{"id":1260,"date":"2020-10-05T19:13:29","date_gmt":"2020-10-05T16:13:29","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1260"},"modified":"2020-10-05T10:13:54","modified_gmt":"2020-10-05T07:13:54","slug":"a-radvanci-kobanya-ungvar-legmelyebb-viztarozojanak-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1260&lang=hu","title":{"rendered":"A Radv\u00e1nci-k\u0151b\u00e1nya \u2013 Ungv\u00e1r legm\u00e9lyebb v\u00edzt\u00e1roz\u00f3j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"\n

Ungv\u00e1ron k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakokban alkotott, sz\u00e1mos \u00e9rdekes \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9k tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek nagyon harmonikusan beleilleszkedtek a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. Vannak azonban \u00e9rdekes term\u00e9szeti eml\u00e9kek is, amelyek m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak az Ung partj\u00e1n fekv\u0151 v\u00e1ros rendk\u00edv\u00fcl gazdag \u00e9s \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek. Ilyen term\u00e9szeti eml\u00e9kek egyike, amelyet emberi k\u00e9z m\u00e9gis meg\u00e9rintett, egy \u0151si geol\u00f3giai k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny a v\u00e1ros keleti perem\u00e9n, a most bez\u00e1rt \u00e9s annak idej\u00e9n el\u00e1rasztott Radv\u00e1nci-k\u0151fejt\u0151.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A tud\u00f3sok szerint ez a vulk\u00e1ni kupola t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt alakult ki. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben ez egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 t\u00e1j, amelyet bazaltoszlopok alkotnak, amelyek a mesters\u00e9ges t\u00f3 felett helyezkednek el, \u00e9s mag\u00e1t a k\u00f6v\u00f6n a term\u00e9szet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00edn\u0171, nagyon furcsa mint\u00e1kat alkotott. Ami a k\u0151 tudom\u00e1nyos nev\u00e9t illeti, az k\u00e9s\u0151i szarmata-pannon andezit.<\/p>\n\n\n\n

Ez a k\u0151fejt\u0151 \u00e9vek \u00f3ta az ungv\u00e1riak egyik legl\u00e1togatottabb kikapcsol\u00f3d\u00e1si helye. Itt gyakran medit\u00e1lnak \u00e9s edzenek a fut\u00f3k, az \u00fasz\u00f3k \u00e9s a v\u00edzilabd\u00e1z\u00f3k, h\u00e9tv\u00e9geken pedig v\u00e1roslak\u00f3k sz\u00e1zai j\u00f6nnek ide gyermekeikkel napozni \u00e9s \u00faszni.<\/p>\n\n\n\n

A k\u0151b\u00e1nya k\u00f6r\u00fcl sz\u00e1mos legenda terjeng, ami vegyes \u00e9rzelmeket v\u00e1lt ki sok ungv\u00e1ri lakosok k\u00f6r\u00e9ben. Mindemellett mindenkit \u00e9rdekel ennek, az Ungv\u00e1ron legm\u00e9lyebbnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 mesters\u00e9ges v\u00edzt\u00e1roz\u00f3nak a val\u00f3di t\u00f6rt\u00e9nete (a k\u0151b\u00e1nya m\u00e9lys\u00e9ge k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 becsl\u00e9sek szerint 24 \u00e9s 40 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt van \u2013 szerz\u0151).<\/p>\n\n\n\n

Mint ismeretes, a Radv\u00e1nci-hegy emberekkel val\u00f3 betelep\u00edt\u00e9se felt\u00e9telezhet\u0151en a k\u0151korszakban volt. Ennek bizony\u00edt\u00e9ka t\u00f6bb mint 5000 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 munkaeszk\u00f6z, amelyeket az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1ltak a hegyen. Ez az ungv\u00e1ri \u0151semberek egyik legr\u00e9gebbi telep\u00fcl\u00e9se, a V\u00e1rhegyen \u00e9s Onok\u00f3ci ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lt telep\u00fcl\u00e9sekkel egy\u00fctt. Ezt az inform\u00e1ci\u00f3t er\u0151s\u00edtette meg az Ungv\u00e1ron j\u00f3l ismert k\u00e9t kutat\u00f3, Kobaly J\u00f3zsef \u00e9s Tety\u00e1na Liter\u00e1ti. Tety\u00e1na asszony megjegyezte, hogy a munkaeszk\u00f6z\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t \u201eegy helyi n\u00e9prajzkutat\u00f3, Petro Szova tal\u00e1lta meg az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Szerhij Fedaka, az Ungv\u00e1ri Nemzeti Egyetem professzora is foglalkozott ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel. Szerhij Dmitrovics szerint nagyon neh\u00e9z ezen a ter\u00fcleten az emberi telep\u00fcl\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t \u00e9s r\u00e9g\u00e9szet\u00e9t tanulm\u00e1nyozni, mert maga a v\u00e1ros is vulkanikus szikl\u00e1kon \u00e1ll. \u00c9s emiatt a Radv\u00e1nci-hegyen tal\u00e1lhat\u00f3 \u00f6sszes lelet val\u00f3ban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Az id\u0151sebb kutat\u00f3k munk\u00e1j\u00e1ra t\u00e1maszkodva Tety\u00e1na Literati elmondta, hogy ez a lel\u0151hely t\u00f6bb r\u00e9g\u00e9szeti r\u00e9teget tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy itt \u00e9ltek emberek, akik k\u00e9s\u0151bb elk\u00f6lt\u00f6ztek, \u00e9s m\u00e1sok j\u00f6ttek a hely\u00fckre. Ugyanezen a v\u00e9lem\u00e9nyen van a m\u00e1r eml\u00edtett Szerhij Fedaka is, aki szint\u00e9n \u00fagy v\u00e9li, hogy a radv\u00e1nci k\u0151fejt\u0151ben m\u00e1r az \u0151semberek is k\u00f6veket b\u00e1ny\u00e1sztak. A kutat\u00f3k is ezekre a k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutottak, miut\u00e1n kider\u00fclt, hogy a munkaeszk\u00f6z\u00f6k a helyi radv\u00e1nci andezitb\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek. A kutat\u00f3k is \u00fagy v\u00e9lik, hogy abban az id\u0151ben nem volt ipari k\u0151b\u00e1ny\u00e1szat, csak sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n \u00e9s ritk\u00e1n b\u00e1ny\u00e1szt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bb mint val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a Radv\u00e1nci k\u0151b\u00e1nya ipari fejleszt\u00e9se abban az id\u0151ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor vid\u00e9k\u00fcnk az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt (a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele \u2013 szerz\u0151). Vannak ellent\u00e9tes n\u00e9zetek is \u2013 egyes kutat\u00f3k (Kobaly J\u00f3zsef \u2013 szerz\u0151) \u00fagy v\u00e9lik, hogy a radv\u00e1ni k\u0151fejt\u0151 fejleszt\u00e9se K\u00e1rp\u00e1talja Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa idej\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s t\u00f6bb gazdag polg\u00e1r tulajdon\u00e1ban volt.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1rmit is mondanak a kutat\u00f3k, a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n mintegy 300 ember v\u00e9gzett k\u00e9zi munk\u00e1t a k\u0151b\u00e1ny\u00e1ban, akkoriban ez egy el\u00e9g nagy v\u00e1llalkoz\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott. Egyedi k\u0151lapokat k\u00e9sz\u00edtettek, amelyeket hidak \u00e9s alagutak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1ltak. A \u201ek\u00e9sz\u201d term\u00e9keket szekereken sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k el a k\u0151b\u00e1ny\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szovjethatalom \u00e1llamos\u00edtotta a v\u00e1llalatot, k\u00e9s\u0151bb megjelent a \u201eRadv\u00e1nci k\u0151b\u00e1nya-igazgat\u00f3s\u00e1g\u201d. Az akkori kommunista hatalom terveiben ennek a v\u00e1llalatnak komoly kil\u00e1t\u00e1sai voltak. Egy gy\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek a k\u0151b\u00e1nya mellett, ahol a kitermelt k\u00f6vet ledar\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Az \u201eElvesztett Ungv\u00e1r\u201d ismert kutat\u00f3ja, Tetyana Literati azt \u00edrja, hogy id\u0151s emberek \u2013 a v\u00e1llalat alkalmazottai az al\u00e1bbiakat mondt\u00e1k el: \u201eAz andezit lel\u0151helyek nagyon nagyok, a kifejt\u00e9s felt\u00e9telei j\u00f3k. Amikor ott kezdt\u00fcnk dolgozni, id\u0151r\u0151l id\u0151re \u00e9rdekes dolgokat tal\u00e1ltunk: r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keket, k\u00e9s\u0151bb pedig nagyobb m\u00e9lys\u00e9gben \u2013 az \u0151skori hal k\u0151nyomat\u00e1t. Az andezit nagyon j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 ebben a k\u0151fejt\u0151ben. A k\u0151 sz\u00edne a sz\u00fcrk\u00e9t\u0151l a feket\u00e9ig v\u00e1ltozik, \u00e9s a megfagyott l\u00e1va egykor elk\u00e9peszt\u0151 mint\u00e1kat form\u00e1lt a szikl\u00e1n\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt a k\u0151fejt\u0151ben kib\u00e1ny\u00e1szott andezitb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt a gy\u00e1rban a j\u00f3l ismert \u201ekockak\u0151\u201d, azzal k\u00f6vezt\u00e9k ki az ungv\u00e1ri utakat, valamint burkol\u00f3lapokat is k\u00e9sz\u00edtettek. Ezen t\u00falmen\u0151en, a 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n itt gy\u00e1rtott\u00e1k a j\u00e1rd\u00e1khoz sz\u00fcks\u00e9ges burkol\u00f3lapokat. Ezek ker\u00fcltek a Szvoboda sug\u00e1r\u00fat j\u00e1rd\u00e1ira \u00e9s a v\u00e1roslak\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra legend\u00e1s, nemr\u00e9giben le\u00e9gett \u201eUkrajina\u201d \u00e1ruh\u00e1z el\u0151tti t\u00e9rre.  <\/p>\n\n\n\n

Az ungv\u00e1ri \u0151slakosok szerint a radv\u00e1nci k\u0151b\u00e1nya meglehet\u0151sen r\u00f6vid ideig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ennek oka pedig a legenda szerint egy rendk\u00edv\u00fcli esem\u00e9ny volt \u2013 egyik este a k\u0151fejt\u0151 dolgoz\u00f3i, befejezve m\u0171szakukat hazamentek. Reggel visszat\u00e9rve pedig nem ismert\u00e9k fel a munkahely\u00fcket \u2013 az \u00e9jszaka folyam\u00e1n mindent teljesen el\u00e1rasztott a v\u00edz, betemetve az este otthagyott munkaeszk\u00f6zt \u00e9s munkag\u00e9peket.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9vtizedek alatt ezt a t\u00f6rt\u00e9netet legend\u00e1k sz\u0151tt\u00e9k \u00e1t, de a k\u0151b\u00e1nya egykori munkat\u00e1rsai mosolyogva mondj\u00e1k, hogy ez nem m\u00e1s, mint egy \u00fajabb mese a turist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00f3k szerint a k\u0151fejt\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se teljesen m\u00e1s okok miatt \u00e1llt le. Az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kezdtek el robban\u00f3anyagot haszn\u00e1lni a k\u0151fejt\u00e9sben a k\u0151b\u00e1nya alj\u00e1n. \u00c9s egy ilyen \u201eer\u0151teljes\u201d m\u00f3dszer k\u00e1rt okozott a v\u00e1ros ezen ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151k otthon\u00e1ban, akik folyamatosan panaszlevelekkel \u00e1rasztott\u00e1k el az akkori v\u00e1rosvezet\u00e9st. A lakoss\u00e1g arra panaszkodott, hogy a robbant\u00e1sok okozta hull\u00e1m k\u00e1ros\u00edtja otthonaikat, \u00e9s f\u00e9lnek ott \u00e9lni.<\/p>\n\n\n\n

Ez a probl\u00e9ma 1979-ig h\u00faz\u00f3dott, amikor \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy bez\u00e1rj\u00e1k. Ahhoz, hogy valamennyire kompenz\u00e1lj\u00e1k a radv\u00e1nci k\u0151b\u00e1nya m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t,  \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy a szomsz\u00e9dos Rahonc\u00e1n (ungv\u00e1ri j\u00e1r\u00e1si Orihovica) jel\u00f6ltek ki egy, a k\u0151b\u00e1ny\u00e1szatra megfelel\u0151 ter\u00fcletet. Manaps\u00e1g a megl\u00e9v\u0151 vulkanikus k\u0151zetek t\u00f6bb, \u00e9p\u00edt\u0151anyagok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 c\u00e9get is \u00e9rdekelnek. Innen sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az alapanyagokat aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1k, k\u00f6zleked\u00e9si l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek, vas\u00fati t\u00f6lt\u00e9sek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A k\u0151fejt\u0151ben b\u00e1ny\u00e1sznak k\u00f6vet, bazaltot b\u00e1ny\u00e1snak ki, amelynek gerincei s\u00f6t\u00e9t-sz\u00fcrke sz\u00edn\u0171ek. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a radv\u00e1nci k\u0151b\u00e1nya ter\u00fclete 5 hekt\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

Jurij KOPINEC,<\/strong>
Karpatszkij Objektiv<\/p>\n\n\n\n

<!–translatorid:ild5234 –><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ungv\u00e1ron k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakokban alkotott, sz\u00e1mos \u00e9rdekes \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9k tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek nagyon harmonikusan beleilleszkedtek a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":1239,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,281,41,31],"tags":[1150,1149],"class_list":["post-1260","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-karpatalja","tag-kofejto","tag-radvanc"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1260","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1260"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1260\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1239"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1260"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1260"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1260"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}