A tudósok eddig úgy gondolták, hogy egyáltalán nem éltek emberek Santiago területén az őskorban.
13 ezer éves emberi csontvázakat találtak a régészek Chile fővárosában, Santiagóban. A páratlan lelet egy metróépítkezés során került elő, és számos tárgyat is tartalmaz, például lándzsahegyeket, magokat és lámacsontokat.
A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a korszak emberei a mai Chile területén csak az Andokban és a tengerparton éltek, a mostani felfedezés előtt nem találtak maradványokat az ország központi völgyében.
Azt egyelőre nem tudják megmondani a régészek, hogy a térségben mennyi időre telepedtek le a vadászó-gyűjtögető csoportok, de azt a leletek egyértelművé teszik, hogy legalábbis áthaladtak a mai főváros térségén. Az őskori emberek valószínűleg a Mapocho folyó mentén utaztak, ez most kelet-nyugati irányban szeli át Santiagót.
A chilei főváros 7-es metróvonalát várhatóan 2028-ban helyezik majd üzembe. A teljes hálózat ekkora 140 kilométeresre bővül, ami a leghosszabb lesz Latin-Amerikában Mexikóváros metrója mellett. A régészek már több mint ezer gödröt ástak az építkezés területén, maradványok után kutatva.
[type] => post [excerpt] => 13 ezer éves emberi csontvázakat találtak a régészek Chile fővárosában, Santiagóban. A páratlan lelet egy metróépítkezés során került elő, és számos tárgyat is tartalmaz, például lándzsahegyeket, magokat és lámacsontokat. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1698618000 [modified] => 1698608366 ) [title] => 13 ezer éves csontvázakat találtak a chilei főváros új metróvonala alatt [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4146&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4146 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 4148 [image] => Array ( [id] => 4148 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile.png [original_lng] => 768015 [original_w] => 1044 [original_h] => 431 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile-300x124.png [width] => 300 [height] => 124 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile-768x317.png [width] => 768 [height] => 317 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile-1024x423.png [width] => 1024 [height] => 423 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile.png [width] => 1044 [height] => 431 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile.png [width] => 1044 [height] => 431 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/chile.png [width] => 1044 [height] => 431 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1698601166:5 [_thumbnail_id] => 4148 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2126 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 57125 [1] => 57126 [2] => 249 ) [tags_name] => Array ( [0] => Chile [1] => emberi csontvázak [2] => régészeti lelet ) ) [1] => Array ( [id] => 4025 [content] =>
Megtalálták az 54 és 68 között uralkodó Néró római császár eddig csak leírásokból ismert színházának maradványait a Vatikán közelében egy reneszánsz palota udvarában – írja az MTI.
A császári teátrum létezéséről eddig csak antik szövegekből, így idősebb Plinius történetíró és filozófus írásaiból lehetett tudni, a helye nem volt ismert. A maradványok a Szent Péter térre vezető széles Conciliazione-sugárúton emelkedő Palazzo della Rovere udvarán folyó ásatások során kerültek elő.
A 2020-ban kezdett ásatásokon felszínre kerültek a félköríves nézőtér részletei, márványoszlopok, aranyozott stukkódíszítések és olyan helyiségek, amelyek valószínűleg a jelmezek és díszletek tárolására szolgáltak.
„Kivételesen jelentős felfedezésről van szó, annak a helynek a megtalálásáról, ahol Néró elpróbálta költeményei előadását és énekperformanszait. Létezését ókori források dokumentálták, de a helyét eddig sosem sikerült megtalálni” – mondta Daniela Porro római műemlékvédelmi főfelügyelő.
A Rovere-palota a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend székhelye, ám egy nemrég kötött bérleti szerződés alapján a hatalmas épület egy részében hamarosan luxushotelt alakít ki a Four Seasons szállodalánc.
A fallal körülvett udvaron folyó ásatások során felszínre kerültek Agrippina kertjei is, ahol Caligula császár egy nagy cirkuszt építtetett lóversenyek céljára, továbbá középkori termelői és zarándoklati tevékenységek nyomai.
Nagy jelentőségűek a középkori leletek is, mivel ritka bepillantást engednek a Római Birodalomtól a 15. századig tartó római történelem egy meghatározott szakaszába. Ritkaságszámba mennek például a 10. századi színezett üvegkelyhek. Mint Marzia Di Mento, az ásatások vezetője mondta, ebből a korból eddig csak hét ilyen talpas pohár volt ismert, és most egyszerre további hét került elő.
Az olasz műemlékvédelmi illetékesek azt mondták, hogy a mozdítható régiségeket múzeumban helyezik el, a színházépület maradványait azonban a tudományos vizsgálatok után visszatemetik.
[type] => post [excerpt] => Megtalálták az 54 és 68 között uralkodó Néró római császár eddig csak leírásokból ismert színházának maradványait a Vatikán közelében egy reneszánsz palota udvarában – írja az MTI. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1690494780 [modified] => 1690423329 ) [title] => Egy Vatikánhoz közeli reneszánsz palota udvara alól került elő Néró színháza [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4025&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4025 [uk] => 4028 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 4026 [image] => Array ( [id] => 4026 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza.png [original_lng] => 2429951 [original_w] => 1209 [original_h] => 891 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza-300x221.png [width] => 300 [height] => 221 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza-768x566.png [width] => 768 [height] => 566 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza-1024x755.png [width] => 1024 [height] => 755 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza.png [width] => 1209 [height] => 891 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza.png [width] => 1209 [height] => 891 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/nero-szinhaza.png [width] => 1209 [height] => 891 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1690487426:8 [_thumbnail_id] => 4026 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1526 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 50244 [1] => 249 ) [tags_name] => Array ( [0] => Nero császár színháza [1] => régészeti lelet ) ) [2] => Array ( [id] => 4005 [content] =>
Második világháborús brit vadászgépeket találtak Kijevtől délre egy erdőségben – közölte vasárnap a The Guardian című brit lap online kiadása.
Az ukrán hatóságok szerint nyolc darab brit gyártmányú Hurricane vadászrepülő maradványait fedezték fel egy korabeli, fel nem robbant bomba közelében. A repülőgépeket Nagy-Britannia a Szovjetuniónak küldte, miután a náci Németország megtámadta az országot 1941-ben. “Nagyon ritka, hogy ilyen repülőgépeket találjanak Ukrajnában” – közölte Oleksz Stan volt polgári pilóta, az ásatás vezetője. “Nagyon fontos ez repüléstörténetünk szempontjából, mert eddig még nem bukkantak kölcsönbérleti megállapodás keretében átadott repülőgépekre itt” – tette hozzá. 1941 és 1944 között mintegy háromezer Hurricane-vadászgépet szállított Nagy-Britannia a Szovjetunióba a háborús erőfeszítések támogatására. “A Hurricane erős, könnyen repülhető gép volt” – mondta Stan. “Stabil fegyverplatform volt, megbízható repülőgép” – hangsúlyozta. A repülőgépekről eltávolították a legértékesebb alkatrészeket, így a rádiókat és gépfegyvereket, majd az erdőségbe vontatták őket. Az ukrajnai repüléstörténeti múzeum helyre akarja állítani a vadászgépeket, hogy később majd kiállíthassák őket. “A Hurricane-ek a második világháború éveiben nyújtott brit támogatás szimbólumai, mint ahogy manapság is nagyon örvendünk a brit segítségnek” – mondta Valerij Romanyenko, a múzeum kutatási részlegének vezetője a BBC-nek. “Nagy-Britannia jelenleg országunk egyik legnagyobb fegyverszállítója” – tette hozzá.
Egy maja civilizációhoz tartozó ősi város romjait fedezték fel mexikói régészek a Yucatán-félsziget dzsungelében.
A területen elszórtan ugyan, de nagyszámú kőoszlopokat találtak, ezért az ősi város az „Ocumtun” nevet kapta, ami a maja nyelvben kőoszlopot jelent.
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet közleménye szerint az Ivan Sprajc régész vezette kutatócsoport a Yucatán-félszigeten, egy Campeche állambeli védett területen fedezte fel az ősi maja civilizációhoz tartozó város maradványait.
A romokhoz a Régészeti Tanács által jóváhagyott, a maja civilizációhoz köthető új területek felfedezésére irányuló projekt keretében végzett terepmunka eredményeként jutottak el. A több mint 50 hektáron elterülő ősi város több nagyméretű építményt is tartalmaz, köztük több, 15 méternél magasabb piramisszerű építményt.
A leggyakoribb kerámiatípusok, amelyeket a felszínen és néhány próbagödörben gyűjtöttek a késő klasszikus korba (Kr. u. 600-800) tartoznak, mondta Sprajc, megjegyezve, hogy a lelőhely valószínűleg regionálisan fontos központként szolgált.
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
Kövekkel és kokalevéllel körülvett múmiára bukkantak a régészek Peruban, egy limai focicsapat edzőpályája melletti dombon – írja az MTI.
A hosszú fekete hajú csontvázat arccal felfelé temették el egy méter mélyen a földben, és alsó végtagjait növényekből fonott indákkal kötözték össze. A kokalevelek mellett kukoricát és magokat is találtak a csontváz mellett, amiből arra lehet következtetni, hogy a feltehetően 3000 éves „egyedet” egy rituálé során áldozhatták fel társai – mondta Miguel Aguilar perui régészprofesszor a Reutersnek.
A dombon, ahol a múmiát találták, nyolc tonna szemetet takarítottak el az év elején, valamint eltávolították a környéken tanyázó hajléktalanokat és drogosokat. Aguilar professzor szerint a dombon valaha egy U alakú agyagtemplom állt, amit a spanyol gyarmatosítás előtt építhettek. A helyszínt, ahol ősi vályogfalak maradványai találhatók, huacának nevezik, ami a kecsua nyelvben szent helyet jelent. Limában több mint négyszáz huaca található a perui kulturális minisztérium szerint.
A perui fővárosban a legszokatlanabb helyeken bukkantak már múmiákra és a gyarmatosítás előtti korszakból származó maradványokra, például víz- és földgázvezetékek lefektetése során. Előfordult olyan is, hogy egy helyi lakos három csontvázra bukkant házának belső udvarán egy lyukban. 25 évig hallgatott róluk, míg 2022-ben a régészek a perui kulturális minisztérium engedélyével el nem távolították a maradványokat.
Tizenhárom eltemetett emberi maradványra bukkantak egy mexikói piramisnál, közülük nyolc fiatal férfi volt, akiket egy templom felszentelésére szolgáló szertartás részeként fejezhettek le – közölték mexikói régészek szerdán.
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet szerint a csontvázmaradványok akár kétezer évesek is lehetnek. A maradványok mellett több száz gyöngyöt, nyílhegyeket és kagylókból készült gyűrűket találtak szertartási felajánlásként.
A leletre a Moral-Reforma nevű maja romvárosban bukkantak rá, amely a Mexikói-öböl partján fekvő Tabasco államban található. A hely a Yucatán-félsziget és Közép-Amerika maja királyságait az öböl partvidékének más kultúráival összekötő folyami kereskedelmi útvonal egyik állomása lehetett.
A régészek szerint a nyolc áldozat maradványait feldarabolhatták, majd szétszórták a piramis alakú templom tövében, mert a csontokat eltérő helyszíneken találták meg. Ugyanitt egy másik csontcsoport is előkerült, amely több száz évvel későbbről származhat.
Majdnem ötezer éves taverna maradványait tárták fel régészek Dél-Irakban. A föld alatti borozó feltárásától azt remélik a szakemberek, hogy így jobban megismerhetjük a világ első városaiban élő egyszerű emberek életét.
Az amerikai-olasz-iraki kutatócsapat az ókori sumér civilizáció egyik első és legjelentősebb városállamaként ismert Lagasban a mai Nászirijjától északkeletre bukkant a leletre.
“Két részre van osztva, az első részben az ételt fogyasztók számára kialakított helyiségek és padok találhatók. A második részben van egy udvar a szabadtéri étkezésekhez. Emellett találtunk két egymásba illeszkedő edényt, amit az ételek és folyadékok tartósítására használták, úgy, mint egy hűtőszekrényt” – mondja Baker Azab Wali, iraki régész.
A világ első városai a mai Dél-Irak területén alakultak ki. A korábban füldművelésből, törzsi falvakban illetve táborokban élő kisebb közösségek úgy döntöttek, hogy idegenekkel összefogva városokat hoznak létre.
“Ez a felfedezés azt mutatja, hogy abban az időben volt egyfajta egyenlőség a társadalmi osztályok között ha a szórakozóhelyeket és az átlagos életszínvonalat nézzük” – teszi hozzá Baker Azab Wali, iraki régész
A Tigris és az Eufrátesz deltájához közel fekvő Lagas területét az ókoriak a termékenysége miatt az “istenek kertjének” nevezték. Az időszámításunk előtti harmadik évezred második felében majdnem 100 ezer lakosa volt.
[type] => post [excerpt] => Majdnem ötezer éves taverna maradványait tárták fel régészek Dél-Irakban. A föld alatti borozó feltárásától azt remélik a szakemberek, hogy így jobban megismerhetjük a világ első városaiban élő egyszerű emberek életét. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1676488380 [modified] => 1676468551 ) [title] => Egy taverna maradványai kerültek elő a világ egyik legelső városából [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3816&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3816 [uk] => 3819 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 3817 [image] => Array ( [id] => 3817 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614.jpg [original_lng] => 122928 [original_w] => 1068 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614-768x431.jpg [width] => 768 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614-1024x575.jpg [width] => 1024 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614.jpg [width] => 1068 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614.jpg [width] => 1068 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/001d60e2-614.jpg [width] => 1068 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1676539442:8 [_thumbnail_id] => 3817 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 2233 [translation_required_done] => 1 [_oembed_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => [_oembed_time_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => 1676481186 [_oembed_9ca3189a1244e76b39fe40bfe4ee2cf9] => [_oembed_time_9ca3189a1244e76b39fe40bfe4ee2cf9] => 1676481187 [_oembed_d81ef366d0de2c17bd13c4d375e0a4bd] => [_oembed_time_d81ef366d0de2c17bd13c4d375e0a4bd] => 1676481187 [_oembed_1702634ab80404cec4eb3a0541faa3a6] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 40502 [1] => 249 ) [tags_name] => Array ( [0] => Dél-Irak [1] => régészeti lelet ) ) [7] => Array ( [id] => 3599 [content] =>
2600 éves halloumi sajtot találtak az egyiptomi Szakkarában – írja az IFL Science. A furcsa leletekre egyiptomi régészek bukkantak a régiségügyi minisztérium legújabb expedícióján.
A halloumi mellett talált tárgyakon ókori egyiptomi démotikus írást találtak, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból a Kr. e. 8–7. században. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.
A halloumi kecske- vagy juhtejből készített, téphető szerkezetű, sós sajt. A szakkarai sírban nagy tárolókat találtak, amelyek tele vannak a sajttal. Nem tudni, hogy pontosan mi maradhatott belőle, és azt is nehéz elképzelni, milyen szaga lehet ennyi romlott kecsketejnek.
Bár a szakkarai halloumi is elég régi, a maga 2600 évével nem rekorder: a legősibb sajt, amit valaha találtak, 3200 éves, és szintén Egyiptomban bukkantak rá 2018-ban. Sajnos a sajt nem olyan, mint a jó bor, és nem nemesedik a korral – valószínűleg komoly gyomorproblémákat okozna bárkinek, aki vállalkozna rá, hogy megkóstolja.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
XIV. Lajos francia király idején elsüllyedt hajóroncsokat azonosítottak Franciaország északnyugati partvidéke mentén. A roncsokban talált használati tárgyak a fedélzeten zajló életbe engedhetnek bepillantást. A francia kulturális minisztérium pénteki közleménye szerint a normandiai partoknál, Saint-Vaast-la-Hougue térségében felfedezett három hajó XIV. Lajos (1638-1715) francia király flottájához tartozott és az Anglia elleni La Hougue-i csatában süllyedt el 1692 májusában.
A roncsokat egy magnetométerrel valójában már 1990-ben lokalizálta Christian Cardin búvár, aki későbbi merülései alkalmával famaradványokat is talált. Felfedezését jelentette a hatóságoknak, ám a leletekről csak mostanra készült hivatalos szakértői vélemény – közölte a francia vízalatti régészeti hatóság, a DRASSM.
A hivatalos szakértői jelentés szerint a roncsok eltérő állapotban maradtak fenn, közülük az egyik „meglehetősen erodálódott”. Ennek a hajónak a fa alkotóelemei súlyosan rongálódtak, ezért a roncs vizsgálatát sürgősen folytatni kell. A másik két csatahajó jó állapotban konzerválódott az egyméteres iszap alatt, ezekhez viszont nehéz hozzáférni.
A tudósok azt remélik a felfedezéstől, hogy új információkkal szolgál a hajóépítésről XIV. Lajos korából, emellett a roncsokban talált használati tárgyak a fedélzeten zajló életbe engedhetnek bepillantást.
Mamut-leletegyüttest találtak Siklós-Máriagyűdön a napokban – tájékoztatta a Janus Pannonius Múzeum pénteken, közleményben az MTI-t.
A fiatalabb és idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar egy leletmentő ásatáson került elő, amelyet lakóház építésével, tereprendezésével összefüggésben végeztek a múzeum munkatársai Talabér Ildikó régész vezetésével.
A tulajdonosok tettek bejelentést a múzeumnak arról, hogy különös leleteket rejt a föld – emelték ki.
Annyi már most bizonyos, hogy a térségben, pontosabban Kozármislenyben, Pécsbányán, Zókon feltárt mamutleletek egy igen különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki: a siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamuttestrészre egy helyre felhalmozva bukkantak rá – hangsúlyozták.
Az intézmény Katona Lajos Tamást, a Magyar Természettudományi Múzeumnak a mamutcsontok mentésében és meghatározásában szakmai segítséget nyújt geológusát idézve rámutatott, nagyon ritka, hogy mamutlelet jégkorszaki löszös üledékből kerül elő, hiszen ezek általában más helyekről, például kavicsbányákból származnak.
A múzeum kitért rá, hogy régészek egy későbbi megtelepedés nyomaira is bukkantak környéken.
Bár házhelyek nem kerültek elő, de a fellelt gödrök kerámiatöredékeket, valamint hamus, égett rétegeket rejtettek – jegyezték meg.
Hozzátették, hogy a megtelepedés korára mindebből csak következtetni lehet, azt pontosabban csak később tudják meghatározni.
A mamutleletek a Janus Pannonius Múzeumba kerülnek, tudományos feldolgozásuk megkezdődik, a vizsgálatok eredményeiből lehet majd megállapítani, hogy az egykori óriásállatok milyen körülmények között éltek, mivel táplálkoztak és milyen korszakból származnak – olvasható a közleményben.
