Nem várt leletre bukkantak a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai egy váci mélygarázs építése előtti megelőző régészeti feltárás során. Bronzkori kerámiatöredékeket, illetve egy legalább két, neolitikumra visszavezethető, cölöpszerkezetes házat találtak, hozzátartozó tároló- és anyagnyerő gödörrel. Egy meglehetősen szokatlan lelet is előkerült: egy mamutagyar.
Vácon végeztek régészeti feltárást a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai, egy mélygarázs építése előtt.
A közel ezer négyzetméteres és mintegy kétméter mélységű területet átvizsgálása során a neolitikumra jellemző tárgyakat találtak, majd néhány bronzkori kerámia töredéke is felszínre került.
A mélyben egy cölöpszerkezetes ház rejtőzött, a hozzátartozó tároló- és anyagnyerő gödörrel, ahol a cölöpöket leásták, a ház falát pedig agyaggal kenték fel. A háznál a kutatók szórványosan maradványcsontokat is felfedeztek, és a leletek tanúsága szerint a ház korabeli lakói nagy valószínűséggel ide temetkeznek télvíz idején. Nem ezek azonban a legizgalmasabb leletek a területen.
„A neolit kori szinten teljesen véletlenül egy mamutagyarba botlottunk, ami annyira szokatlannak tűnt, hogy először egy megkövesedett fának néztük.
Egy ilyen felfedezés ritka leletnek számít, főként egy neolit és bronzkori területen, ahol hiába kerestünk paleolitikumra utaló nyomokat.
Ezek az óriási emlősök a kőkorszak emberének kortársai voltak, ezért nem tudjuk, hogy a mamutagyar hogyan kerülhetett ide. Izgalmas kérdés lehet, hogy vajon a neolitikum kori emberek vitték oda vagy a folyó hordalékával került a felfedezési helyszínre. Egyelőre csak feltételezéseink vannak, de vagy az újkori bolygatás során is ide kerülhetett” – mutatott rá Fajka Szilárd, a Salisbury Régészeti Kft. munkatársa.
Ahhoz, hogy a mamutagyart egyben tartsák, a szakemberek folyton locsolták és a védelem érdekében betemették: aknaszerűen körbeásták, a lehetőségekhez mérten megtisztították a földtől, majd egy pléhlemezt tettek alá, lefóliázták, és így sikerült a földről egyben felvenni.
A körülbelül 80 centiméteres agyar most a Salisbury Régészeti Kft. műhelyébe került, feltehetően a Természettudományi Múzeumban fogják tovább vizsgálni. Ezt követően a szentendrei Ferenczi Múzeumban helyezik majd el.
A legközelebbi, ehhez hasonló mamutleletet Budapesten, a mai Mammut áruház területén találták a régészek, ahol egy csontváz, egy koponya és egy mamutagyar hevert a föld mélyén. Az elefántfélék családjába tartozó mamutok mintegy 200 ezer évvel ezelőtt kezdtek elterjedni Eurázsiában. Kihalásukért a gyorsan változó klíma tehető a felelőssé, de az ember általi túlvadászatnak is szerepe lehetett az eltűnésükben.
Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.
A kelet-galileai Arbel közelében, a Kinneret, vagyis Galileai-tótól mintegy hat kilométerre felfedezett uradalom kiváló állapotban maradt fenn. „A tárgyak azon a helyen hevertek, ahova az egykori lakók letették őket, úgy tűnik, hogy hirtelen hagyták el a helyet, talán katonai fenyegetés miatt” – mesélte a lapnak az ásatás vezetője.
A zsidó Hasmóneus uralkodók korában, mintegy 2100 évvel ezelőtt működő majorságnál egy épület alapjait is megtalálták. A zsidó függetlenségnek ez a korszaka Nagy Sándor hellenisztikus utódállamai és a római hódítók segítségével hatalomba helyezett Heródes uralkodása között, i.e. 141-től i.e. 37-ig tartott.
Az építmény mellett több tucat, szövéshez használt nehezéket, hatalmas cserépedényeket, vasból készült mezőgazdasági szerszámokat, köztük különféle méretű csákányokat, betakarításra szolgáló sarlókat is feltártak, valamint az i.e. 2. század második felére datálható érméket is felfedeztek.
A régészeti munkálatokat az izraeli vízművek, a Mekorot közreműködésével végezték, céljuk a terep megtisztítása volt, ugyanis a kormány 910 millió sékelből (~1,85 milliárd hrivnya) sótalanított vizet áramoltat majd a Galileai-tóba, hogy ezzel állandósítsák a vízszintet a háztartások, a mezőgazdaság és a szomszédos országok folyamatos vízellátásáért.
„Szerencsénk volt felfedezni egy időkapszulát: az általunk megtalált tárgyak ott maradtak, ahol a lakók hagyták őket, a szövőszéksúlyok még mindig a polcon feküdtek, és az edényeket is épségben találtuk meg” – hangsúlyozta az ásatásokat vezető Amani Abu-Hamid, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
A Varsói Egyetem régészeiből álló csapat egy sor, korábban ismeretlen építményt azonosított a Machu Picchu Nemzeti Parkban. Egy új tanulmányban a kutatók a lézer alapú távérzékelést, a LiDAR technológiát alkalmazták az erdő lombkoronája felett, drónok segítségével.
A LIDAR háromdimenziós, 3D digitális ábrázolást hoz létre a lézer visszatérési idejének különbségei és a változó lézer hullámhosszai révén. Számítógépes szoftverrel pedig eltávolíthatók az úgynevezett „akadályozó” rétegek, például az erdők és a mezőgazdasági növények, hogy felfedjék az alatta elrejtett táj körvonalait.
A Journal of Archaeological Science folyóiratban publikált új tanulmányban a tudósok a Chachabamba inka komplexumra összpontosítottak, amely egy, a vízzel kapcsolatos szertartási központ, és amely számos, vízzel kapcsolatos szentélyt és fürdőt foglal magában.
A LIDAR adatait elemezve végül tizenkettő kisméretű, kör- és téglalap alaprajzon felállított építményt tártak fel a komplexum külterületén. A kutatók szerint ezekben lakhattak a Chachabambát „üzemeltető” egyének, bár az építmények kevésbé díszesek.
Chachabamba, a Machu Picchu közelében elhelyezkedő inka komplexumForrás: Ivo Antonie de Rooij – Shutterstock
A jelek szerint főként nők vigyáztak a komplexumra, amint azt egy lengyel-perui csapat korábbi ásatásai során felfedezett tárgyak is sugallják – mondta Dominika Sieczkowska, a Varsói Egyetem Andok Kutatóközpontjának munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.
A vizsgálat eredményei korábban ismeretlen csatornákat is feltártak, amelyek részben egy földalatti kőtömbökből álló rendszeren keresztül látták el Chachabambát vízzel a közeli Urubamba folyóból.
Az ismert kikötőváros, Agiokampos közelében végeztek ásatásokat a szakemberek, ott találtak olyan kerámiát, amire a Meliboea szót vésték.
Görög régészek úgy vélik, megtalálták Meliboea ókori várost – közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.
Homérosz beszélt a városról az Iliászban
A városról Homérosz tesz említést az Iliászban, Meliboea lakosai az eposz szerint részt vettek a trójai háborúban. Eddig senki sem tudta, hol lehetett ez a hely pontosan. Számos sikertelennek bizonyult ásatás során próbálták az elmúlt években megtalálni ezt az ókori görög várost.
A régészek az elmúlt hónapokban a Görögország középső részén lévő, turisták által kedvelt kikötőváros,Agiokampos közelében végeztek ásatásokat és feltárták egy akropolisz, vagyis ókori görög fellegvár alapjait.
A munkálatos során szobrok és kerámiatárgyak töredékeire bukkantak. Az egyik kerámiára a Meliboea szót vésték – közölte a minisztérium. A feltárást 2022 tavaszán folytatják, jelenleg a kedvezőtlen időjárás miatt meg kellett szakítani.
Száz éve elfeledett dinoszaurusz-lelőhelyeket fedezett fel újra a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE-TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport Erdélyben, a Hátszegi-medence területén – közölte a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) hétfőn.
A Hátszegi-medence területén talált Magyarosaurus dacust utoljára az első világháború előtt sikerült feltárni. A páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak számít, mert az itteni maradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést – írja az MTI az MTM közleménye alapján.
Az első világháborút megelőző néhány évben Kadic Ottokár geológiai térképezést végzett a Hátszegi-medence nyugati részén, ahonnan egy páratlanul gazdag, dinoszauruszok és más hüllők maradványait tartalmazó leletanyagot gyűjtött be. Ez a kréta időszak legvégét reprezentáló gyűjtemény tartalmazza azokat a maradványokat, melyek alapján a hazánk nevét viselő első dinoszauruszt, a Magyarosaurus dacust is leírták. A leletanyag begyűjtését követő történelmi események következtében a lelőhelyek pontos helyzetére vonatkozó információk jelentős része elveszett, ellehetetlenítve a további őslénytani ásatásokat a területen. „A Budapesten tárolt Hátszegi-leletanyag kiemelkedő őslénytani jelentősége régóta nemzetközi érdeklődésre tartott számot, azonban mindig problémát jelentett, hogy ezek pontos lelőhelyei és így az egykori környezet, melyben ezek az élőlények egykoron élhettek, nem volt ismert.
A lelőhelyek újrafelfedezését az tette lehetővé, hogy nemrégiben előkerült az a térkép, amelyet Kadic Ottokár használt az ásatásai során, és rajtuk egyértelmű jelöléseket találtunk az egykori lelőhelyekre vonatkozólag” – mondta Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének munkatársát, a kutatócsoport vezetőjét.
A térkép a több mint száz évvel ezelőtti topográfiai viszonyokat tükrözte, ezért a lelőhelyek beazonosításába bevonták Albert Gáspárt, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet munkatársát is, aki modern térinformatikai eszközök segítségével lokalizálta a régi térképen jelölt lelőhelyek mai helyzetét.
„A többhetes terepi kutatómunka során sikerült beazonosítani a Kadic Ottokár által megkutatott lelőhelyeket, ahonnan további csontmaradványokat is sikerült begyűjteni. A több mint száz gerinces maradvány közül kiemelhető egy összetartozó csigolyasor, mely egy Sauropoda dinoszauruszhoz tartozott, de találtunk értékes maradványokat más dinoszauruszoktól, különféle krokodiloktól és teknősöktől is. Tudományos szempontból a legértékesebb fosszíliák mindössze néhány milliméter nagyságúak, melyekre Magyar János bukkant rá a leletek preparálása során. Ezek a kis méretű maradványok ugyanis az emlősökhöz tartoznak és így ezek a leletek tekinthetőek a Hátszegi-medence legidősebb emlősmaradványainak” – foglalta össze az ásatáson felfedezett maradványok jelentőségét Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem munkatársa.
„Az elvégzett geokémiai, földtani és őslénytani kutatások rávilágítottak arra, hogy a vizsgált leletanyag a Hátszegi-medence egyik legidősebb dinoszaurusz-lelőhelyét képviseli, mely nélkülözhetetlen segítséget nyújt a kréta időszak végi kihalási eseményt megelőző rövid időszak ökológiai folyamatainak behatóbb megismeréséhez. Az elért eredményeknek köszönhetően tisztáztuk azokat a rétegtani, ökológiai és evolúciós kérdéseket, melyek hosszú ideje fennálltak ezzel a páratlanul gazdag és őslénytani szempontból nagyon értékes leletanyaggal kapcsolatban, lehetővé téve a modern őslénytani kutatások folytatását és az újabb leletek felkutatását a területen” – foglalta össze Botfalvai Gábor a kutatás főbb eredményeit, melyek a Cretaceous Research szakfolyóiratban jelentek meg.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
A török régészek az ország nyugati részén végzett rendszeres ásatások során olyan varróeszközöket találtak, amelyek majdnem kétszer régebbiek lehetnek az egyiptomi piramisoknál.
Az ásatásokat Nyugat-Anatólia egyik legrégebbi településén végezték. A csontból készült tűk és a fonal előállításához szükséges kőből készült eszközök körülbelül 8600 évesek lehetnek.
„Megállapításaink bizonyítják, hogy a textil hagyományok Denizliben igencsak korai időkre nyúlnak vissza… Egyébként egy olyan épületben találtuk őket, amely feltételezésünk szerint kr.e. 6400-ban épült” – mondta el az ásatások vezetője.
[type] => post [excerpt] => A török régészek az ország nyugati részén végzett rendszeres ásatások során olyan varróeszközöket találtak, amelyek majdnem kétszer régebbiek lehetnek az egyiptomi piramisoknál. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1599333720 [modified] => 1599236957 ) [title] => Szenzációs leletet találtak a török régészek: kétszer régebbiek lehetnek az egyiptomi piramisoknál [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1152&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1152 [uk] => 1147 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 1149 [image] => Array ( [id] => 1149 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [original_lng] => 74581 [original_w] => 770 [original_h] => 578 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1599226158:5 [_thumbnail_id] => 1149 [_edit_last] => 5 [views_count] => 5538 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
Izraeli régészek egy 3200 éves erődöt fedeztek fel, amelyet az egyiptomiak és a kánaániták építhettek, az izraeliták ősi ellenségei a Bibliában.
Az építmény azért épülhetett, hogy az újonnan érkezett filiszteusokat távol tartsa a régiótól.
Az Izraeli Antik Hatóság (IAA) szerint a Galon erődnek elnevezett katonai struktúra az időszámításunk előtti XII. század közepéből származik, amikor a bibliai Debora prófétanő és Sámson élhettek. A citadella így a régészek számítása alapján a Bírák Könyve idejéből származhat.
Rengeteg nyugtalanság járta át akkoriban a Kánaán földjeként ismert régiót, amelyet az egyiptomiak irányítottak – közölte Saar Ganor és Itamar Weissbein, az IAA régészei közleményükben, amelyről a LiveScience számolt be. – A zsidók és a filiszteusok is szerették volna azonban átvenni a hatalmat, ami miatt az egyiptomiak kénytelenek voltak erődöt emelni.
A 18 méter széles és 18 méter hosszú, négyzet alakú erőd maradványai, valamint a szobáiban talált egyiptomi stílusban készült kerámia tárgyak és háztartási eszközök is figyelemre méltóak.
Az épület négy sarkában ráadásul egykor tornyok emelkedtek.
A szakemberek szerint az egykori erőd központjában táblakövekkel és emelkedő oszlopokkal kirakott udvar állhatott.
Nem meglepő, hogy az erőd építésének időpontja az erőszakos területi viták zűrzavaros idejére tehető, amikor kánaániták, az izraeliták és a filiszteusok csatáztak egymással – tették hozzá a régészek. – A galoni erőd pont a filiszteusok és az izraelita területek közepén, stratégiai helyen feküdt, és a tornyokból a katonák könnyen szemmel tudták tartani a Júdeai-síkság felé kanyarodó utat is.
A tudósok szerint úgy tűnik, hogy az erődöt kánaánita vagy egyiptomi kísérletként építették, hogy megbirkózzanak az új geopolitikai helyzettel.
Az épületet végül az egyiptomiak hagyhatták magára, valószínűleg egy filiszteus támadást követően.
Ahogy arra Talila Lifshitz, a Zsidó Nemzeti Alap déli régiója közösségi osztályának igazgatója rámutatott, a galoni erőd felfedezése „lenyűgöző bepillantást enged az ország történelmének egy viszonylag ismeretlen időszakának történetébe”.
Egy egyiptomi–spanyol régészcsoport az egyiptomi Luxorban folytatott ásatásán csaknem 3600 éves, a 17. dinasztia korából származó, fából készült szarkofágra bukkant – közölte az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium pénteken.
Fotó: AP
Az 1,75 méter hosszú fakoporsót számos temetkezési tárggyal együtt tárták fel a felső-egyiptomi Luxorban, egy agyagtéglából készült fülke mellett – mondta el Musztafa Vazíri, az egyiptomi legfelsőbb régészeti tanács főtitkára. Hozzátette: a szarkofágot egyetlen szikomorfából faragták ki és fehér habarccsal kenték be. Vörösre festett belsejében egy bal oldalán fekvő, alig 16 éves lány elég rossz állapotú maradványait találták meg.
A kutatók négy egyenként 62-74 centiméter hosszú nyakláncot találtak a múmia mellkasán. Az ékszerek zöld színű, valamint üveggyöngyökből készültek, néhány szem Hórusz istent ábrázolta.
Fotó: AP
A szarkofág másik oldalán egy agyagból készült kisebb koporsó volt, amelyben négy lenvászonba csavart, fából készült szobor feküdt. A régészek a temetkezési helyen jó állapotban találtak egy pár vörös bőrcipőt, bőrcsíkkal összekötözött bőrlabdákat, egy macskapárt és rózsákat – mondta el Vazíri, aki szerint ezek egy olyan nő személyes tárgyai lehettek, aki szeretett táncolni és sportolni.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
أول فيلم ترويجى للاعلان عن كشف اثري للبعثة الاثرية المصرية العاملة بمنطقة آثار سقارة والتي اسفرت عن الكشف عن بئر عميق للدفن به اكثر من ١٣ تابوت ادميا. وسيتم ارسال عدد من الافلام الترويجية الأخرى،وذلك لحين الاعلان عن كافة تفاصيل الكشف قريبا. انتظرونا
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
