Array ( [count_posts] => 2 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM2MTc7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 4353 [content] =>Kétszázhuszonöt éve, 1799. április 21-én született Táncsics Mihály író, publicista, politikus, az 1848. március 15-i forradalmi események szimbolikus alakja, akit a lelkes tömeg aznap szabadított ki a börtönből.
Veszedelmes felforgatónak tartották, akit bírói ítélet nélkül csuktak börtönbe
Szegény horvát-szlovák jobbágycsaládba született Stancsics Mihály néven, a tizenhárom gyermekből csak hét érte meg a felnőttkort. Élete első két évtizedét szülőfaluja, Ácsteszér egyik vályogfalú házában élte zsellérként és uradalmi cselédként robotolva. A személyesen is megtapasztalt jogtalanságok késztették arra, hogy élete végéig a jogegyenlőségért harcoljon. Tizenkilenc évesen takácsinasnak állt, ám hamarosan visszatért Ácsteszérre és a falusi tanító segédje lett. Autodidakta módon képezte magát, a budai tanítóképző elvégzése után, 24 évesen kezdte meg gimnáziumi tanulmányait, emellett nevelőként dolgozott, 1836-ban Külső-Józsefvárosban telepedett le. Eleinte – Horvát István hatására – nyelvészeti kérdések foglalkoztatták, francia–magyar nyelvkönyvet írt, amivel magára vonta a cenzorok figyelmét, példamondatai ugyanis a fennálló rendet kérdőjelezték meg.
Nézetei még a reformkori értelmiség számára is túl radikálisak voltak: kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást sürgetett, írásait csak külföldön tudta kiadatni.
A konzervatív magyar főnemesi körök egy része a bécsi udvar megbízásából tevékenykedő felforgatónak vélte, ennek ellenére több arisztokrata család is alkalmazta nevelőként, házitanítóként, de rövidesen mindenhonnan elbocsátották. Táncsics 1841-től Kossuth Lajos Pesti Hírlapjánál dolgozott. 1843-ban Németországban adta ki és onnan csempészte haza a Sajtószabadságról nézetei egy rabnak című röpiratát, 1846-ban megjelent Józan ész című írásában már az osztály nélküli utópisztikus társadalom létrehozásának lehetőségéről értekezett.
Bár kritizálta a magántulajdont, a későbbi marxistákkal ellentétben nem hitt az erőszakos hatalomátvételben, úgy vélte, csak szerves fejlődés útján, külső erők hatása nélkül érhető el egy igazságos társadalmi berendezkedés. Ez azonban már sok volt a cenzúrának; le akarták tartóztatni, ám Táncsicsnak sikerült horvát területekre menekülnie, itt írta meg a Nép szava Isten szava című röpiratát. A hatóságok 1847-ben akadtak nyomára, és sajtóvétség miatt Budán bírói ítélet nélkül bebörtönözték.
Azzal viccelődtek, hogy ismét börtönbe kellene zárni
A magát demokrata republikánusként meghatározó közírót a börtönből a pesti nép szabadította ki 1848. március 15-én. A tizenkét pont egyike a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése volt, Pest-Budán pedig egyedül Táncsics raboskodott nem köztörvényes elítéltként. Miután kiderült, milyen szegényes körülmények között él Pesten, a forradalmi ifjúság gyűjtést szervezett számára – Táncsics emlékiratai szerint maga Petőfi Sándor is nyolcvan forinttal sietett segítségére. Kiszabadítása után nem sokkal megindította a radikális hangvételű Munkások Újságját, amelyben minden kiváltság eltörlését – „mindnyájunknak egyenlő polgárokká kell válnunk” – és általános választójogot követelt.
A lapot az „alkotmányos kerékvágást” szem előtt tartó forradalmi vezetés 1849 elején betiltotta.
Az állandóan darócruhában járó, mindenkit kendnek szólító és minden kompromisszumra képtelen Táncsics túlságosan nyílt volt, körömszakadtáig kiállt az általa igaznak tartott eszmék: a társadalmi igazságosság, a szabadság mellett. A siklósi kerület képviselőjeként tagja volt az első népképviseleti országgyűlésnek, de felszólalásai rendre közderültségbe fulladtak, a forradalom első évfordulóján egyes képviselők azzal viccelődtek, ismét börtönbe kéne zárni. Az alsó néprétegek körében viszont óriási népszerűségnek örvendett, az ő kitartó munkája révén törölték el a szőlő és a bor dézsmáját.
Halálra ítélték, jelképesen kivégezték, majd ismét börtönbe csukták
A szabadságharc bukása után halálra ítélték és jelképesen kivégezték. Felesége a régi pesti háza alatt kialakított rejtekhelyen bújtatta, itt írta a Mi a szocializmus és mi a kommunizmus?, valamint a Mik a vörös republikánusok, és mit akarnak? című röpiratait. Csak az 1857-es általános amnesztia után jött elő, ekkor rendőri felügyelet alá került, a fővárost is csak engedéllyel hagyhatta el. 1860-ban tüntetés szervezése, felkelésre való lázítás miatt tizenöt évi börtönre ítélték.
A rabságból az 1867-es kiegyezéskor majdnem teljesen vakon szabadult, de látása egy kockázatos műtét után javult. Magánéletében sem kímélte a sors: öt gyermekét veszítette el. 1869 és 1872 között az orosházi választókerület képviselője volt, a virilizmus (a vagyonosok számára a képviselőtestületekben előjogokat biztosító rendszer) eltörléséért, a választójog kiszélesítéséért és a legszegényebbek földhöz juttatásáért küzdött. A néha az Andorlaki Máté írói álnevet használó Táncsics Arany Trombita címmel lapot indított, bekapcsolódott a munkásság szerveződésébe, 1869 júliusában megválasztották az Általános Munkásegylet elnökének.
Az egylet vezetőivel 1870-ben szakított, képviselői mandátumának lejárta után teljesen visszavonult a közélettől.
Utolsó éveit nélkülözések között élte le, házát elárverezték, a neki járó csekély segélyt könyveinek árusításából próbálta kiegészíteni.
A dualista rendszert következetesen elvetette, a parasztság helyett egyre inkább a munkásosztályban látta azt az erőt, amely létrehozhat egy igazságosabb társadalmat. Táncsics Mihály 85 éves korában, 1884. június 28-án halt meg Budapesten. A dualizmus korszakában a Függetlenségi Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt sokat merített eszméiből, Móra Ferenc és Ady Endre is tisztelettel emlékezett meg róla. Számos utca, intézmény őrzi nevét, szülőháza ma múzeum. 1990 óta osztják ki az újságírói tevékenységet elismerő Táncsics Mihály-díjat.
[type] => post [excerpt] => Kétszázhuszonöt éve, 1799. április 21-én született Táncsics Mihály író, publicista, politikus, az 1848. március 15-i forradalmi események szimbolikus alakja, akit a lelkes tömeg aznap szabadított ki a börtönből. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1713738240 [modified] => 1713721755 ) [title] => 225 éve született Táncsics Mihály, az 1848-as forradalom ikonja [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4353&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4353 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4359 [image] => Array ( [id] => 4359 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly.jpg [original_lng] => 93601 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tancsics-mihaly.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1713710956:12 [_thumbnail_id] => 4359 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1290 [_oembed_d71e0311c356433500de763bd8af592c] => {{unknown}} [_oembed_58a62c0b5f5779f74f1b61dd5d482735] => [_oembed_time_58a62c0b5f5779f74f1b61dd5d482735] => 1713710958 [_oembed_1e5f3bc87dfbd5665d31d73c60542563] =>[_oembed_time_1e5f3bc87dfbd5665d31d73c60542563] => 1713710958 [_oembed_b4f08cdad152b1cd47c5f7f057b539c2] => [_oembed_time_b4f08cdad152b1cd47c5f7f057b539c2] => 1713710958 [_oembed_ce763edb380a271f4bd0a224cccb6c2e] => [_oembed_time_ce763edb380a271f4bd0a224cccb6c2e] => 1713710958 [_oembed_661e1bb4cc076a07bc143fd1183c9532] => [_oembed_time_661e1bb4cc076a07bc143fd1183c9532] => 1713710959 [_oembed_bc70b8f9a1069ee00700ee364c9fd56c] => [_oembed_time_bc70b8f9a1069ee00700ee364c9fd56c] => 1713710959 [_oembed_fbfbaedea74d7ecc4736d88c3a65c8ab] => {{unknown}} [_oembed_0e98896089e83cfa37ee4cc72954f58d] => [_oembed_time_0e98896089e83cfa37ee4cc72954f58d] => 1713710959 [_oembed_0399c294dec7a129bff1b8aa00f0e85a] => [_oembed_time_0399c294dec7a129bff1b8aa00f0e85a] => 1713710959 [_oembed_1d5a9e61f8dfe9ae7cad25bf31be66bc] => [_oembed_time_1d5a9e61f8dfe9ae7cad25bf31be66bc] => 1713710959 [_oembed_59a9703fadd5154386200985f9e991b7] =>Olomouc-Mírov / Megemlékezés gróf Esterházy János tiszteletére - https://t.co/d7JOhUSgFK pic.twitter.com/ZGgH51XCJ3
— Magyar Bohémia (@pragaimagyar) June 15, 2019[_oembed_time_59a9703fadd5154386200985f9e991b7] => 1713710959 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 281 [2] => 41 [3] => 23 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Fotók [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 73678 [1] => 116 [2] => 73680 [3] => 3617 [4] => 73677 [5] => 73679 ) [tags_name] => Array ( [0] => életút [1] => író [2] => szabadságharc [3] => születésnap [4] => Táncsics Mihály [5] => újságíró ) ) [1] => Array ( [id] => 2008 [content] =>“Informed that a Pole, a man with firsthand experience of communism, had just been chosen to lead the world’s oldest and largest Christian church, Solzhenitsyn said: ‘It’s a miracle! It’s the first positive event since World War I and it’s going to change the face of the world.’” pic.twitter.com/5B9v57ffsW
— Wojtek44 (@Wojtek_44) December 12, 2023A mai napon szültett 1676 -ban .Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg (Reichsfürst).
1704-ben Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps címeket kapta, amely „vezér és fejedelem” jelentésű, és a magyar történetírás hagyományos értelmezése szerint ezzel megválasztották „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé”.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt.
Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt 1848-ig.
Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált:
„ Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért! “
Olyan történelmi személy, aki a magyarok nemzeti hőse és mai napig is szívesen emlékeznek rá. Rákóczi és szabadságharca a népzenére is nagy hatást gyakorolt, ebből az időből számos kuruc nótát gyűjtöttek össze. Ilyen például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hahj! Rákóczi! Bercsényi!2015-ben a magyar Országgyűlés a vezérlő fejedelem születésének évfordulóját, március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánította.
2018-ban a magyar Országgyűlés a 2019. évet, II. Rákóczi Ferenc 1704. július 8-án fejedelemmé választása 315. évfordulóját II. Rákóczi Ferenc emlékévvé nyilvánította.
Forrás: itthonrolhaza.hu
[type] => post [excerpt] => [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1616882520 [modified] => 1616853642 ) [title] => Március 27. – II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme születésnapja [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2008&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2008 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 2009 [image] => Array ( [id] => 2009 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy.jpg [original_lng] => 24944 [original_w] => 630 [original_h] => 424 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy-300x202.jpg [width] => 300 [height] => 202 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy.jpg [width] => 630 [height] => 424 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy.jpg [width] => 630 [height] => 424 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy.jpg [width] => 630 [height] => 424 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy.jpg [width] => 630 [height] => 424 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/rakoczy.jpg [width] => 630 [height] => 424 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1679914659:4 [_thumbnail_id] => 2009 [_edit_last] => 4 [views_count] => 2666 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3616 [1] => 3617 ) [tags_name] => Array ( [0] => II. Rákóczi Ferenc [1] => születésnap ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 3617 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 3617 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )