Római elithez köthető sírokra bukkantak Taquinia nekropoliszában – számol be a Heritage Daily.
Tarquinia etruszk (Tarchuna) és római (Tarquinii) a mai közép-olaszországi Viterbo térségében lévő két város volt. A római korban municipium a Római Köztársaság egész területén fontos kereskedelmi központtá vált a bor és a korall exportja miatt – írja a National Geographic.
Mint írják, a közelmúltban végzett ásatásokon a régészek több mint 67 csontvázat tártak fel, amelyek az időszámítás szerinti 2-4. századból származnak.
A régészek szerint a nekropolisz a helyi római elit temetkezési helyéül szolgált, ezt számos előkelő temetkezési tárgy felfedezése is bizonyítja. Úgy tűnik, hogy a legtöbb sír családok számára készült, és több személy maradványait is őrzi.
Több nyughelyből arany ékszerek és kifinomult bőr lábbelik kerültek elő, a sírok díszítése a lakóházak építészeti stílusára hasonlít. A végső nyughelyekkel valószínűleg az elhunytak otthonait akarták utánozni.
Az ásatásokon borostyánnal és vésett kezdőbetűkkel ékesített ezüstgyűrűket, drágakövekkel kirakott amuletteket, számos terrakottát, különféle római pénzérméket, csiszolt üvegtárgyakat, sőt még konzerválódott textíliákat is találtak – tájékoztattak a cikkben.
A régészek elmondták, a lelőhely évszázadokon át háborítatlan maradt, így a leletek is jó állapotúak. Ennek oka, hogy a mészkő-kiemelkedések miatt a környék alkalmatlan a mezőgazdaságra.
Közép-Olaszországban, Montalto di Castro településen nemrég gyűltek össze a közösség vezetői és régészei, hogy egy 2600 éves sírhelyet nyissanak fel – írja a CBS News.
Ma tanúi voltunk egy ősi etruszk sír felnyitásának, amelyet a Vulciban található Osteria nekropoliszban alakítottak ki – írta Montalto di Castro település a Facebookon.
A történészek szerint az etruszkok már Kr. e. 900-tól kezdve építették civilizációjukat a mai Olaszország területének egy részén, és városállamok hálózataként működtek. Az etruszkok uralták Itáliát, amíg a római–etruszk háborúk következtében a Kr. e. 4. század körül el nem buktak az akkoriban terjeszkedő Római Birodalom által.
My Website
Vulci, amely egy régészeti lelőhely az északi Lazio régióban, nem messze Montalto di Castrótól, egykor gazdag etruszk város volt. Romjai kedvelt turistalátványossággá váltak. Vulci, amely egy régészeti lelőhely az északi Lazio régióban, nem messze Montalto di Castrótól, egykor gazdag etruszk város volt. Romjai kedvelt turistalátványossággá váltak.
Az év elején ott felfedezett sírkamrát az október végi hivatalos megnyitásakor feltűnően épnek találták. A megnyitásra és feltárásra azt követően került sor, hogy tavaly áprilisban egy hasonló sírhelyet nyitottak meg a környéken.
A régészek rég elveszett kincsek gyűjteményét találták meg az ókori sírban, többek között kerámiák és amforák gyűjteményét. A korsókban Görögországból származó bor is volt, valószínűleg Kiosz szigetéről.
A sírban edényeket, csészéket, vastárgyakat, valamint különféle kerámiákat és dekoratív kiegészítőket is találtak, amelyek tökéletes állapotban voltak. A sírban talált személyes tárgyak halmaza arra utal, hogy a család, amelynek a sírkamrát építették, valószínűleg igen gazdag volt a maga idejében.
A hajót rakományával, több száz cserépedénnyel együtt találták meg Rómától nyolcvan kilométerre.
Több mit kétezer éves, nagyjából 20 méter hosszú ókori római teherhajó roncsaira bukkantak Olaszország partjainál a hatóságok – írja a BBC. A roncsok mintegy 160 méterrel a tengerszint alatt fekszenek a homokos tengerfenéken.
Az előzetes vizsgálatok szerint a hajó minden bizonnyal az időszámításunk előtti első vagy második századból származhat. A kutatók egyelőre nem hozták fel a roncsokat a felszínre, az sem biztos, hogy egyáltalán megkísérlik a kiemelésüket.
A közzétett videófelvételeken látszik, hogy a teherhajó több száz amforával, azaz bor és olaj tárolására használt cserépedénnyel a fedélzetén süllyedt el.
Az olasz rendőrség szóvivője úgy nyilatkozott: Ez a kivételes felfedezés kiváló bizonyítéka annak, mekkora veszélyekkel kellett szembenézzenek az ókori rómaik a tengeri kereskedelmük során.
Hozzátették: a roncs felfedezése pompás emléket állít az ókori kereskedelmi útvonalaknak is.
A BBC cikke szerint az ilyesfajta felfedezések nem mennek ritkaságszámba Olaszországban: a szakértők becslései szerint több ezer ehhez hasonló hajóroncs hever a Földközi-tenger mélyén.
Pár évvel ezelőtt Görögország partjai mentén bukkantak rá a máig hivatalosan legrégebbről származónak tartott kereskedőhajóra, amely a szakértők szerint legalább 2400 éve süllyedhetett el.
Az Egyesült Államok egy eltűntnek gondolt ókori mozaik-műemléket juttatott vissza Olaszországnak, a mitológiai témájú műkincset a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei adták át az olasz hatóságok képviselőinek pénteken Rómában.
Az FBI közleménye az átadás kapcsán úgy fogalmazott, hogy a megtalált és visszaadott emlék „Róma történelmének kulcsfontosságú része”. A műkincsről 2020-ban szerzett tudomást az FBI műkincs-bűncselekményekre szakosodott egysége, amikor egy ügyvéd kereste meg őket, hogy névtelenséget kérő ügyfele birtokában van egy hatalmas, a mitológiai Medúzát ábrázoló mozaik. A nyomozó hatóság közlése szerint a mozaikot 16 – egyenként 40-100 kilogramm súlyú – darabban tárolták egy Los Angeles-i raktárban. A műkincs visszajuttatását hosszabb nyomozás előzte meg. Az eljárásba bevonták az olasz hatóságokat is, amelyek megállapították, hogy az Olaszországból került a tengerentúlra, nagyjából egy évszázada. Az Egyesült Államokban egyetlen nyomát találták, egy 1959-es újsághirdetésben eladásra kínálták. Az FBI közleménye szerint a leletet visszajuttató „ügyfél” nem rendelkezett eredetigazolással tulajdonáról, így azt nem tudta értékesíteni. A szállítmány már áprilisban Rómába érkezett, a különleges szállítás költségeit a korábbi tulajdonos állta. Olasz szakemberek jelenleg a mozaikok tisztításán és helyreállításán dolgoznak, de köszönhetően a megfelelő hőmérsékletű tárolásnak az viszonylag épségben megmaradt – áll az amerikai hatóság közleményében. A CNN szombaton összeállítást közölt arról, hogy az FBI a közelmúltban – házkutatási végzés alapján – a New York-i Metropolitan Múzeumban is számos műkincset lefoglalt annak gyanújával, hogy lopás, vagy fosztogatás révén kerültek el jogos tulajdonosaiktól, illetve származási országukból. Egy kerületi ügyész azt is elmondta, hogy jövő héten újabb műtárgyakat juttatnak vissza jogos tulajdonosaikhoz; Olaszországba 58 tárgy kerül majd vissza, amelyek közül 21-et találtak meg a híres New York-i múzeumban, míg Egyiptomnak 16 műtárgyat adnak vissza az amerikai hatóságok, amelyek közül 11 szerepelt korábban a Metropolitan gyűjteményében.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok egy eltűntnek gondolt ókori mozaik-műemléket juttatott vissza Olaszországnak, a mitológiai témájú műkincset a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei adták át az olasz hatóságok képviselőinek pénteken Rómában.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1662326700
[modified] => 1662291267
)
[title] => Száz éve eltűnt ókori mozaikegyüttest adott vissza az Egyesült Államok az olasz kormánynak
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3526&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3526
[uk] => 3529
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3527
[image] => Array
(
[id] => 3527
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg
[original_lng] => 88829
[original_w] => 695
[original_h] => 695
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg
[width] => 695
[height] => 695
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg
[width] => 695
[height] => 695
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg
[width] => 695
[height] => 695
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg
[width] => 695
[height] => 695
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg
[width] => 695
[height] => 695
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1662378331:2
[_thumbnail_id] => 3527
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2635
[translation_required_done] => 1
[_oembed_347c8f94594c9683e2ce8f5fbad1e368] =>
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Újfajta elemzési módszerekkel mutattak ki a tengerből kiemelt amforákból, hogy az ókori rómaiak helyi szőlőt és máshonnan hozott fenyőgyantát használtak a borkészítés során – írja az Interestingengineering.
Olasz és francia kutatók egy csoportja három különböző, Kr. e. I.–II. századból származó cserépedényt elemzett, amelyet Olaszországban, a San Felice Circeo kikötő közelében fedeztek fel a tengerben.
Új módszerek régi borokhoz
A Science Alert jelentése szerint a kutatók a legújabb kémiai elemzési technikákat kombinálták az archeobotanika (régészeti növénytan) különböző módszereivel, hogy azt is kiderítsék, ami a hagyományos elemzési technikákkal nem lehetséges.
Az edényekben lévő szerves maradványok kémiai markereinek azonosítása és kiválogatása érdekében a kutatók gázkromatográfiát és tömegspektrometriát használtak. A kutatócsoport bizonyítékokat talált a szőlő (Vitis vinifera) pollenjére és növényi szöveteire, a tudósok ebből arra a következtetésre jutottak, hogy vörös- és fehérborok készítésére használták a cserepeket. A most azonosított polleneket egyébként már helyi újkori és közép-pleisztocén mintákban is megtalálták, úgyhogy őshonos szőlőfajták lehettek.
Fenyőgyanta, az újdonság
Az amforákban fenyőrészecskéket is felfedeztek. A fenyő gyantáját feltehetőleg az üvegek szigetelésére, aromáját pedig a bor ízesítésére használták. A fenyőt azonban más régiókból is beszerezhették, például Calabriából vagy Szicíliából.
Azáltal, hogy különböző megközelítéseket alkalmaztunk a római amforák bevonórétegének, tartalmának és természetének feltárására, jobban megérthetjük az ókori borelőállítási gyakorlatokat – mondták a kutatók.
Nem ez az első alkalom, hogy az ókori rómaiak úttörőként használnak egy technikát, ami még ma sem ment ki a divatból (napjaink tengerészeinél még mindig gyakorlat a fenyőgyantával történő vízállóvá tétel). Azzal, hogy a fenyőgyantát víztaszító anyagként használták, világossá vált, hogy Romulus és Remus utódai már évszázadokkal ezelőtt elsajátították az eljárás kémiáját, és ennek segítségével tudták a bort cserepekben, amforákban tárolni.
Nagy valószínűséggel felfedezték Arnau de Torroja, a templomos lovagrend nagymesterének sírját Veronában olasz, osztrák és svájci kutatók.
Az olasz katolikus templomosok nagymestere, Mauro Ferretti a veronai San Fermo-templom renoválásakor bukkant egy kőszarkofágra, amelyen egy jelzés arról árulkodott, hogy abban egy „nagyon fontos templomos lovagot” temettek el.
Törvényszéki molekuláris biológusok 2019 őszén fogtak hozzá a leletek vizsgálatához és mintát vettek a csontvázból. Radiokarbonos vizsgálatokkal megállapították, mennyi idő telhetett el a személy halála óta. Az így meghatározott időkeret 1166 és 1259 közé esett, amely magába foglalja az 1184-ben elhunyt nagymester halálának idejét is.
A veronai sírban talált elhunyt a szakértők szerint jobbkezes volt, halálának idején 50-70 éves kor közötti lehetett.
Mindez egybevág azokkal az ismeretekkel, amelyeket ma a legbefolyásosabb templomos alakjáról tudni.
A sejtés igazolásához további DNS-elemzésre van szükség a kérdéses személy rokonaitól vett minták segítségével. A Torroja család lehetséges tagjait egyes katalán városokban és egykori templomos várakban temették el.
Amennyiben a DNS-vizsgálatok során párhuzamosságokat tárnak fel, igazolást nyer a tudósok hipotézise – fejtette ki Jan Cemper-Kiesslich, a Salzburgi Egyetem igazságügyi orvostani és törvényszéki neuropszichiátriai részlegének DNS-szakértője. – A koronavírus-járvány miatt azonban egyelőre nem tudtuk elvégezni a szükséges vizsgálatokat a rokonok maradványain.
A lovagrendet illetően továbbra is vita van arról, hogy 1312-ben véglegesen feloszlott vagy csak „ideiglenesen felfüggesztették” a működését. Cemper-Kiesslich szerint az Arnau de Torroja nagymester földi maradványait rejtő sír helyének meghatározása fontos lépés a kortárs templomos rendek utólagos legitimációja szempontjából.
A 14. század elején valószínűleg az eredeti templomos lovagok hatalma, befolyása és gazdagsága szálka volt IV. Fülöp francia király és V. Kelemen pápa szemében. Az egyfajta katonai elitegységként működő templomos lovagrendet ezért egy nagy feltűnést keltő, hosszadalmas perbe fogták, az inkvizíció sátánizmus és istenkáromlás bűnében vétkesnek nyilvánította.
A lovagrend felszámolásának jogosságát és tényét azonban újabb kutatások kérdőjelezik meg a Salzburgi Egyetem jogtörténésze, Daniele Mattiangeli szerint.
