A Homo naledi nevű kihalt emberfajt először 2015-ben írták le az antropológusok, és azóta kiderült, hogy a Homo sapiensnél sokkal kisebb agya ellenére a mai emberhez hasonlóan komplex viselkedésre volt képes.
Megint át kell írni az emberi evolúció történetét, a dél-afrikai Gauteng tartományban a Rising Star barlangrendszerben egy évtizeddel ezelőtt felfedezett maradványok tulajdonosai ugyanis meglepetésekkel szolgáltak. A fejleményeket a héten a NewYork-i Stony Brook egyetemen rendezett Richard Leakey emlékkonferencián jelentették be.
Az antropológusok 2015-ben külön emberfajba sorolták a fosszíliákat Homo naledi néven. A barlangrendszer egyébként az Emberiség Bölcsője nevű világörökségi helyszínen helyezkedik el, ahol a világon a legnagyobb koncentrációban találták ősembermaradványokat.
Mélyen benn a barlangban a kutatók olyan dologra bukkantak, amelyre a Homo naledi agytérfogata és kora alapján igazán nem számítottak: sírokra, amelyek az eddig ismert legrégebbi emberi sírokat több mint százezer évvel előzik meg. Emellett a mészkő falakon háromszögekből, négyzetekből és keresztvonalkázásokból álló, 236-335 ezer éves bevéséseket találtak, amelyeket szintén a Homo naledinek tulajdonítanak. A történelmet valószínűleg át kell írni – foglalta össze a The Washington Post.
Nagy pillanat ez az emberi történelemben – mondta Lee Berger dél-afrikai paleontológus. „Mit teszünk majd, ha találkozunk egy másik kultúrával, amelyik épp olyan komplex, mint a miénk? Hát most találkoztunk” – tette hozzá.
A modern ember, a Homo sapiens mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, tehát a Homo naledivel egy időben élt, ahogy a 750 ezer éve felbukkant, de 40 ezer éve kipusztult, Európában és a Közel-Keleten honos Neandervölgyi is.
Az utóbbi kettőben közös a nagy agytérfogat, és a Homo naleditől azért meglepő a modern emberhez mérhetően komplex viselkedés, mert az agya nem volt nagyobb grépfrút méretűnél.
A kutatásokban részt nem vett tudósok többsége tagadja, hogy a felfedezett vésetek a Homo naledihez köthetők. Az egyik szkeptikus, Bernard Wood, a George Washington Egyetem professzora szerint az 1930-as években barlangkutatók is csinálhatták. A kutatás résztvevői szerint azonban nagyon nehéz bejutni ebbe a barlangba, és nincs rá bizonyíték, hogy ezt barlangkutatók korábban megtették volna.
Ami a sírokat illeti, ezek sokkal régebbiek, mint a Homo sapiens ismert legrégebbi sírja, amelyet az izraeli Kafce barlangban találtak, és 92 ezer éves. A spanyolországi Sima de los Huesosban (a Csontok Gödre) Neandervölgyiek már 450 ezer évvel ezelőtt elhelyezték halottaikat, ez azonban messze kevésbé összetett viselkedés volt, mint amelyet a Homo naledinek tulajdonítanak.
Amit itt látunk, az egy ismétlődő rituálé – mondta Berger.
Bár ebben a tekintetben is vannak tamáskodók, a kutatók a helyszínen lelt bizonyítékok alapján bizonyosak abban, hogy a fosszíliák nem véletlenszerűen kerültek oda, hanem tudatosan eltemették őket. Erre utal, hogy a testek körül összekeveredtek az üledék különböző rétegei. Bizonyíték az is, hogy ép, nem széthullott gerinccel találták meg egy csecsemő csontvázát, holott ilyen korban ezek a csontok még nem forrnak egybe. „Majdnem teljesen biztos, hogy szétváltak volna, ha a testet nem temetik el” – vélte Frederick Grone, a Stony Brook antropológia és anatómia professzora, aki nem volt tagja a kutatócsoportnak.
A neandervölgyi ember nem tűnt el azonnal a homo sapiens európai megjelenésével, volt egy idő, amíg a két fél együtt tudott élni. A kutatók most pontosabb becslést adtak arra, hogy ez meddig tarthatott.
Azt régóta tudjuk, hogy a Homo sapiens megjelenése Európában a neandervölgyi ember kipusztulásához vezetett, ez azonban nem egyik napról a másikra történt meg. Bár nehéz pontoan megállapítani, hogy meddig éltek együtt, egy friss kutatás szerint nagyjából 2800 évig lehetett közös a történetük.
A Scientific Reports hasábjain megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, a közelmúltban felfedezett fosszíliák azt mutatják, az anatómiai értelemben véve modern ember 54 000 évvel ezelőtt is jelen lehetett Európában, vagyis 14 ezer évvel korábban, mint ahogy a neandervölgyi ember eltűnt. Arról viszont keveset tudni, hogy a két hominida egyszerre volt-e jelen ugyanazokon a területeken, illetve, hogy ha igen, akkor mennyi ideig.
A tanulmány szerzői Franciaországra és Észak-Spanyolországra összpontosítottak, ahol valószínűleg a neandervölgyiek is éltek. Ezeken a területeken nagyjából 42 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Protoaurignacian nevű kultúra, ami a modern embernek tulajdonított eszközöket és pengéket jelenti. Ez a neandervölgyieknek Chatelperront váltotta fel.
A kutatók mindkét típusú eszközből 28-28 tárgyat elemeztek a kormeghatározás segítségével, hogy megbecsüljék a neandervölgyiek legkorábbi és legkésőbbi jelenlétét a területeken. Az eredmények azt sugallják, hogy a modern ember 42 269 és 42 653 év között érkezett a területre, míg a Chatelperron-kultúra 39 894–39 798 évvel ezelőtt tűnt el a területről.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a neandervölgyi ember valamikor 40 870 és 40 457 között halhatott ki a régióban. Ez azt jelenti, hogy 1400–2800 évig együtt élhetett a két hominida. A szakemberek hangsúlyozzák, a mostani mérések is csupán becslést adnak, azt valószínűleg soha nem fogjuk majd tudni megmondani, hogy pontosan mikor tűnt el a neandervölgyi ember, és meddig élt együtt a modern emberrel.
Az eddig feltételezettnél mintegy ötezer évvel korábban, 41–38 ezer évvel ezelőtt érkezett a modern ember Európa legnyugatibb részére egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
A Louisville-i Egyetem professzora, Jonathan Haws által vezette kutatócsoport a Portugália középső részén, az Atlanti-óceánhoz közeli Lapa do Picareiro barlangban talált, modern emberek által használt eszközök vizsgálata alapján jutott erre a megállapításra az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott tanulmányában. Felfedezésük alátámasztja azt az elméletet, hogy a modern ember Eurázsiából gyorsan, néhány ezer év alatt szétszóródott Nyugat-Európa irányába első délkelet-európai megjelenése után.
A barlangban talált eszközök abból az időszakból származnak, amelyben korábban a tudósok a neandervölgyi ember jelenlétét feltételezték.
A Lapa do Picareiro barlangban talált, modern emberek által használt eszközök.
A Picareiro barlangban már 25 éve folytatnak feltárásokat antropológusok és régészek, akik megállapították, hogy az ember már mintegy 50 ezer éve birtokába vette azt. Az Észak-karolinai Egyetem, az Algarvei Egyetem és a Lisszaboni Autonóm Egyetem kutatói gazdag régészeti leleteket tártak fel, köztük kőeszközöket, vadászatból, állatok leöléséből és főzési tevékenységből származó több ezer állati csontot.
A Bolognai Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatónak segítségével határozták meg a korai modern emberek érkezésének és a térség neandervölgyi emberek általi megszállásának korát. Utóbbi mintegy 45-42 ezer évvel ez előttre tehető, a modern ember 41–38 ezer éve érkezett oda.
(hvg.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az eddig feltételezettnél mintegy ötezer évvel korábban, 41–38 ezer évvel ezelőtt érkezett a modern ember Európa legnyugatibb részére egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1601847685
[modified] => 1601829718
)
[title] => A feltételezettnél 5000 évvel korábban érkezett a modern ember Európába
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1254&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1254
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 1256
[image] => Array
(
[id] => 1256
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember.jpg
[original_lng] => 258659
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/modernember.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1601818918:12
[_thumbnail_id] => 1256
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4583
[_oembed_0a07a38ac9c0a750faa8dfcfd352e8f6] =>
[_oembed_time_0a07a38ac9c0a750faa8dfcfd352e8f6] => 1691307862
[_oembed_332ca93b7ba672e2bdf03823405564ec] =>
[_oembed_time_332ca93b7ba672e2bdf03823405564ec] => 1691307862
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 281
[1] => 41
[2] => 23
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Fotók
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1141
[1] => 225
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => neandervölgyi ember
)
)
[3] => Array
(
[id] => 379
[content] =>
Egy Irakban
feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer
évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek „halotti szertartással”
búcsúztathatták halottaikat.
A Sanidar-barlang (Forrás: ScienceAlert)
A kutatók a
közelmúltban újabb neandervölgyi ember maradványait fedezték fel Bagdadtól 800
kilométerre északra, a Sanidar-barlangban, ahol korábban már találtak
neandervölgyi maradványokat. A most feltárt, Sanidar Z-nek elnevezett
csontvázból jó állapotban maradt fenn a koponya, a mellkas felső része és
mindkét keze. Bár a nemét még nem tudták megállapítani, az elemzésből kiderült,
hogy több mint 70 ezer éves a lelet, és egy középkorú vagy idősebb
neandervölgyi maradványa – olvasható a Science Alert oldalán
A barlang
további tíz neandervölgyi otthona volt, az ő maradványaikat 60 évvel ezelőtt
tárták fel a régészek. Az egyik csontváz körül ősi pollennyomokat is találtak.
A pollen jelenlétéből néhány régész arra következtetett, hogy ezek az ősemberek
nemcsak eltemették a halottjaikat, hanem virágokat is tettek köréjük. Ez pedig
arra utalhat, hogy a neandervölgyieknek kifinomultabb tevékenységeik is voltak.
A pollennyomok miatt a Sanidar-barlang „virágos temetőként” vált híressé.
Egy borda csontmaradványai (Forrás: ScienceAlert)
Chris Hunt
kulturális antropológus, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa az új sanidari
leletet „egy igazán látványos felfedezésként” értékelte. Mint mondta: a testet
a barlang padlóján egy mélyedésbe fektették félig fekvő helyzetben, és a feje
mögé egy követ tettek.
A tíz
neandervölgyi maradványa közül négyet „különleges együttesként” találtak meg,
ami felveti, hogy az egykor ott élő neandervölgyiek visszatértek erre a helyre,
hogy ott helyezzék nyugalomra halottjaikat. Hunt szerint a négy test egy akkora
területen helyezkedett el, mint egy „kis méretű ebédlőasztal székekkel”.
Hunt úgy
vélte, ha modern emberekről lenne szó, használhatnánk a „temető” kifejezést, de
ez egyelőre még túl messze van attól, amit a neandervölgyiek viselkedéséről
tudunk.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
