Kínának sikerült visszaszereznie külföldről egy négy évtizeddel ezelőtt ellopott, jól megőrzött bronz rituális edényt, amely több mint 3000 éves lehet.
A Kínai Népköztársaság Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Igazgatósága szerint 1978-ban egy Feng Xingshu Gui nevű bronzedényt találtak a késő Nyugati Zhou-dinasztia (Kr. e. 1046-771) régészeti lelőhelyén, Baoji városának közelében.
A műtárgy kiváló állapotban volt, ősi hieroglifákkal ellátva. Az Országos Adminisztráció a leletet a legmagasabb kategóriájú állami védelem alatt álló kulturális emlékek közé sorolta.
1984 novemberében azonban a műtárgyat ellopták, és azóta is folyt a keresése.
A kiadvány szerint tavaly januárban egy amerikai családnál találták meg az ereklyét, akik miután megismerték a műtárgy történetét, beleegyeztek, hogy visszaadják azt a kínai kormánynak.
A hazaszállítási eljárás csaknem egy évig tartott, az ereklye február elején került vissza Kínába.
Több mint háromszáz, 4500 éves sírt találtak kínai régészek a közép-kínai Henan tartomány egy régészeti helyszínén folyó ásatáson.
A Kína egyik legősibb városában, Lojangban található Szujang régészeti helyszínen, mintegy 15 ezer négyzetméternyi területen tárták fel a téglalap alakú ősi sírokat – írja az MTI.
Zsen Kuang, az ásatás vezetője elmondta, hogy a temetkezési hely a neolitikus Jangsao kultúrából a Lungsan kultúrába való átmenet korszakából származhat. A régész szerint egy ilyen méretű temetkezési hely felfedezése igazi ritkaságnak számít ebben a térségben.
A régészek eddig kilenc sírt tártak fel, amelyekben tíz ember maradványaira bukkantak. Egyes sírok állapota arra utal, hogy sírrablók rongálhatták meg.
A lelet Zsen szerint segíthet a korszak temetkezési szokásainak megértésében, és fontos információkkal szolgálhat a korabeli társadalom összetétele és a civilizációs folyamatok tanulmányozása szempontjából is.
A lojangi régészeti intézet 2021 óta folytat ásatásokat a 600 ezer négyzetméteren elterülő Szujang régészeti helyszínen.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Egy angliai konyhából került elő az a Csing-dinasztia korából származó ősi kínai váza, amelyért másfél millió fontot adott egy telefonos licitáló szerdán a berkshire-i Dreweatts aukciósház árverésén.
A ritka festett vázát az 1735 és 1796 között uralkodó Csien-lung kínai császár számára készítették. Az 1980-as években néhány száz fontért egy brit sebész vette meg, majd odaadta a fiának, aki nem sejtve, hogy milyen értékes, a konyhájában tartotta. A tulajdonos egy hozzá látogató, régiségekkel foglalkozó szakértőtől tudta meg, hogy milyen kincs van a birtokában.
A 60 centiméter magas, élénk kék alapon arany és ezüst színnel díszített váza talapzatán a Csien-lung-korszak jellegzetes hatkarakteres jele látható. Az árverési ház előzetesen 110-150 ezer fontra becsülte a váza árát – számolt be róla a BBC News.
Mark Newstead, az aukciósház ázsiai szakértője elmondta, hogy élénk volt az érdeklődés a műtárgy iránt Kínából, Hongkongból, Amerikából és Nagy-Britanniából is, és végül komoly licitharc után nyerte el a vázát egy külföldi telefonáló.
Egy X. században épült román stílusú közfürdő romjait tárták fel a régészek az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen – írja az Origo.
A Tang-dinasztia idejéből származhat az impozáns fürdő
A csaknem 400 négyzetméteren elterülő komplexum egy kutakkal szegélyezett, téglából emelt főépületből, a keleti oldalon álló vályog szerkezetből, valamint a kemence számára kialakított területből állt.
A VII. század közepéről, a Tang-dinasztia korából származó papírkép
A főépület földalatti része biztosította a hőt a felszínen kialakított fürdő számára.
Vej Csien, a pekingi Zsenmin Egyetem professzora, az ásatás vezetője szerint a fürdő a korai Tang-dinasztia (618–907) idején épült kora-középkori város, Tangcsaotun része volt.
A romokon európai, román stílushatás látszik
A szakember szerint a nagy valószínűséggel közfürdőként használt építmény hatalmas és lenyűgöző volt, hosszú időn át használták és számos felújításon átesett.
„A várost az eurázsiai sztyeppe ölelte körbe, ahol a nyarak forrók és szelesek, a telek hidegek és fagyosak voltak, ezért érthető, hogy egy közfürdőt építettek egy ilyen éghajlaton. A komplexumot nem csupán a helyiek, hanem az utazók is használhatták” – jegyezte meg Vej.
A romokon a román stílus, míg a területen talált kisebb tárgyi leleteken, köztük agyagedényeken és faldíszítéseken a Csungjüan régió és a helyi kultúrák jegyei köszönnek vissza. A régészek szerint a területen immár három éve folynak ásatási munkák.
Egy eddig ismeretlen, kis termetű, tollas dinoszauruszfaj maradványait azonosították Kínában – számol be az MTI. Az állat nagyjából 120 millió éve élt.
Egy nagyjából 120 millió éve élt eddig ismeretlen, kis termetű, tollas dinoszauruszfaj képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy Kínában feltárt ősmaradványt.
A fosszíliát, amelyet több mint egy évtizeddel ezelőtt fedeztek fel, az északkelet-kínai Liaoning tartománybeli Talieni Természettudományi Múzeum őrzi.
A faj, amelynek megkövesedett képviselőjét az Észak-Kína 120–130 millió évvel ezelőtti, kora kréta időszakbeli élővilágának emlékeit őrző Jehol-biótában tárták fel, a Wulong bohaiensis nevet kapta. A Wulong kínaiul táncoló sárkányt jelent, ami a fosszília testtartására utal.
A Wulong bohaiensis nagyobb volt mint egy varjú, de kisebb mint egy holló, csontos farka kétszer olyan hosszú volt mint a teste. Végtagjait tollak borították, a farka végét két hosszú toll ékesítette. A feje keskeny volt, vékony állkapcsában apró, hegyes fogak sorakoztak.
A kutatók szerint a Wulong az egyik legkorábbi ismert rokona a 75 millió évvel ezelőtt élt Velociraptornak. Legközelebbi ismert rokona a kisméretű, négyszárnyú Microraptor lehetett.
A Talieni Természettudományi Múzeum, a San Diegó-i Természettudományi Múzeum, a Montana Állami Egyetem és az egyéb kutatóintézetek szakemberei a The Anatomical Record című amerikai folyóiratban ismertették az eredményeiket.
Az első kínai császár, Csin Si Huang ti mauzóleuma mellett, az úgynevezett egyes számú gödörben újabb kétszáz agyagkatonát találtak a kutatók – közölte a Csin Si Huang-ti Múzeum.
Ókori fegyvereket, 12 agyaglovat és két harc szekér maradványait is kiásták.
A kutatók 2009 és 2019 között mintegy négyszáz négyzetmétert tártak fel a császár mauzóleumát körülvevő komplexumban.
– Az újonnan megtalált tárgyak egy most feltárt sírban voltak elrendezve, egy, a mauzóleum sírjaihoz képest alárendelt sírkamrában – magyarázta a múzeum kutatója a leletről beszámoló kínai állami televíziónak.
Csin SI Huang-ti egyesítette a korábban hadakozó országokból álló Kínát, az ő nevéhez fűződik a Nagy Fal létrehozása is. Nyolcezer egyedi, életnagyságú szoborból álló agyaghadsereg őrizte gigantikus sírját, ezekhez csatlakozik a most megtalált kétszáz agyagkatona.