Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEwODA7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 1214 [content] =>A szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban több mint százezer éves emberi lábnyomokra bukkantak. A lábnyomokat Mathew Stewart, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Kutatóintézet munkatársa fedezte fel 2017-ben PhD-je terepmunkái során.
A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak – olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.
Lehet, hogy az emberek a nagy testű emlősökre vadásztak, de nem maradtak sokáig, a tópart hosszú útjuk egy állomása lehetett.
Miután felfedezték a Nefúd-sivatagi ősi lábnyomokat, a kutatók a friss tanulmányban részleteiben is rekonstruálták a helyszínt.
Ma az Arab-félsziget belsejét végtelen, száraz sivatagok borítják, amelyek lakhatatlanok lettek volna az ősember és zsákmányállatai számára.
Az elmúlt évtized kutatásai azonban megmutatták, hogy ez nem volt mindig így: a klíma természetes változásai miatt zöldebb, nedvesebb időszakok is voltak a térségben, ilyen lehetett az utolsó interglaciális, vagyis jégkorszakköz. Ebben az időszakban Arábia inkább a mai afrikai szavannák füves pusztáihoz hasonlított.
A lábnyomokat 2017-ben fedezte fel PhD-je terepmunkái során Mathew Stewart, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Kutatóintézet munkatársa.
„A lábnyomok a kövületek egyedülálló fajtái, mivel a múlt néhány órájának vagy napjának emlékét őrzik meg olyan részletességgel, amilyet más fosszilis leletek nem nagyon nyújtanak” – idézte a Phys.org Stewartot, aki a talaj eróziója miatt fedezte fel a lábnyomokat az Al-Atharnak nevezett ősi tó partján.
Optikai lumineszcens kormeghatározó eljárással állapították meg, mikoriak a lábnyomok. Ez azt jelenti, hogy fényt bocsátottak a kvarcszemekre, és megmérték az általuk kibocsátott energia mennyiségét.
A több száz lábnyomból hét származott embertől, irányuk, távolságuk és méretkülönbségeik két vagy három, együtt vándorló egyedre utalnak.
A kutatók szerint anatómiai szempontból a modern emberek közé tartoztak, vagyis nem a Homo sapiens „unokatestvérei”, a Neander-völgyiek közé, mivel úgy tudni, abban az időben ők nem voltak jelen a tágabb értelemben vett Közel-Keleten, valamit erre utalnak a nyomokból kiolvasható testmagasságok és testtömegek is.
„Kőeszközökre nem bukkantunk, tehát nem telepedtek le a helyszínen tartósan. Úgy tűnik, inni jöttek és vadászni, talán éppen a szintén ott ivó állatokra” – magyarázta Stewart.
A lábnyomok mellett 233 kövületet is feltártak. Valószínű, hogy a húsevőket a növényevők vonzották az Al-Atharhoz, amint a mai szavannán is megfigyelhető.
Korábban is ismert volt, hogy a modern ember a mai Görögország déli részén és az úgynevezett levantei területen – a Földközi-tenger közel-keleti térségén – át áramlottak Eurázsiába. Az új kutatás szerint azonban „különösen fontos útvonalak lehettek a szárazföld belseje felé vezető, folyókat és tavakat követő útvonalak” is.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post [excerpt] => A szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban több mint százezer éves emberi lábnyomokra bukkantak. A lábnyomokat Mathew Stewart, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Kutatóintézet munkatársa fedezte fel 2017-ben PhD-je terepmunkái során. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1600631611 [modified] => 1600561122 ) [title] => Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1214&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1214 [uk] => 1223 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 1216 [image] => Array ( [id] => 1216 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919.jpg [original_lng] => 409798 [original_w] => 1500 [original_h] => 692 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919-300x138.jpg [width] => 300 [height] => 138 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919-768x354.jpg [width] => 768 [height] => 354 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919-1024x472.jpg [width] => 1024 [height] => 472 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919.jpg [width] => 1500 [height] => 692 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919.jpg [width] => 1500 [height] => 692 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/labnyom-lelet-0919.jpg [width] => 1500 [height] => 692 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1600757738:2 [_oembed_ed325f5ade58b2d89ce2c2dc49074663] =>[_oembed_time_ed325f5ade58b2d89ce2c2dc49074663] => 1600550212 [_thumbnail_id] => 1216 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 5698 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>Scientists have discovered footprints preserved in an ancient paleolake in the western Nefud Desert of Saudi Arabia that...
Опубліковано Science Advances Четвер, 17 вересня 2020 р.[_oembed_time_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] => 1600550279 [translation_required_done] => 1 [_oembed_d81ef366d0de2c17bd13c4d375e0a4bd] => [_oembed_time_d81ef366d0de2c17bd13c4d375e0a4bd] => 1624056024 [_oembed_1702634ab80404cec4eb3a0541faa3a6] =>Serbian archaeologists find fleet of #Roman ships in coal mine wallhttps://t.co/qCSWQSO3G9 #RomanArchaeology #Serbia #Archaeology #Viminacium pic.twitter.com/HavYsvPaZT
— Roman Archaeology News (@RomArchable) March 18, 2020[_oembed_time_1702634ab80404cec4eb3a0541faa3a6] => 1624056025 [_oembed_9ca3189a1244e76b39fe40bfe4ee2cf9] => [_oembed_time_9ca3189a1244e76b39fe40bfe4ee2cf9] => 1650281779 [_oembed_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => [_oembed_time_561303f7eba6528e6361b81e0c41625f] => 1660394308 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 281 [2] => 41 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 249 [1] => 1080 ) [tags_name] => Array ( [0] => régészeti lelet [1] => Szaúd-Arábia ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1080 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1080 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )Egyptian archaeologist Zahi Hawas described the discoveries as the most important in 2021 so far.
Posted by Ahram Online on Saturday, January 16, 2021