A jeruzsálemi régészek egy ritka, kétezer éves pecsétnyomót fedeztek fel: az ezen látható arc leginkább Apolló istenre hasonlít, ám az ékkő tulajdonosa a szakértők szerint valószínűleg a sötétbarna jáspis követ egy zsidó személy birtokolhatta.
A faragott követ a régészek felügyelete alatt önkénteskedő látogatók felfedezték fel Jeruzsálemben, miközben a talajt szitálták az egykori nyugati fal tövében. A támfal ősi maradványai egykor az újjáépített jeruzsálemi templomot, a Második Templomot vették körül, amely Krisztus előtt 516-tól 70-ben történt lerombolásáig állt, a judaizmus központja, a korban néven ismert áldozatok bemutatásának helye volt.
A Második Templom helye a judaizmus legfőbb központja, a Jeruzsálem közepén fekvő templom-hegyen volt (Forrás: Wikimedia Commons/Ariely)
Nem hiszem, hogy a drágakő tulajdonosa hitt volna Apolló istenben, de bízhatott az általa kínált erényekben, a fényben, a tisztaságban, az egészségben és a sikerben – mondta Eli Shukron, az Israel Antiquities Authority archeológusa a LiveScience online tudományos portálnak. – Ezek mind nagyon-nagyon pozitív tulajdonságok, ráadásul igen konvencionálisak, amiket mindenki meg akar szerezni.
Az ovális drágakő kisebb, mint egy centiméter, mindössze 13 milliméter hosszú, 11 milliméter széles és 3 milliméter vastag.
Ez a harmadik, ilyen jellegű drágakőből készült pecsétnyomó, amely ebből a korból került elő.
Az ókorban a jáspis ugyanis drágakőnek számított. A most felfedezett eszközt egyfajta méhviasz bélyegzőként használhattak személyes aláírás gyanánt olyan dokumentumokon, mint például a szerződések, levelek, végrendeletek, áruk és pénzkötegek.
Ritkán találunk Apolló isten képét ábrázoló pecsétnyomó maradványokat olyan helyeken, ahol zsidó lakosság élt – mutatott rá Eli Shukron. – Amikor megtaláltuk a drágakövet, azt kérdeztük magunktól: mit csinálhat Apolló Jeruzsálemben és miért vinné magával egy zsidó egy idegen isten portréját?
Apolló istenség alakja jól kivehető az eszközön (Forrás: Eliyahu Yanai/City of David)
A választ abban találták, hogy a tárgy tulajdonosa valószínűleg nem a vallási meggyőződésből, hanem olyan eszközeként viselhette azt, amelyet Apolló alakja képvisel. A napisten ugyanis a Földközi-tenger keleti régióinak egyik legnépszerűbb és legelismertebb istensége volt.
A pecsétnyomón a sötét kőből kiemelkedő világos haj a tudósok szerint azt jelzi, hogy az alkotó „a fényt és a sötétséget, illetve ezeknek a kapcsolatát” szerette volna hangsúlyozni.
