Array ( [count_posts] => 3 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEzMTkwO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 4343 [content] =>Vikingek által használt fésűket tártak fel az Egyesült Királyságban található Ipswichben, melyek a projekten dolgozó régészek szerint rendkívüli ritkaságnak számítanak, emellett pedig betekintést is nyújtanak a város középkori múltjába.
Különböző agancs- és csontleleteket tártak fel a suffolki Ipswichben – derült ki a BBC beszámolójából.
A városban az elmúlt húsz évben közel 40 ásatást végeztek a 9. század rejtelmei után kutatva, olyan értékes leleteket, mint most, azonban soha nem találtak, fogalmazott a két projektvezető, Isan Riddlet és Nicla Trzaska-Nartowski, akik nemrégiben adtak ki egy könyvet az 1974 és 1994 közötti ásatásaik alkalmával feltárt 1341 lelet és 2400 hulladéktöredék elemzéséről.
Mindig is az volt a szándékunk, hogy a könyv európai kitekintésű legyen, és Ipswichet a kora középkori világ középpontjába helyezze. Több olyan tárgy is van, amely külföldi kapcsolatokra utal, különösen Észak-Franciaország, Frízia (amit ma Hollandia, Németország és Dánia egyes részeiként ismerünk) és Dél-Skandinávia vonatkozásában – mondták az elemzésről szóló nyilatkozatukban.
Ipswichet a Római Birodalom összeomlása után angolszász kereskedelmi kikötővárosként alapították, és az Európával folytatott tengeri kereskedelem révén virágzott fel. A most feltárt fésűket Skandináviában készítették, Ipswichbe a 9. század végén kerülhettek, a terület ugyanis akkoriban már viking uralom alatt volt – ennek kezdetét egyébként Kr. u. 869-re becslik.
A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálata megjegyzi azonban, hogy a városban is készítettek fésűket, ezeknek azonban „jellegzetes helyi formái” voltak.
A legtöbb lelet eredetijét gímszarvasagancs-darabokból készítették, bár a vizsgálatok azt mutatták, hogy akadtak közöttük bálnacsontból formázott darabok is. A régészek ezek mellett brosstűformákat, tűket, szíjvégeket, szövő- és textilkészítő eszközöket, valamint néhány játékdarabot is megvizsgáltak, ezek a vikingek társasjátékok iránti lelkesedését igazolták.
Melanie Vigo di Gallidoro, a Suffolk Megyei Tanács védett tájakért és régészetért felelős helyettes kabinettagja elmondta: az elmúlt húsz év mintegy 40 ásatásának köszönhetően meggyőző képet kaphattunk arról, hogy a város jelentős szerepet játszott a középkori életben.
[type] => post [excerpt] => Vikingek által használt fésűket tártak fel az Egyesült Királyságban található Ipswichben, melyek a projekten dolgozó régészek szerint rendkívüli ritkaságnak számítanak, emellett pedig betekintést is nyújtanak a város középkori múltjába. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1712182860 [modified] => 1712165017 ) [title] => Vikingek fésűit tárták fel angol régészek [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4343&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4343 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4344 [image] => Array ( [id] => 4344 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [original_lng] => 74340 [original_w] => 727 [original_h] => 545 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1712154415:12 [_thumbnail_id] => 4344 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1249 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 71071 [1] => 4498 [2] => 13190 ) [tags_name] => Array ( [0] => fésű [1] => Nagy-Britannia [2] => vikingek ) ) [1] => Array ( [id] => 3582 [content] =>Európa a VIII. és IX. században a tenger felől érkező vikingektől, majd a X. században a keletről betörő magyaroktól rettegett. Hogy kapcsolódott össze a két nép?
A Szent István-kard északi származású, de Svédországban is találtak magyar íjakat a régészek. A National Geographic közleménye szerint a Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című, október 2-án induló sorozat a két nép találkozásinak történetét is bemutatja, amelyet Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója foglalt össze.
A viking valójában egy foglalkozás
A nyugat-európai történetírásban megörökített viking szó igazából egy foglalkozásra vonatkozott, „tengeri rablót” jelentett. Keleten a Skandináviából érkező harcosokra és kereskedőkre ruszként, később varégként, azaz „testőrként” hivatkoztak. Meghatározó szerepük volt a Kijevi Rusz megalapításában, is és több szálon is kapcsolódnak a magyar történelemhez.
Egy perzsa történetíró szerint a IX. század közepén az Etelközben tartózkodó őseink portyákkal zaklatták a Kijev körül letelepedő szlávokat és a ruszokat, majd foglyaikat eladták a bizánciaknak. 860-ban a magyarok zavartalanul engedték át a Konstantinápoly megtámadására induló több ezer fős rusz flottát, mely az etelközi szállásterületen keresztülfolyó Dnyeperen haladt dél felé.
A 970-es években egy Bizánc ellen vezetett hadjáratban a magyarok a ruszok szövetségeseiként vettek részt, közös kereskedelmük is prosperált. A Kárpát-medencéből számos olyan, X. századra keltezhető lelet került elő, amik Skandinávia vagy a ruszok területéről terjedtek el, például balta alakú amulettek, kétélű viking kardok.
Különösen híres lelet a Prágában őrzött Szent István-kard, vagy a Duna medréből előkotort hosszú lándzsa, melynek típusa és díszítése a svédországi Gotland szigetéről ismert példányokkal egyezik. A korai magyarságra jellemző íjak és ezek kiegészítői, süvegcsúcsok és veretes tarsolyok előkerültek Ukrajna, Oroszország és Svédország területeiről is. A svéd Mälaren-tó szigetén létesült Birka leletei között dominálnak a magyaros fegyverleletek és katonai felszerelések maradványai.
Géza szőke testőrei
Népszerű elmélet, hogy Gézát skandináv származású testőrök védték. A 980-as években a nomád besenyők komolyan támadták a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé, a rusz harcosok ekkor kezdték Magyarországot használni útvonalként Kijev és Konstantinápoly között. Többen közülük elszegődtek a fejedelem mellé testőrnek.
A kijevi és a magyar udvar közötti „testőrcsere” mellett az északi eredetű kísérettagok egy másik hullámához tartozhattak azok a Bizáncban szolgáló varégok, akik István fiának, Imrének a bizánci menyasszonyával érkezhettek magyar földre. Imre herceget a hildesheimi évkönyvek dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezik, ő lehetett a ruszokból álló királyi testőrség parancsnoka. Ezekkel az elméletekkel párhuzamosan a történészek több magyar helységnevet is kapcsolatba hoznak a rusz és varég népelemekkel.
[type] => post [excerpt] => Európa a VIII. és IX. században a tenger felől érkező vikingektől, majd a X. században a keletről betörő magyaroktól rettegett. Hogy kapcsolódott össze a két nép? [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1663452420 [modified] => 1663390856 ) [title] => Együtt vonultak hadba Bizánc ellen a magyarok és a vikingek [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3582&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3582 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3583 [image] => Array ( [id] => 3583 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek.jpg [original_lng] => 145481 [original_w] => 1108 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/vikingek.jpg [width] => 1108 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1663380057:12 [_thumbnail_id] => 3583 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2303 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1045 [1] => 29978 [2] => 11893 [3] => 13190 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bizánc [1] => harcok [2] => magyarok [3] => vikingek ) ) [2] => Array ( [id] => 3138 [content] =>Egy 600 éves tévedés miatt újra kell írni a történelemkönyveket, nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a XV. században – állítja kutatók egy csoportja. Elméletük egy széles körben elterjedt teóriát cáfol.
A vikingek 985-ben érkeztek Grönlandra, ahol kiirtották az őshonos növényzetet, hogy dús füvű legelőket nyerjenek fő táplálékuk, a szarvasmarhák számára. A virágkorban mintegy 2000 ember élhetett ezeken a grönlandi településeken. A XV. század elején azonban a vikingek rejtélyes módon eltűntek Grönlandról. Eltűnésükre a kutatók különféle magyarázatokkal álltak elő, így gazdasági összeomlással, járványokkal, de főleg a kis jégkorszak okozta erős lehűléssel.
Egy kutatócsoport – a massachusettsi Amhersti Egyetem tudósa, Boyang Zhao vezetésével – a Science Advances folyóiratban most azt állítja, hogy az egyre súlyosbodó szárazság okozta a vikingek elmenekülését Grönlandról. A csapat egy viking parasztporta melletti tó üledékrétegeinek vizsgálatával rekonstruálta az elmúlt 2000 év helyi klímáját. Eszerint a XIV. század vége a térségben egy melegebb periódust jelentett, és a magasabb hőmérsékletek tovább súlyosbíthatták a tartós szárazságot.
A dél-grönlandi marhatenyésztők és a földművesek amúgy sem voltak könnyű helyzetben a nehéz körülmények miatt, például tavaszonként marháik olyan gyengék voltak, hogy alig bírták saját lábukon elhagyni az istállójukat, olykor a gazdáknak kellett a legelőkre vinniük őket.
A hosszúra nyúló aszály végül oda vezetett, hogy még kevesebb – talán túlságosan is kevés – fű termett a szarvasmarhák táplálására. Ez arra kényszerítette a vikingeket, hogy tengeri emlősökre vadásszanak, ami veszélyes és bizonytalan megélhetési forrást jelentett az állattartáshoz képest.
A kutatók szerint az aszályos periódus – hozzáadódva más tényezőkhöz, mint a társadalmi vagy gazdasági instabilitás – jelentős mértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vikingek feladták grönlandi településeiket.
[type] => post [excerpt] => Egy 600 éves tévedés miatt újra kell írni a történelemkönyveket, nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a XV. században – állítja kutatók egy csoportja. Elméletük egy széles körben elterjedt teór... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1648504080 [modified] => 1648440096 ) [title] => Már megint újra kell írni a történelemkönyveket [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3138&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3138 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3140 [image] => Array ( [id] => 3140 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg.jpg [original_lng] => 162721 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/vikineg.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1648429427:12 [_thumbnail_id] => 3140 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4090 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 281 [2] => 41 [3] => 11 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Kiemelt téma [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13191 [1] => 13192 [2] => 276 [3] => 13193 [4] => 13190 ) [tags_name] => Array ( [0] => aszály [1] => Grönland [2] => jégkorszak [3] => lakosság [4] => vikingek ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 13190 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 13190 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )