Eddig ismeretlen, páncélos dinoszauruszt fedeztek fel a kutatók Argentinában – írta meg a Science Alert. Ez az első ilyen lelet, amit Dél-Amerikában találtak.
A Jakapil kaniukura névre keresztelt dinoszaurusz két lábon járhatott, rövid csőre volt, a nyakától a farka végéig pedig csontos páncélzat borította. Az állat egyértelműen a thyreophoran, vagyis a páncélos dinoszauruszok közé tartozott, épp úgy, mint a stegosaurus vagy az ankylosaurus.
A leletre az argentin Félix de Azara Természettudományi Alapítvány paleontológusai bukkantak rá. A szakemberek az észak-patagóniai Río Negro tartományban találtak rá a maradványra. Az állat 97-94 millió évvel ezelőtt, a krétakorban élhetett. Ez volt a dinoszauruszok utolsó korszaka.
A tudósokat meglepte az eredmény, az eddigi feltételezések szerint ugyanis a thyreophoranok a középső jura időszakban kihaltak. Egy animáció is készült róla, ami alapján megnézhetjük, hogyan nézhetett ki.
Az állat egyébként 152 centiméteres és 4-7 kilogramm lehetett. A fogazata alapján növényevő volt.
Argentin és japán kutatók Patagóniában fedezték fel a ragadozók családjába tartozó legnagyobb dinoszaurusz, egy megaraptor maradványait.
Így nézhetett ki az ősi ragadozó Forrás: AGUSTÍN OZÁN
Az öttonnás Maip macrothorax lehetett egyben az egyik utolsó dinoszauruszfaj az őshüllők csaknem 70 millió évvel ezelőtti kihalása előtt.
A Buenos Aires-i Bernardino Rivadavia Argentin Természettudományi Múzeumban csütörtökön bemutatott ragadozó 9-10 méteres lehetett, miközben a többi ismert megaraptor méretei nem haladják meg a kilenc métert.
Ez egy nagyon nagy méretű állat volt, és sikerült sok maradványát megtalálnunk – mondta el a felfedezésben részt vevő egyik tudós, Mauro Aranciaga Rolando.
A kövületeket 2019 márciusában találták a patagóniai Santa Cruz tartományban, El Calafate település közelében az argentin Nemzeti Tudományos és Technikai Kutatási Tanács (CONICET) tudósai, akiknek expedíciójában részt vett két japán kutató is.
A tudósok úgy vélik, hogy a húsevő dinoszaurusz bő 70 millió éve, a kréta korban élt a ma Argentína déli csücskét képező vidéken.
A megaraptorok mozgékony vázú állatok voltak, amelyeket hosszú farkuk segített a manőverezésben és az egyensúlyozásban. Hosszú nyakuk volt, és hosszúkás fejük, szájukban több mint 60 apró foggal – mondta Aranciaga Rolando, aki szerint a Maip macrothorax legfőbb fegyverét hosszú végtagjai jelentették, 35 centiméteres éles karmaival tépte szét zsákmányát.
A rablódinót egy Andokban élő mitológiai lényről nevezték el.
A koponyarész kövületének felfedezése újabb bizonyítéka a késő kréta időszak egyedülálló élővilágának – írta a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban megjelent tanulmány.
Az újonnan felfedezett faj a húsevő abeliszauridák (Ábel gyíkjai) nevű családba tartozott. Az abeliszauridák a mai Afrika, Dél-Amerika és India területén vadásztak. A nagyjából 70 millió éve élt Guemesia ochoai a család őse lehetett.
Ez az új dinoszaurusz elég szokatlan a maga nemén belül. Számos fontos jellemzője utal arra, hogy új fajról beszélhetünk, és fontos új információkat nyújt a világnak egy olyan területéről, amelyikről nem tudunk sokat – mondta Anjali Goswami, a brit Természettudományi Múzeum kutatásvezetője, a tanulmány társszerzője.
Azt mutatja, hogy ebben a régióban a dinoszauruszok eléggé különböztek az Argentína más részén élőktől, ami arra utal, hogy sok még a felfedeznivaló ezeken a területeken, melyek kevesebb figyelmet kapnak, mint más híres fosszília-lelőhelyek – tette hozzá.
A százmillió évekkel ezelőtti Gondwana szuperkontinensen élő csoportok egyike volt az abeliszauruszok, melyek csúcsragadozóknak számíthattak, és nagy testű dinoszauruszokkal táplálkoztak. Képesek voltak óriás zsákmányukat a mellső végtagok használata nélkül leteríteni.
Az abeliszauruszok sok fajának még a híres tirannoszaurusz rexnél is rövidebb, valójában használhatatlan mellső végtagjai voltak, így arra kényszerültek, hogy erős fejükkel és állkapcsukkal ragadják meg a zsákmányt.
Ezeknek a húsevőknek a fosszíliái Afrika, Dél-Amerika, India és Európa egyes helyein találhatók sziklákba kövülve a késő kréta időszakából, mielőtt 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok eltűntek volna a Földről. Argentínában már 35 abeliszauruszt találtak, ám szinte mindet Patagóniában, az ország déli részén, viszonylag keveset északnyugaton. Az új fajtól származó koponyadarabot a Los Blanquitos formációban, Amblayo közelében, Argentína északi részén találták meg, ahol a sziklák kora 75-65 millió év. Ez azt jelenti, hogy az állat röviddel a tömeges kipusztulási esemény előtt élt.
A valaha élt legnagyobb élőlény, egy gigantikus méretű dinoszaurusz maradványait tárták fel Argentínában.
Paleontológusok egy 98 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott maradványaira bukkantak Patagóniában, Neuquén tartományban az úgynevezett Candeleros-formáció vastag, üledékes lerakódásaiban – írja a CNN.com.
Úgy vélik, hogy a feltárt 24 farokcsigolya, valamint a medence- és a mellizom elemei egy titanoszauruszé lehettek. Ezek az állatok a szauropoda dinoszauruszok sokszínű csoportjához tartoztak, hatalmas méret, hosszú nyak és farok jellemezte őket, négy lábon jártak.
A Cretaceous Research című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, ez „a valaha talált egyik legnagyobb szauropoda”, nagyobb lehetett, mint egy patagotitán, egy 100–95 millió éve élt faj, amely akár 37,2 méteresre is megnőtt.
„Ez egy hatalmas dinoszaurusz, de úgy véljük, a jövőben a terepmunka során a csontváz még több részét tárhatjuk fel, és akkor nagy valószínűséggel még nagyobb magabiztossággal meg tudjuk állapítani, mekkora lehetett” – mondta Alejandro Otero, a La Plata-i Múzeum paleontológusa.
Titanoszauruszoktól származó fosszíliákat az Antarktisz kivételével találtak már minden kontinensen. A legnagyobb egyedeket azonban többnyire Patagóniában tárták fel.
A dinoszaurusz lábszárcsontjának elemzése nélkül nem lehet megmondani, mennyit nyomhatott az állat – vélik a kutatók. A részlegesen feltárt őslényről azonban megállapítható, hogy „az egyik legnagyobb titanoszaurusz”, amelynek testtömege a patagotitánét vagy az argentinoszauruszét is túlszárnyalhatta.
A patagotitánok akár 77 tonnát is nyomhattak, az argentinoszauruszok hasonlóan gigantikusak lehettek, akár 40 méteresre és 110 tonnásra is megnőhettek.
A tudósok kiemelték, hogy bár nem hiszik, hogy a dinoszauruszok egy eddig ismeretlen fajának tagját fedezték fel, azt egyelőre nem tudták egyetlen ismert nembe sem besorolni.
A Tyrannosaurus rex távoli rokonának maradványait találták meg argentin paleontológusok Patagóniában – olvasható a hirado.hu oldalon.
A 4 méter hosszú őshüllő maradványait 2018 februárjában fedezék fel Argentína központi, Rio Negro tartományában. A kutatók a Tralkasurus cuyi nevet adták a húsvevő dinónak – jelentette be csütörtökön a La Matanza-i Nemzeti Egyetem tudományos irodája.
A Tralkasaurus „mennydörgő hüllőt” jelent a patagóniai őslakosok által használt mapuche nyelven. A Cuyi pedig arra a területre, El Cuyra utal, ahol a fosszilizálódott maradványokat meglelték.
A Tralkasaurus cuyi eltörpült volna egy T Rex mellett, amelynek hossza a 14 métert is elérte. „A Tralkasaurus testmérete kisebb, mint a csoportjában, az abelisauridákhoz tartozó más húsevőké” – közölte Federico Agnolin, az Argentin Természettudományi Múzeum kutatója, aki hozzáfűzte, hogy az abelisauridák általában 7–11 méter hosszúak voltak.
Mauricio Cerroni, a kutatócsoport egy másik tagja szerint a felfedezés bizonyítja, hogy az abelisauridák csoportja sokkal kiterjedtebb volt, mint korábban gondolták. A kutatók az őslény koponyáját, fogait, bordáit, csípőjének egy darabját és farkát találták meg.
A dinó a Tyrannosaurushoz hasonlóan rövidnyakú és izmos volt, hátsó lábain 4-4 karom nőtt, mellső lábai pedig rövidek voltak a testéhez képest. A kutatók feltételezik, hogy a Tralkasaurus kisebb növényevő dinókkal, iguanodonokkal táplálkozott, mivel azok maradványait találták meg a közelében.
