A munkások nyolc egymáshoz közeli helyen ástak ki temetkezési tárgyakat. A leleteket megvizsgáló régészek úgy vélik, hogy körülbelül 1000 évesek és valószínűleg a hely egy gyermektemető lehetett.
Kövekkel és kokalevéllel körülvett múmiára bukkantak a régészek Peruban, egy limai focicsapat edzőpályája melletti dombon – írja az MTI.
A hosszú fekete hajú csontvázat arccal felfelé temették el egy méter mélyen a földben, és alsó végtagjait növényekből fonott indákkal kötözték össze. A kokalevelek mellett kukoricát és magokat is találtak a csontváz mellett, amiből arra lehet következtetni, hogy a feltehetően 3000 éves „egyedet” egy rituálé során áldozhatták fel társai – mondta Miguel Aguilar perui régészprofesszor a Reutersnek.
A dombon, ahol a múmiát találták, nyolc tonna szemetet takarítottak el az év elején, valamint eltávolították a környéken tanyázó hajléktalanokat és drogosokat. Aguilar professzor szerint a dombon valaha egy U alakú agyagtemplom állt, amit a spanyol gyarmatosítás előtt építhettek. A helyszínt, ahol ősi vályogfalak maradványai találhatók, huacának nevezik, ami a kecsua nyelvben szent helyet jelent. Limában több mint négyszáz huaca található a perui kulturális minisztérium szerint.
A perui fővárosban a legszokatlanabb helyeken bukkantak már múmiákra és a gyarmatosítás előtti korszakból származó maradványokra, például víz- és földgázvezetékek lefektetése során. Előfordult olyan is, hogy egy helyi lakos három csontvázra bukkant házának belső udvarán egy lyukban. 25 évig hallgatott róluk, míg 2022-ben a régészek a perui kulturális minisztérium engedélyével el nem távolították a maradványokat.
A régészek egy fából készült szobrot tártak fel Chan Chan-ban, a Chimú Királyság fővárosában. A chimú vagy más néven chimor kultúra időszámításunk szerint 850–900 körül alakult ki a Moche-kultúrát követve, amely egy körülbelül ezer kilométeres partszakaszt irányított az északi Piurától a déli Paramongáig.
A királyság központja Chan Chan volt, egy nagy vályogváros, amely 4942 hektáros területen terült el, így a helyszín Dél-Amerika egyik legnagyobb prekolumbián városa. A hely neve valószínűleg a Quingnam „Jiang” vagy „Chang” szóból származik, ami Napot jelent, így a Chan-Chan szó szerint azt jelenti: Nap-Nap.
A Chan Chan kilenc nagy téglalap alakú komplexumból („fellegvárból” vagy „palotából”) állt, amelyek piramis alakú templomokat, víztározókat, temetőket, tereket, temetkezési tereket, raktárakat és lakótereket tartalmaztak a városi elit és a királyi személyek számára.A most végzett ásatások a „Huaca Takaynamo helyreállítása” projekt részét képezték, amelynek során a fő komplexumtól északra vizsgálták Huaca Takaynamót, és egy negyvenhét centiméterszer tizenhat centiméteres faszobrot tártak fel, amely egy uralkodó gyaloghintó-hordozóját ábrázolja, amit összesen hét, függőleges színes sáv díszít.
A szobor lapos, ovális arcú és vörösre festették, mandula alakú szemekkel és fekete gyantával rögzített gyöngyházlemezekkel díszítették.
A figura háromszögletű szabású, szoknyaszerű ruhadarabot visel, amelyet kis téglalap alakú szalagok díszítenek, és egy trapéz sapka is dísziti. A régészek még nem tudják, hogy szobor mikor készülhetett, de a forma és a művészet stílusa azt mutatja, hogy valamikor 850 és 1470 év közötti lehet, így az egyik legrégebbi szobor, amelyet eddig a helyszínen találtak.
A fafaragványokat vagy szobrokat rögzítették, de némelyik mobilan mozgatható – mondta Arturo Paredes Núñez, a Pecach kutatási, megőrzési és fejlesztési osztály vezetője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az előbbieket Chan Chan néhány fallal körülvett komplexumának bejáratánál dokumentáltuk.
A kutatók egy nektandra magokból (a Lauraceae családba tartozó növénynemzetségből) és az eredeti cérna maradványaiból készült nyakláncot, valamint egy barna és fehér szálakkal díszített kis fekete zacskót is felfedeztek itt.
Ezeréves gyermekmúmiákat találtak a régészek egy sír feltárásakor Peruban, Lima közelében – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.
A hat apró, szorosan szövetbe tekert csontvázat egy előkelőség sírjában találták a régészek. A kutatók szerint valószínűleg feláldozták a gyermekeket, hogy a halott személyiséget elkísérjék túlvilági útjára. A társadalmilag fontos pozíciót betöltő férfi, feltehetően egy politikai személyiség sírját tavaly novemberben fedezték fel a Limától mintegy 24 kilométerre keletre fekvő Cajamarquilla régészeti helyszínen. A gyermekek a férfi közeli rokonai lehettek, testüket a sír bejáratának különböző részein, egymás fölé helyezve találták meg – mondta el Pieter Van Dalen régész, az ásatás vezetője. A férfi a feltevések szerint körülbelül 20 éves lehetett, amikor meghalt. Úgy temették el, hogy kezei eltakarták az arcát, és kötéllel megkötözték. Van Dalen szerint a múmiák 1000-1200 évesek lehetnek. A csoport közelében hét, nem mumifikált felnőtt csontjait is megtalálták, továbbá lámaszerű állatok maradványait és agyagedényeket. Cajamarquillát Kr. e. 200 körül építették, az inka birodalom felemelkedése előtt, és 1500-ig lakták a várost. Mintegy 10-20 ezer embernek adhatott otthont.
A Peru északnyugati részén fekvő La Libertad régióban helyi gazdálkodók egy szentély romjaira bukkantak, amelyen egy sárga, szürke és fehér színekkel készült festmény található. A földmunkákat végző farmerek sajnos nehézgépeikkel elpusztították a komplexum mintegy 60%-át – derül ki a Travelo cikkéből smithsonianmag.com-ra hivatkozva.
A kutatók egy kést tartó pókisten 3200 éves rajzaként azonosították a festményt. Régulo Franco Jordán, az Augusto N. Wiese Alapítvány régészeti igazgatója úgy véli, a vályogból épült szentélyt valószínűleg a Cupisnique-kultúra tagjai építették, és a folyó közelében való elhelyezése arra enged következtetni, hogy a közösség vízistenségeket is tisztelt.
Valioso hallazgo arqueológico. Descubren pintura mural de más de 3,200 años en La Libertad. ? https://t.co/iCesdo66HH
? Hallazgo se produjo luego que unas personas destruyeran una huaca para extender campos de cultivo en Virú. pic.twitter.com/CKeuET6l7v
„Ez a szentély évezredekkel ezelőtt szertartásközpont lehetett. A pók szimbóluma is a vízhez kapcsolódik, és fontos állatnak tartották a prehispán kultúrákban, amelyek rituális naptár szerint élték mindennapjaikat. Valószínűleg a január és március közötti, esősebb időszakban tartottak itt vízceremóniákat” – tette hozzá a kutató. Több Cupisnique műtárgy is tartalmazza a pók szimbólumát, amelyet az esővel, a mezőgazdasági termékenységgel, valamint az áldozattal és az újjászületéssel társítottak.
A perui kormány sürgősségi munkálatokat tervez a helyszín megőrzésének érdekében, és panaszt nyújtott be a templomot részben leromboló gazdákkal szemben.
