál rámutat, a Sutton Hoo területétől mindössze öt kilométerrel, a suffolki Rendlesham közelében felfedezett műhelyek a „Rendlesham Revealed” nevű közösségi régészeti projekt részét képezik, amelyet a National Lottery Heritage Fund finanszíroz, amely bizonyítékokat tár fel egy királyi angolszász településsel kapcsolatban.
A projekt során a szakemberek gödörszerű elemeket és angolszász kunyhók pincéit tárták fel, amelyeket a tudományos közösség a kézműves munkákhoz, például szövéshez kapcsolódó műhelyekként értelmez. Ezt alátámasztja számos orsó és szövőszék-nehezék töredékének felfedezése, valamint olyan ruhadarabok, mint egy rézötvözet bross és egy csat.
A területen feltártak még kézzel készített angolszász kerámia szilánkokat, fémmegmunkálásra utaló olvasztott fémtöredékeket, különféle állati csontokat, két üveggyöngyöt, egy üvegedény töredékét, valamint a korábbi római és őskori tevékenység bizonyítékait.
A korábbi felfedezések emellett lehetséges kapcsolatokat mutattak ki a rendleshami fémmegmunkálás és a Sutton Hoo-ban talált műtárgyak között: a két lelőhelyről származó hámtartók is hasonlóságokat mutatnak, illetve több műtárgyon szinte azonos, Y-alakú barázdákat találtak.
[type] => post [excerpt] => A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálat és a Cotswold Archeology régészeti vállalkozás önkéntesekből álló csapata közösen tárt fel több műhelyt, amelyek valószínűleg a hetedik században működhettek Sutton Hoo két kora középkori temetőjének köz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1641677040 [modified] => 1641652237 ) [title] => Titokzatos, VII. századi műhelyeket tártak fel Angliában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2973&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2973 [uk] => 2982 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2975 [image] => Array ( [id] => 2975 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk.jpg [original_lng] => 88580 [original_w] => 800 [original_h] => 350 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk-300x131.jpg [width] => 300 [height] => 131 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk-768x336.jpg [width] => 768 [height] => 336 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk.jpg [width] => 800 [height] => 350 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk.jpg [width] => 800 [height] => 350 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk.jpg [width] => 800 [height] => 350 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szexi-maszk.jpg [width] => 800 [height] => 350 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1641912841:8 [_thumbnail_id] => 2975 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 47411 [_oembed_70f54adf90000fe69df748b49918e23b] => [_oembed_time_70f54adf90000fe69df748b49918e23b] => 1641645041 [translation_required_done] => 1 [_oembed_0c8269092c3f5929a022571d60f4fcfd] => [_oembed_time_0c8269092c3f5929a022571d60f4fcfd] => 1641670277 [_oembed_eb10d58628c6f6e41a19ddd21e4eba38] =>
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Ritka római kori mellszobrokat és más, jelentős leleteket találtak egy elhagyott középkori templom helyén Angliában az ország második nagysebességű vasútvonalának (High Speed Two, HS2) építése közben.
Az Oxfordtól 40 kilométerre keletre, Stoke Mandeville-ben végzett ásatásokon két felnőtt mellszobrát és egy gyermekfejet ábrázoló szobrot találtak. Bár a fejek elváltak a szobor többi részétől, a vezető régész szerint nagyon jó állapotban maradtak fenn, és nagy könnyű elképzelni az ábrázolt egykori személyeket.
Különösen értékes lelet egy eltört hatszögletű római üvegkancsó, amelyhez fogható – teljes épségben – csak a New York-i Metropolitan múzeumban látható egyetlen példányban.
Rachel Wood vezető régész szerint a leletek segítenek jobban megismerni a helység múltját, egyben felvetik a kérdést, mi minden rejthet még a föld a középkori angliai templomok alatt. A régészek szerint a középkori keresztény templom helyén hajdan egy római mauzóleum lehetett.
A Stoke Mandeville-i Szűz Mária templom 1080-ban épült, az évszázadok folyamán többször is felújították, 1880-ban azonban sorsára hagyták, végül 1966-ban lebontották, mert veszélyessé vált, helyét azóta benőtte a növényzet. A romoknál utoljára 1908-ban hajtottak végre temetést, a templomkertben eltemetett mintegy 3000 ember földi maradványait áthelyezik máshová.
A Londont a közép- és észak-angliai nagyvárosokkal összekötő nagysebességű vasút tervezett nyomvonalának 60 ásatási helyszínén több mint 1000 régész dolgozott az elmúlt három évben. Az ásatások során már megtalálták egy korábban ismeretlen keresztény templom maradványait, 11 ezer éves kőszerszámokat, vaskori érmék százait.
A 106 milliárd fontos (45 ezer milliárd forint) vasúti beruházás erősen vitatott a magas költségek, a késedelmek és az esetleges káros környezeti hatások miatt, a kormány szerint azonban HS2 segíti majd az elmaradott térségek felzárkózását.
Ritka római kori anfiteátrum feltárásán dolgoznak régészek a kelet-angliai Richboroughnál. A szakemberek szerint az egész római birodalom területén mintegy húsz ilyen építmény lehetett – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.
Az amfiteátrumban mintegy kétezer éve akár ötezer ember is szórakozhatott olyan rendezvényeken, mint gladiátorvidalok, vadállatvadászatok vagy nyilvános kivégzések. Ebben a térségben volt ugyanis az egyik legfontosabb római kori település a brit-szigeteken.
Richboroughban, amelyet akkor Rutupiae néven ismertek a rómaiak, szállt partra Claudius császár negyvenezer fős megszálló erőinek egy része i.sz. 43-ban. A kikötő körül egy forgalmas város épült fel, és egészen a római uralom végéig, i.sz. 410-ig virágzott.
A koronavírus-járvány miatt tavaly el kellett halasztani a feltárások megkezdését, idén ősszel láttak hozzá a régészek a hatalmas feladathoz.
Az amfiteátrum maradványai egy alacsony, de kiemelkedő hegyen vannak, közel az egykori római kori településhez. Az elmúlt hetekben sikerült feltárni azt, miként épült. Külső falai legalább hat méter vastagok voltak, tőzegtéglából készültek, az aréna belső falai helyileg bányászott mészkőtéglákból készültek. Az aréna falain festékmaradványokat is találtak.
A Nagy-Britanniában feltárt 15 vagy 16 amfiteátrum egyikét sem készítették ilyen gondosan. Ez egy ritka lelet. Az egész római birodalom területén 19 vagy 20 ilyen építmény lehetett.
A régészek feltártak egy kicsiny helyiséget, ajtónyílással, ahol a vadállatokat tarthatták, mielőtt kiengedték őket az arénába. Találtak egy különösen ép macskacsontvázat, lemészárolt állatok csontjait, továbbá érméket, ékszereket, edénytöredékeket, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy a várost polgárok lakták a római kor idején.
A chedworth-i lelet azt bizonyítja, hogy a mai Anglia területén a rómaiak kivonulása után is fennmaradt a romanizált életstílus – hangsúlyozták a kutatók. A történészek eddig úgy vélték, hogy az úgynevezett sötét korban (dark ages) az összes római város és villa elhagyatottá vált és pusztulásnak indult.
A chedworth-i mozaik a bizonyíték arra, hogy a kultúrának a római Britannia vége utáni hanyatlása lassabban ment végbe, mint azt eddig gondoltuk – jelentette ki Martin Papworth régész, a National Trust műemlékvédelmi alapítvány kutatója. A tudós szerint az új terem kialakítása és az új padozat lefektetése jólétre utal, és arra, hogy a mozaikipar 50 évvel tovább fennmaradt az eddig ismertnél.
Radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy a mozaikot határoló falat legkésőbb 424-ben emelték, a mozaikot pedig bizonyosan ennél később fektették le. A padló rajzolata bonyolult, egy sor körből áll, bennük geometriai vagy virágmintákkal, a széleket pedig egy fonott minta jelöli.
A Londontól 155 kilométerre északnyugatra található villa az egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt római ház Nagy-Britanniában. A közeli Cirencesterben, amely a IV. század végén a második legnagyobb római város volt Britanniában London után, már korábban is feltártak villákat, köztük gazdagon díszítetteket.
Az elmúlt kétszáz év irodalmában fel-fel bukkantak vámpírlegendák. Angliában először 1819-ben, John Polidori rövid történetében esett szó a vámpírról, az elnevezést is ő találta ki – szláv eredetű a szó, vérszívót jelent.
Az arisztokratikus, ellenállhatatlan Lord Ruthven újdonság volt, de a vérszívó lényekről szóló mesék egyáltalán nem voltak újkeletűek. A Hertfordshire Egyetem csapata kutatása során olyan középkori történetekre bukkant, amikben élő halottakról regélnek.
Rémálom Buckinghamshire-ben
Kevésbé ismert vámpírtörténet a buckinghamshire-i legenda, amit a XII. században William of Newburgh történész jegyzett fel. A Historia Rerum Anglicarumban található írás szerint St. Hugh-t, Lincoln püspökét különös esetről tájékoztatták 1192-ben.
Ebben az évben hunyt el egy meg nem nevezett személy Buckinghamshire-ben, azonban a sírból az illető már másnap kimászott, és ellátogatott régi házához. A hálószobában találta alvó feleségét, akire ráugrott, és megpróbálta megölni. Az asszony sikeresen lelökte magáról, azonban másnap újra felbukkant az ijesztő alak.
Harmadik este a feleség már a barátait is áthívta az éjszakára, hogy ne kelljen egyedül megküzdenie halott férjével. Ismét be akart törni a kóbor lélek, azonban a hangos kiabálás elriasztotta. Helyette elment testvérei házához, és őket támadta meg. Másnap ismét ellátogatott hozzájuk, azonban a testvérek addig kiabáltak vele, míg elijesztették. Ekkor kezdett el a vámpír idegenekre vadászni.
Többen látták az utcákon
Hamarosan a város összes lakója egész éjjel ébren maradt, hogy megakadályozzák a sírból visszatérő lény támadásait. Mivel ellehetetlenítették az éjszakai rohamokat, már fényes nappal is megjelent, járókelőket és állatokat támadott meg. Többen is beszámoltak arról, hogy látták sétálni a halott férfit az utcákon, még többen a gonosz jelenlétét érezték akkortájt.
Ekkor kértek segítséget a városlakók Stephen érsektől, aki összehívta a zsinatot, és levelet írt St. Hugh-nak, Lincoln püspökének, hogy tegyen valamit a gonosz ellen. Amikor a püspök az ügy megoldása érdekében tanácskozott különböző papokkal és teológusokkal, kiderült, hogy hasonló támadások máshol is történtek Angliában.
A lakosok a holttest elégetésére biztatták a püspököt, azonban ő úgy döntött, hogy feloldozást ad a gonosz szellemnek. Amikor feltárták a sírt, benne feküdt a férfi, aki a leírás szerint egyáltalán nem indult oszlásnak. A halott mellkasára helyezték a feloldozást tartalmazó papírt, és bezárták a sírkamrát. A férfi többet nem jelent meg az utcákon.
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt kétszáz év irodalmában fel-fel bukkantak vámpírlegendák. Angliában először 1819-ben, John Polidori rövid történetében esett szó a vámpírról, az elnevezést is ő találta ki – szláv eredetű a szó, vérszívót jelent. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1604182139 [modified] => 1604106994 ) [title] => Ez első angol vámpírlegenda [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1339&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1339 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 1340 [image] => Array ( [id] => 1340 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto.jpg [original_lng] => 514803 [original_w] => 1307 [original_h] => 760 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto-300x174.jpg [width] => 300 [height] => 174 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto-768x447.jpg [width] => 768 [height] => 447 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto-1024x595.jpg [width] => 1024 [height] => 595 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto.jpg [width] => 1307 [height] => 760 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto.jpg [width] => 1307 [height] => 760 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/angliai-temeto.jpg [width] => 1307 [height] => 760 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1604099795:12 [_thumbnail_id] => 1340 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3231 [_oembed_0c8269092c3f5929a022571d60f4fcfd] => [_oembed_time_0c8269092c3f5929a022571d60f4fcfd] => 1639847606 [_oembed_a06487da5cc7da96869d2359ce834b1f] => [_oembed_time_a06487da5cc7da96869d2359ce834b1f] => 1664280841 [_oembed_03237ef1ad665d70f0e99cd43c3808b6] => [_oembed_time_03237ef1ad665d70f0e99cd43c3808b6] => 1711836356 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 49 [1] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Hírek [1] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 600 [1] => 1278 [2] => 1277 ) [tags_name] => Array ( [0] => Anglia [1] => legenda [2] => vámpírok ) ) [9] => Array ( [id] => 1308 [content] =>
XIII. századi karmelita kolostor maradványait találták meg egy többszintes parkolóház bontási munkálatai közben, az angliai Gloucester belvárosában. A történészek már korábban is tudták, hogy valaha kolostor állt a környéken, de azt nem tudták, hogy pontosan hol volt az épület. Most erre is fény derült a King’s Quarter felújítása során, mely júliusban kezdődött – adja hírül a bbc.com.
Úgy tűnik, a kolostor legalább négy nagy épületből állt, melyek vagy teljes egészükben kőből készültek, vagy csak az alapjuk volt kő, a falak egyes helyeken az egy méter szélességet is elérték. Csempével illetve padlólappal ellátott padlómaradványokat is találtak, valamint egy középkori csatorna egy részét is feltárták. A nagyobb falak némelyike kelet-nyugati irányban helyezkedik el, ez az elrendezés jellemző a középkori egyházi épületekre. A kolostort 1270-ben alapították, de a XVI. században nagyrészt lebontották, és csak nyomai maradtak fenn a történelmi térképeken is.
