{"id":1214,"date":"2020-09-20T19:53:31","date_gmt":"2020-09-20T16:53:31","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1214"},"modified":"2020-09-20T00:18:42","modified_gmt":"2020-09-19T21:18:42","slug":"mintegy-120-ezer-eves-emberi-labnyomokra-bukkantak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1214&lang=hu","title":{"rendered":"Mintegy 120 ezer \u00e9ves emberi l\u00e1bnyomokra bukkantak"},"content":{"rendered":"\n

A sza\u00fad-ar\u00e1biai Nef\u00fad-sivatagban t\u00f6bb mint sz\u00e1zezer \u00e9ves emberi l\u00e1bnyomokra bukkantak. A l\u00e1bnyomokat Mathew Stewart, a j\u00e9nai Max Planck K\u00e9miai \u00d6kol\u00f3giai Kutat\u00f3int\u00e9zet munkat\u00e1rsa fedezte fel 2017-ben PhD-je terepmunk\u00e1i sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

\nhttps:\/\/www.facebook.com\/ScienceAdvances\/photos\/a.662387637217230\/3129776320478337\/?type=3&theater\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n

A mai Sza\u00fad-Ar\u00e1bia ter\u00fclet\u00e9n egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer \u00e9ve meg\u00e1llt, hogy \u00e9lelmet szerezzen \u00e9s igyon egy sek\u00e9ly t\u00f3 viz\u00e9b\u0151l, melyhez a minden mai \u00e1llatn\u00e1l hatalmasabb tev\u00e9k, b\u00f6l\u00e9nyek \u00e9s elef\u00e1ntok is j\u00e1rtak \u2013 olvashat\u00f3 a Science Advances<\/a> aktu\u00e1lis sz\u00e1m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt tanulm\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

Lehet, hogy az emberek a nagy test\u0171 eml\u0151s\u00f6kre vad\u00e1sztak, de nem maradtak sok\u00e1ig, a t\u00f3part hossz\u00fa \u00fatjuk egy \u00e1llom\u00e1sa lehetett.<\/p>\n\n\n\n

Miut\u00e1n felfedezt\u00e9k a Nef\u00fad-sivatagi \u0151si l\u00e1bnyomokat, a kutat\u00f3k a friss tanulm\u00e1nyban r\u00e9szleteiben is rekonstru\u00e1lt\u00e1k a helysz\u00ednt.<\/p>\n\n\n\n

Ma az Arab-f\u00e9lsziget belsej\u00e9t v\u00e9gtelen, sz\u00e1raz sivatagok bor\u00edtj\u00e1k, amelyek lakhatatlanok lettek volna az \u0151sember \u00e9s zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llatai sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt \u00e9vtized kutat\u00e1sai azonban megmutatt\u00e1k, hogy ez nem volt mindig \u00edgy: a kl\u00edma term\u00e9szetes v\u00e1ltoz\u00e1sai miatt z\u00f6ldebb, nedvesebb id\u0151szakok is voltak a t\u00e9rs\u00e9gben, ilyen lehetett az utols\u00f3 interglaci\u00e1lis, vagyis j\u00e9gkorszakk\u00f6z. Ebben az id\u0151szakban Ar\u00e1bia ink\u00e1bb a mai afrikai szavann\u00e1k f\u00fcves puszt\u00e1ihoz hasonl\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n

A l\u00e1bnyomokat 2017-ben fedezte fel PhD-je terepmunk\u00e1i sor\u00e1n Mathew Stewart, a j\u00e9nai Max Planck K\u00e9miai \u00d6kol\u00f3giai Kutat\u00f3int\u00e9zet munkat\u00e1rsa.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA l\u00e1bnyomok a k\u00f6v\u00fcletek egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 fajt\u00e1i, mivel a m\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1j\u00e1nak vagy napj\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzik meg olyan r\u00e9szletess\u00e9ggel, amilyet m\u00e1s fosszilis leletek nem nagyon ny\u00fajtanak\u201d \u2013 id\u00e9zte a Phys.org Stewartot, aki a talaj er\u00f3zi\u00f3ja miatt fedezte fel a l\u00e1bnyomokat az Al-Atharnak nevezett \u0151si t\u00f3 partj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

Optikai lumineszcens kormeghat\u00e1roz\u00f3 elj\u00e1r\u00e1ssal \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, mikoriak a l\u00e1bnyomok. Ez azt jelenti, hogy f\u00e9nyt bocs\u00e1tottak a kvarcszemekre, \u00e9s megm\u00e9rt\u00e9k az \u00e1ltaluk kibocs\u00e1tott energia mennyis\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6bb sz\u00e1z l\u00e1bnyomb\u00f3l h\u00e9t sz\u00e1rmazott embert\u0151l, ir\u00e1nyuk, t\u00e1vols\u00e1guk \u00e9s m\u00e9retk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geik k\u00e9t vagy h\u00e1rom, egy\u00fctt v\u00e1ndorl\u00f3 egyedre utalnak.<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00f3k szerint anat\u00f3miai szempontb\u00f3l a modern emberek k\u00f6z\u00e9 tartoztak, vagyis nem a Homo sapiens \u201eunokatestv\u00e9rei\u201d, a Neander-v\u00f6lgyiek k\u00f6z\u00e9, mivel \u00fagy tudni, abban az id\u0151ben \u0151k nem voltak jelen a t\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett K\u00f6zel-Keleten, valamit erre utalnak a nyomokb\u00f3l kiolvashat\u00f3 testmagass\u00e1gok \u00e9s testt\u00f6megek is.<\/p>\n\n\n\n

\u201eK\u0151eszk\u00f6z\u00f6kre nem bukkantunk, teh\u00e1t nem telepedtek le a helysz\u00ednen tart\u00f3san. \u00dagy t\u0171nik, inni j\u00f6ttek \u00e9s vad\u00e1szni, tal\u00e1n \u00e9ppen a szint\u00e9n ott iv\u00f3 \u00e1llatokra\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Stewart.<\/p>\n\n\n\n

A l\u00e1bnyomok mellett 233 k\u00f6v\u00fcletet is felt\u00e1rtak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a h\u00fasev\u0151ket a n\u00f6v\u00e9nyev\u0151k vonzott\u00e1k az Al-Atharhoz, amint a mai szavann\u00e1n is megfigyelhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Kor\u00e1bban is ismert volt, hogy a modern ember a mai G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n \u00e9s az \u00fagynevezett levantei ter\u00fcleten \u2013 a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger k\u00f6zel-keleti t\u00e9rs\u00e9g\u00e9n \u2013 \u00e1t \u00e1ramlottak Eur\u00e1zsi\u00e1ba. Az \u00faj kutat\u00e1s szerint azonban \u201ek\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos \u00fatvonalak lehettek a sz\u00e1razf\u00f6ld belseje fel\u00e9 vezet\u0151, foly\u00f3kat \u00e9s tavakat k\u00f6vet\u0151 \u00fatvonalak\u201d is.<\/p>\n\n\n\n

(MTI\/hirado.hu<\/a>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A sza\u00fad-ar\u00e1biai Nef\u00fad-sivatagban t\u00f6bb mint sz\u00e1zezer \u00e9ves emberi l\u00e1bnyomokra bukkantak. A l\u00e1bnyomokat Mathew Stewart, a j\u00e9nai Max Planck K\u00e9miai \u00d6kol\u00f3giai Kutat\u00f3int\u00e9zet munkat\u00e1rsa fedezte fel 2017-ben PhD-je terepmunk\u00e1i sor\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":1216,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,281,41,49,39],"tags":[249,1080],"class_list":["post-1214","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-hirek","category-vilag","tag-regeszeti-lelet","tag-szaud-arabia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1214","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1214"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1214\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1216"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1214"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1214"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1214"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}