A k\u00e1rp\u00e1taljai Aknaszlatina Ukrajna hat\u00e1rain t\u00fal is ismert. Nagyon sok\u00e1ig \u00f3ri\u00e1si szerepet j\u00e1tszott vid\u00e9k\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. El\u0151sz\u00f6r is nagy s\u00f3 tartal\u00e9kai miatt, amely egykor az arany \u00e9rt\u00e9k\u00e9vel vetekedett, \u00e9s ami \u201ekem\u00e9ny valut\u00e1nak\u201d sz\u00e1m\u00edtott a k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
A telep\u00fcl\u00e9s r\u00e9gi neve \u2013 Szlatina rom\u00e1n nyelvr\u0151l ford\u00edtva nagyon \u201es\u00f3s vizet\u201d jelent. A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat ezen a ter\u00fcleten (a j\u00f6v\u0151ben a r\u00f3mai Dacia tartom\u00e1ny – szerz\u0151) a r\u00f3mai birodalom \u00e1ltali megh\u00f3d\u00edt\u00e1sakor kezd\u0151d\u00f6tt a II. sz\u00e1zadban, ezt az akkori korb\u00f3l tal\u00e1lt r\u00f3mai \u00e9rm\u00e9k is meger\u0151s\u00edtik. Egy\u00e9bk\u00e9nt a mai Aknaszlatina hely\u00e9n egykor k\u00e9t telep\u00fcl\u00e9s volt: Ankaszlatina \u00e9s Faluszlatina. K\u00e9s\u0151bb a k\u00e9t n\u00e9v egybe olvadt. \u00a0<\/p>\n\n\n\n
Aknaszlatina els\u0151 hivatalos \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se 1360-b\u00f3l sz\u00e1rmazik, Nagy Lajos magyar kir\u00e1ly okirat\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. Ez a dokumentum kimondja, hogy a bed\u0151h\u00e1zi Dragosz vajda a M\u00e1ramarossziget sz\u00e1mos k\u00f6zs\u00e9g\u00e9t, k\u00f6zt\u00fck Zlatin\u00e1t, birtok\u00e1ba vette.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9s\u0151bb a telep\u00fcl\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feud\u00e1lis urak\u00e9 lett, de a s\u00f3kitermel\u00e9s mindig is a kir\u00e1lyi udvar k\u00e9pvisel\u0151inek kez\u00e9ben volt. V\u00e9g\u00fcl is a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kat ennek a f\u00f6ldnek a leg\u00e9rt\u00e9kesebb kincs\u00e9nek tartott\u00e1k, \u00e9s hatalmas hasznot hoztak a magyar \u00e1llamnak. A \u0425V. sz\u00e1zadban n\u00e9met sz\u00e1szokat h\u00edvtak meg a s\u00f3 kitermel\u00e9s\u00e9re, meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s v\u00e9delm\u00e9re. Rajtuk \u00e9s a helyieken k\u00edv\u00fcl a szomsz\u00e9dos falvak el\u00edt\u00e9ltjei \u00e9s jobb\u00e1gyai is itt dolgoztak.<\/p>\n\n\n\n
1498-ban, az elviselhetetlen munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt k\u00f6vetkezett be ezen a vid\u00e9ken a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szok els\u0151 sztr\u00e1jkja. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az aknaszlatinai munk\u00e1sok voltak az els\u0151k az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n, akik el\u0151sz\u00f6r \u00e1lltak ki jogaik mellett. Tiltakoz\u00e1sul egyszer\u0171en abbahagyt\u00e1k a munk\u00e1t \u00e9s elhagyt\u00e1k Aknaszlatin\u00e1t. A b\u00e1ny\u00e1k befagytak, \u00e9s ez hatalmas vesztes\u00e9geket okozott volna az \u00e1llamkassz\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
T\u00e9cs\u0151n hosszas t\u00e1rgyal\u00e1sok ut\u00e1n a M\u00e1ramarosi kir\u00e1lyi f\u0151isp\u00e1n meg\u00edg\u00e9rte, hogy nem b\u00fcnteti a b\u00e1ny\u00e1szokat a sztr\u00e1jk \u00e9s a munkav\u00e9gz\u00e9s besz\u00fcntet\u00e9se miatt, \u00e9s a tov\u00e1bbiakban tiszteletben tartja jogaikat. II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly \u00e1lland\u00f3 fizet\u00e9st \u00e9s az elhunyt s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szok \u00f6zvegyei sz\u00e1m\u00e1ra nyugd\u00edjat hat\u00e1rozott meg. \u00cdgy minden 5 darab kib\u00e1ny\u00e1szott k\u0151s\u00f3\u00e9rt a b\u00e1ny\u00e1szok 5 din\u00e1rt, a ruhav\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra pedig \u00e9vi 100 darab k\u0151s\u00f3t kaptak. Ezen k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos kir\u00e1lyi ad\u00f3 al\u00f3l mentes\u00fcltek. A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szoknak joguk volt megv\u00e1lasztani el\u00f6lj\u00e1r\u00f3jukat \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3j\u00e1t, ebben a jogban egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171ek voltak a polg\u00e1rokkal. Emellett a nagy vall\u00e1si \u00fcnnepeken b\u00e9rkieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st is kaptak. Az 1703-1711 k\u00f6z\u00f6tti szabads\u00e1gharcban II. R\u00e1koczi Ferenc sereg\u00e9ben sok szlatinai lakos volt.<\/p>\n\n\n\n
Az ipari mennyis\u00e9g\u0171 s\u00f3kitermel\u00e9s csak a XVIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt el csaknem t\u00edz akn\u00e1ban, k\u00e9s\u0151bb azonban csak h\u00e1rom m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az els\u0151 f\u00f6ldalatti t\u00edpus\u00fa b\u00e1ny\u00e1t \u201eKrisztina\u201d n\u00e9vvel 1778-ban nyitott\u00e1k meg, 1781-ben \u2013 az \u201eAlbert\u201d b\u00e1ny\u00e1t, 1804-ben \u2013 a \u201eJ\u00f3zsef\u201d, 1809-ben \u2013 a \u201eTer\u00e9z\u201d nevezet\u0171t. A XIX. \u00fczembe helyezt\u00e9k a \u201eMih\u00e1ly\u201d, \u201eG\u00e1bor\u201d, \u201eFerenc\u201d \u00e9s \u201eLajos\u201d akn\u00e1kat. 1870-ben 440 ember dolgozott a Szlatinai \u00e1llami b\u00e1ny\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat 1860-ban m\u00e1r 160 ezer m\u00e1zs\u00e1t tett ki, 1900-ban pedig el\u00e9rte a 484 ezer m\u00e1zs\u00e1t. A s\u00f3 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra az eur\u00f3pai orsz\u00e1gokba egy k\u00fcl\u00f6nleges, \u00fagynevezett \u201eS\u00f3-\u00fat\u201d alakult ki a Tisz\u00e1n, amely Nagybocsk\u00f3r\u00f3l indult. Itt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a hord\u00f3kat a term\u00e9k v\u00edzi sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. 1720-ban a jobb partot folyami kik\u00f6t\u0151v\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k, ahol nagy s\u00f3-rakt\u00e1rok m\u0171k\u00f6dtek. A szlatinai s\u00f3t idevontatt\u00e1k, a kik\u00f6t\u0151ben b\u00e1rk\u00e1kra, tutajokra rakt\u00e1k \u00e1t, \u00e9s katonai v\u00e9delem k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben tutajjal sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Tisz\u00e1n. Az \u00fat T\u00e9cs\u0151n haladt \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A s\u00f3-\u00fat k\u00f6vetkez\u0151 pontja a Nagysz\u0151l\u0151si \u00dajlak volt. Itt 1417-ben egy nagy rakt\u00e1r \u00e9p\u00fclt a s\u00f3 t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra, amelyet a Tisz\u00e1n \u00fasztattak. Vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n az utols\u00f3 pont a Beregsz\u00e1szi j\u00e1r\u00e1si Badall\u00f3 volt. Magyarorsz\u00e1gon ilyen pontok voltak T\u00e1rk\u00e1ny, Tokaj \u00e9s Szolnik v\u00e1ros (ma Szolnok), amely a s\u00f3 \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ott a s\u00f3t \u00e1trakodt\u00e1k \u00e9s tov\u00e1bb sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Egy\u00e9bk\u00e9nt a \u201eMillennium\u201d tisztelet\u00e9re \u2013 honfoglal\u00e1s – tisztelet\u00e9re a Kunigunda b\u00e1ny\u00e1ban 1896-ban egy s\u00f3b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt obeliszket \u00e1ll\u00edtottak fel.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt Aknaszlatin\u00e1n a s\u00f3-kitermel\u00e9s jelent\u0151sen cs\u00f6kkent. Munkaer\u0151hi\u00e1ny volt, mivel sok f\u00e9rfit mozg\u00f3s\u00edtottak a hadseregbe. A n\u0151k \u00e9s a gyermekek munk\u00e1ja kev\u00e9sb\u00e9 volt eredm\u00e9nyes. A dokumentumok szerint 1914-ben a 600 dolgoz\u00f3b\u00f3l 225 gyermek volt. Az Els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n a falu j\u00e1r\u00f3beteg-szakrendel\u0151vel, k\u00e9t \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1val, a rom\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1ra g\u00f6r\u00f6g katolikus, a magyarok \u00e9s szlov\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra pedig r\u00f3mai katolikus templommal rendelkezett.<\/p>\n\n\n\n
1919 j\u00fanius\u00e1t\u00f3l 1920 j\u00fanius\u00e1ig Aknaszlatina Rom\u00e1ni\u00e1hoz tartozott, \u00e9s a Saint-Germain-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s ut\u00e1n 1938 v\u00e9g\u00e9ig Csehszlov\u00e1kia r\u00e9sze volt. A csehszlov\u00e1kok iskol\u00e1t, k\u00f3rh\u00e1zat, lak\u00f3negyedet \u00e9p\u00edtettek, k\u00f6zponti v\u00edzrendszert vezettek be. 1939-ben K\u00e1rp\u00e1talja visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz.<\/p>\n\n\n\n
1944. okt\u00f3ber 18-\u00e1n a 4. Ukr\u00e1n Front csapatai bel\u00e9ptek Aknaszlatin\u00e1ra. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edt\u00e1sra \u00e9s kollektiviz\u00e1l\u00e1sra ker\u00fclt sor, de sok szlatinai lakos nem tudta elviselni vagyon\u00e1nak elveszt\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt szovjet t\u00e1borokba ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
1968. okt\u00f3ber 21-\u00e9n az Aknaszlatinai V\u00e1rosi K\u00f3rh\u00e1z b\u00e1zis\u00e1n megny\u00edlt az allergol\u00f3giai oszt\u00e1ly. 206 m m\u00e9lyen, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt a Szovjetuni\u00f3ban, az els\u0151 f\u00f6ldalatti allergol\u00f3giai komplexum m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 320 k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1ggyal.<\/p>\n\n\n\n
A Szlatinai-tavak a b\u00e1ny\u00e1szat sor\u00e1n fell\u00e9p\u0151 k\u0151zets\u00fcllyed\u00e9s sor\u00e1n keletkeztek. A tavak k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 \u00e9s a legnagyobb, a Kunigunda 1902-ben keletkezett, 20 m-es nyitott \u201eKunigunda\u201d s\u00f3akna s\u00fcllyed\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben, innen ered a t\u00f3 neve. A Kunigunda a Holt-tenger helyi anal\u00f3gja. Ez a karszt-t\u00f3 gy\u00f3gyv\u00edzzel van tele. A t\u00f3 partj\u00e1t \u00e9s alj\u00e1t fekete iszapr\u00e9teg bor\u00edtja. Az \u00e9v folyam\u00e1n a v\u00edz h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete nem cs\u00f6kken 17\u00b0C al\u00e1. A s\u00f3k koncentr\u00e1ci\u00f3ja el\u00e9ri a 146-150%-ot, magas a br\u00f3m-ion koncentr\u00e1ci\u00f3ja, a t\u00f3 vize gy\u00f3gyhat\u00e1s\u00fa s\u00f3oldatot \u00e9s szulfidiszapot tartalmaz. Ez\u00e9rt a Szlatinai-tavak a mozg\u00e1sszervi rendszer, a v\u00e9gtag – t\u00f6r\u00e9sek, a der\u00e9kf\u00e1j\u00e1s, a pikkelys\u00f6m\u00f6r \u00e9s m\u00e1s betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 \u00fcd\u00fcl\u0151hely. A szovjet id\u0151ben az itt kitermelt s\u00f3t a Szovjetuni\u00f3 50 v\u00e1ros\u00e1ba, valamint Magyarorsz\u00e1gba \u00e9s Csehszlov\u00e1ki\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Ukrajna f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek kiki\u00e1lt\u00e1sa ut\u00e1n a s\u00f3t Oroszorsz\u00e1gba, a Balti-orsz\u00e1gokba, Moldov\u00e1ba, Szlov\u00e1ki\u00e1ba \u00e9s Magyarorsz\u00e1gra export\u00e1lt\u00e1k. Sajnos, 1995-1996-ban \u00e9s 2001-ben, a s\u00falyos \u00e1rad\u00e1sok ut\u00e1n, a 8-as \u00e9s a 9-es b\u00e1ny\u00e1kat el\u00e1rasztotta a v\u00edz, \u00e9pp ott, ahol az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek voltak.<\/p>\n\n\n\n
2005-ben a f\u00f6ldcsuszaml\u00e1sok \u00e9s a karszt beoml\u00e1sok fokoz\u00f3dtak Aknaszlatin\u00e1n, ami a lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek, az utak \u00e9s az infrastrukt\u00fara k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1hoz, a 8-as \u00e9s 9-es akn\u00e1kat el\u00e1rasztotta a v\u00edz, 2008 v\u00e9g\u00e9n a f\u00f6ldalatti allergol\u00f3giai k\u00f3rh\u00e1zakat bez\u00e1rt\u00e1k. Csak a sz\u00e1razf\u00f6ldi m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u2013 az Aknaszlatinai Megyei Allergol\u00f3giai K\u00f3rh\u00e1z 80 \u00e1ggyal, az orsz\u00e1gos – 280 \u00e1ggyal. 2007-ben teljesen le\u00e1llt a k\u0151s\u00f3 kitermel\u00e9se Aknaszlatin\u00e1n. Napjainkban Aknaszlatina \u00e9s s\u00f3s tavai tov\u00e1bbra is n\u00e9pszer\u0171 \u00fcd\u00fcl\u0151hely az ukr\u00e1nok \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi turist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben. Csak rem\u00e9nykedni lehet, hogy ez mindig \u00edgy lesz.<\/p>\n\n\n\n
(MI<\/strong>\/Jurij KOPINEC, Karpatszkij objekt\u00edv<\/a>)<\/p>\n\n\n\n