Száz éve elfeledett dinoszaurusz-lelőhelyeket fedezett fel újra a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE-TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport Erdélyben, a Hátszegi-medence területén – közölte a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) hétfőn.
A Hátszegi-medence területén talált Magyarosaurus dacust utoljára az első világháború előtt sikerült feltárni. A páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak számít, mert az itteni maradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést – írja az MTI az MTM közleménye alapján.
Az első világháborút megelőző néhány évben Kadic Ottokár geológiai térképezést végzett a Hátszegi-medence nyugati részén, ahonnan egy páratlanul gazdag, dinoszauruszok és más hüllők maradványait tartalmazó leletanyagot gyűjtött be. Ez a kréta időszak legvégét reprezentáló gyűjtemény tartalmazza azokat a maradványokat, melyek alapján a hazánk nevét viselő első dinoszauruszt, a Magyarosaurus dacust is leírták. A leletanyag begyűjtését követő történelmi események következtében a lelőhelyek pontos helyzetére vonatkozó információk jelentős része elveszett, ellehetetlenítve a további őslénytani ásatásokat a területen. „A Budapesten tárolt Hátszegi-leletanyag kiemelkedő őslénytani jelentősége régóta nemzetközi érdeklődésre tartott számot, azonban mindig problémát jelentett, hogy ezek pontos lelőhelyei és így az egykori környezet, melyben ezek az élőlények egykoron élhettek, nem volt ismert.
A lelőhelyek újrafelfedezését az tette lehetővé, hogy nemrégiben előkerült az a térkép, amelyet Kadic Ottokár használt az ásatásai során, és rajtuk egyértelmű jelöléseket találtunk az egykori lelőhelyekre vonatkozólag” – mondta Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének munkatársát, a kutatócsoport vezetőjét.
A térkép a több mint száz évvel ezelőtti topográfiai viszonyokat tükrözte, ezért a lelőhelyek beazonosításába bevonták Albert Gáspárt, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet munkatársát is, aki modern térinformatikai eszközök segítségével lokalizálta a régi térképen jelölt lelőhelyek mai helyzetét.
„A többhetes terepi kutatómunka során sikerült beazonosítani a Kadic Ottokár által megkutatott lelőhelyeket, ahonnan további csontmaradványokat is sikerült begyűjteni. A több mint száz gerinces maradvány közül kiemelhető egy összetartozó csigolyasor, mely egy Sauropoda dinoszauruszhoz tartozott, de találtunk értékes maradványokat más dinoszauruszoktól, különféle krokodiloktól és teknősöktől is. Tudományos szempontból a legértékesebb fosszíliák mindössze néhány milliméter nagyságúak, melyekre Magyar János bukkant rá a leletek preparálása során. Ezek a kis méretű maradványok ugyanis az emlősökhöz tartoznak és így ezek a leletek tekinthetőek a Hátszegi-medence legidősebb emlősmaradványainak” – foglalta össze az ásatáson felfedezett maradványok jelentőségét Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem munkatársa.
„Az elvégzett geokémiai, földtani és őslénytani kutatások rávilágítottak arra, hogy a vizsgált leletanyag a Hátszegi-medence egyik legidősebb dinoszaurusz-lelőhelyét képviseli, mely nélkülözhetetlen segítséget nyújt a kréta időszak végi kihalási eseményt megelőző rövid időszak ökológiai folyamatainak behatóbb megismeréséhez. Az elért eredményeknek köszönhetően tisztáztuk azokat a rétegtani, ökológiai és evolúciós kérdéseket, melyek hosszú ideje fennálltak ezzel a páratlanul gazdag és őslénytani szempontból nagyon értékes leletanyaggal kapcsolatban, lehetővé téve a modern őslénytani kutatások folytatását és az újabb leletek felkutatását a területen” – foglalta össze Botfalvai Gábor a kutatás főbb eredményeit, melyek a Cretaceous Research szakfolyóiratban jelentek meg.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
A régészek által megtalált és múzeumban kiállított tárgyak szépségét többnyire inkább csak megcsodáljuk, és találgatjuk, hogy vajon ki is lehetett azok egykori tulajdonosa. Annak a gyűrűnek az esetében viszont, amit az ungvári vár kápolnájának területén találtak, úgy tűnik, sikerült megfejteni a titkot.
2019-ben, egy, a várkápolna területén végzett ásatás közben több értékes, nemesfémből készült tárgyat is találtak. Ezek között két, külsőre nagyon hasonló gyűrű is volt, amelyek virág ornamentikával vannak díszítve. Eredetét a XVII. századra datálják. A tüzetesebb kutatás a Lehoczky múzeum éves falinaptára készítésekor kezdődött, amelyen idén a múzeum legértékesebb tárgyai láthatók.
[type] => post [excerpt] => A régészek által megtalált és múzeumban kiállított tárgyak szépségét többnyire inkább csak megcsodáljuk, és találgatjuk, hogy vajon ki is lehetett azok egykori tulajdonosa. Annak a gyűrűnek az esetében viszont, amit az ungvári vár kápolnájának ter... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1612290097 [modified] => 1612267450 ) [title] => Kié lehet az ungvári vár kápolnája területén talált gyűrű? (videó) [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1744&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1744 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 1745 [image] => Array ( [id] => 1745 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru.jpg [original_lng] => 505666 [original_w] => 1241 [original_h] => 698 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru.jpg [width] => 1241 [height] => 698 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru.jpg [width] => 1241 [height] => 698 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/gyuru.jpg [width] => 1241 [height] => 698 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1612260251:10 [_thumbnail_id] => 1745 [_oembed_84927d20144d3ddb6b34119b9e1587fd] => [_oembed_time_84927d20144d3ddb6b34119b9e1587fd] => 1612260250 [_edit_last] => 10 [views_count] => 18105 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_edbf8a86bcd2577ce131fd3e36a9e20b] =>
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán – közölte a kastélyt fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.
Glázer Tamás elmondta, hogy az ásatás a kastély parkjában zajló felújítási és parkosítási munkálatok miatt indult el, a sírokra a vízvezeték új nyomvonalának kialakításakor bukkantak a szakemberek. Jelenleg három csontvázas és egy urnás, hamvasztásos sír, valamint néhány hulladékgödör került elő a földből. A sírok és telepobjektumok a középső bronzkori füzesabonyi kultúra hagyatékához sorolhatók. A csontvázas sírok bal oldalukra zsugorított testhelyzetben kerültek elő, vagyis női sírok voltak – ismertette a részleteket Glázer Tamás. Megjegyezte, nemükre abból lehet következtetni, hogy abban a korszakban bevett szokás volt a zsugorított temetkezés: a férfiakat többnyire a jobb, a nőket pedig a bal oldalukra fordítva temették el. Az elhunytak mellé – túlvilági útravalóként – edényekben helyeztek ételt és italt, a feltételezések szerint családi, kiscsoportos temetkezésekre bukkantak a régészek. A leletek kora körülbelül 3000-3500 év lehet – tette hozzá a NÖF igazgatója.
Az idei már a sokadik szezonja a nyíregyházi múzeum régészeinek a tiszadobi Andrássy-kastélyban: korábban a kastély felújításakor, legutóbb pedig 2017-ben, szintén a park területén végzett vízvezeték-rekonstrukciókor találtak bronzkori sírokat.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt.
A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták.
A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be.
Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még nem tártak fel háromévesnél fiatalabb kisgyerekektől származó csontvázakat a korai Homo sapiens korából. Ráadásul ezek az első őskőkorszaki csontvázak, melyeket Ausztriában találtak” – mondta Christine Neugebauer-Maresch, az OREA tudósa.
Egy évvel később a kettős sír közvetlen közelében egy másik, szintén jó állapotban megmaradt sírra bukkantak, benne egy három hónapos baba maradványaival. A sírok mellett számos fa-, kő-, és állati csontokból álló leletet találtak, melyek a jégkorszaki vadászok és gyűjtögetők kultúrájának életkörülményeire utalnak.
A gyerekeket egy táborhely szélén teknőbe helyezve és vörös krétába – egy színezőanyagba – ágyazva temették el. Ez megfelelt a korabeli felnőtt síroknál ismert temetkezési szokásoknak.
A testeket egy mamutlapockacsonttal fedték le, mely megvédte a csontvázakat a föld nyomásától és távol tarthatta a nedvességet – ezzel magyarázzák a szakértők, hogy a leletek ilyen jó állapotban maradtak fenn. Sírmellékletként elefántcsontgyöngyökből álló nyakláncot találtak a csecsemők mellett. Ez és a bonyolult sírszerkezet arra utal, hogy a csecsemők nagy jelentőséggel bírtak a korszak társadalmában.
Az első vizsgálatok után a Bécsi Természettudományi Múzeumban (NHM) kezdték meg a csontvázak alapos elemzését.
Az osztrák szakértők molekuláris genetikai elemzéssel állapították meg a három csecsemő nemét és rokonsági kapcsolataikat. Így ez az „első, molekuláris genetikai módszerekkel igazolt, legkorábbi bizonyítéka egy ikerszülésnek” – idézi Ron Pinhasit, a Bécsi Egyetem kutatóját az ÖAW pénteki közleménye.
A közelben lévő másik sírban talált harmadik csecsemőnél is végeztek genomelemzést. Eszerint a három hónapos baba fiú volt, az ikrek harmadik fokú rokona, valószínűleg unokatestvére.
„Egy paleolitikum kori, több ember maradványait rejtő sír feltárása már önmagában különlegesség. Az pedig, hogy a törékeny gyermeki csontvázmaradványokból elegendő és kiváló minőségű DNS-t lehetett kivonni, minden várakozásunkat felülmúlta” – fogalmazott Maria Teschler-Nicola, az NHM antropológusa.
A fogzománcok vizsgálatával megállapították, hogy a csecsemők kifejletten jöttek világra. Míg azonban az ikerpár egyik tagja 6-7 hétig élt, a másik a születésekor, vagy röviddel azután meghalt. Haláluk eltérő ideje a csontvázak elhelyezkedését is megmagyarázza.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Korai, 400 körül épített keresztény templom maradványaira bukkantak Észak-Izraelben – jelentette szerdán a The Times of Israel honlapja alapján az MTI.
Az Izraelben feltárt egyik legkorábbi keresztény templom a Banias természetvédelmi területen, egy vízesés lábainál található, és egy római kori, a görög Pán istennek szentelt templom helyére építették a kereszténység felvétele után.
A bizánci-keresztény templom különösen szent helyen épült, ugyanis Máté és Márk evangéliuma szerint ezen a vidéken, az akkor Cézárea Filippinek, vagyis Fülöp Cézariájának nevezett városnál adta át Jézus a mennyország kulcsait Péter apostolnak.
Ez az egykori város a Szíriától 1967-ben elfoglalt és azóta izraeli fennhatóság alatt álló, 1981-ben annektált Golán-fennsík északi részén található.
A feltárás helyszíne különleges, mert található benne egy sziklafal, egy barlang és források is. Az ókorban a szikla egy része leomlott, és a kövek egy teraszt alkottak, amelyre az első, Pán istent szolgáló templom épült.
A kutatást vezető Adi Erlich, a Haifai Egyetem régésze szerint már az i.e. III. évszázadban megkezdődött ezen a helyen Pán tisztelete, és a templomot i.e. 20 körül építhették számára.
A térség már 320-tól fontos keresztény központtá vált, saját püspökkel. A szentély átépítésekor a mesterek a római pogány épületet a viszonylag új vallás másféle igényeihez igazították.
Az ég felé nyitott, klasszikus római építészeti jegyekkel felhúzott pogány szentély szerkezetét is átalakították, amikor keresztény templommá alakították. Félkörös oltárrészt, apszist hoztak létre az egyik keleti fülkéből, amely korábban valószínűleg Pán szobrát rejtette, és keresztekkel díszített mozaikpadlót készítettek.
A kereszt szimbólum Nagy Konstantin uralkodása után, a IV. század közepén terjedt el a keresztény ikonográfiában. A régészek egy érdekes követ is találtak, amelybe számos keresztet véstek valószínűleg látogatásuk megörökítésére a VI–VII. századi zarándokok.
A templomot a maradványok alapján földrengés sújtotta, de a VII. században felújították. A régészek, és a területet felügyelő helyi természetvédelmi hatóság reméli, hogy a Covid-19 járvány után majd turisták és zarándokok ezrei kereshetik fel a világ minden tájáról ezt a frissen feltárt keresztény emléket is.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Újabb katonatemetőt tártak fel az ökörmezői járásban található Toronya községben. A Memento Bellum civil szervezet tagjai a település régi fatemploma közelében azonosították be az I. Világháborúban elesett katonák temetkezési helyét.
Jurij Fatula, a szervezet elnöke elmondta, hogy ezen a helyen 300, 20 és 30 év közötti katonát helyeztek örök nyugalomra, akik többségének a személyazonosságát már tisztázták.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét – számolt be róla a The Jerusalem Post című újság alapján a Librarius kortárs kulturális portál.
Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt.
A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen tudósa úgy véli, hogy valójában korábban épült, és az építmény elemei arra utalnak, hogy nem is védelmi célokból.
„Sokféle falat nevezünk Kínai Nagy Falnak. Ez jóval északabbra, nomádok lakta vidéken volt, és nem volt semmilyen kapcsolatban az ismert Nagy Fallal. A történelmi források alig említették, egyetlen dinasztia sem hangoztatta felépítését” – nyilatkozott a tudós a lapnak.
A kutatásban az izraeliek mellett amerikai és mongol szakemberek is részt vettek, és műholdas és légi felvételek elemzésével is megpróbáltak többet megtudni arról, hogy ki, mikor és miért építhette ezt a falat.
Az ásatások és az adatok kiértékelése után arra jutottak, hogy az építményt egy különösen bizonytalan korszakban, a 10. és a 12. század között uralkodó nomád Khitan-Liao-dinasztia idején emelték, tehát Dzsingisz kán előtt.
A fal valószínűleg körülbelül két méter magas volt, és tucatnyi alacsonyabb, hozzátoldott építményt fedeztek fel mellette, ezért nem igazán lehetett alkalmas védelmi célokra. Ehelyett valószínűleg az emberek és a szarvasmarhák mozgását korlátozta.
A térség éghajlati szempontból különösen komoly kihívást jelent, mert szélsőségesek a telek, és az évszakok változása is nagy terhet ró az ott élőkre. Mindez arra késztethette a nomád csoportokat, hogy dél felé menjenek élelmet keresni, s ezt próbálhatták megakadályozni a fallal.
Mivel nagyon kevés használati tárgyat találtak a közelében, a régészek úgy gondolják, hogy csak mintegy húsz évig állhatott fenn az építmény, amit kettő-öt év alatt hozhattak létre csaknem kétszázezer ember foglalkoztatásával.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
