{"id":1384,"date":"2020-11-09T22:44:13","date_gmt":"2020-11-09T20:44:13","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1384"},"modified":"2020-11-09T20:03:47","modified_gmt":"2020-11-09T18:03:47","slug":"otven-eve-tortent-de-gaulle-tabornok-halott-franciaorszag-megozvegyult","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1384&lang=hu","title":{"rendered":"\u00d6tven \u00e9ve t\u00f6rt\u00e9nt: \u201eDe Gaulle t\u00e1bornok halott. Franciaorsz\u00e1g meg\u00f6zvegy\u00fclt.\u201d"},"content":{"rendered":"\n

\u00d6tven \u00e9ve, 1970. november 9-\u00e9n halt meg Charles de Gaulle francia eln\u00f6k, a modern kori francia t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyobb alakja, az \u00d6t\u00f6dik K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 eln\u00f6ke. De Gaulle a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek legmeghat\u00e1roz\u00f3bb francia politikusa volt. Haz\u00e1j\u00e1ban a mai napig igen er\u0151s a gaulle-izmus, ez a saj\u00e1tos jobboldali \u00e1ramlat, amely a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9get, az int\u00e9zm\u00e9nyek stabilit\u00e1s\u00e1t, Franciaorsz\u00e1g nagys\u00e1g\u00e1t \u00e1ll\u00edtja a k\u00f6z\u00e9ppontba.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

1890. november 22-\u00e9n, Lille-ben sz\u00fcletett. Irodalomtan\u00e1r apj\u00e1t\u00f3l hazafias \u00e9s vall\u00e1sos nevel\u00e9st kapott, tizenkilenc \u00e9vesen jelentkezett a katonai akad\u00e9mi\u00e1ra. 1912-ben kezdte meg katonai szolg\u00e1lat\u00e1t, parancsnoka az a Philippe P\u00e9tain volt, akivel a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt ker\u00fclt szembe. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban k\u00e9tszer sebes\u00fclt meg a frontvonalban, a verduni csata idej\u00e9n fogs\u00e1gba esett, \u00e9s hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lt t\u00f6bbsz\u00f6r is megsz\u00f6kni, csak a n\u00e9met fegyverlet\u00e9tel ut\u00e1n nyerte vissza szabads\u00e1g\u00e1t. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a tehets\u00e9ges fiatal tiszt a vez\u00e9rkarhoz ker\u00fclt, \u00e9s k\u00f6nyvekben fejtette ki \u00fajszer\u0171 n\u00e9zeteit: a j\u00f6v\u0151ben csak egy motoriz\u00e1lt, strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t mozg\u00e9kony p\u00e1nc\u00e9los alakulatokra alapoz\u00f3 hadsereg lehet \u00fct\u0151k\u00e9pes. A Maginot-vonalra \u00e9s a n\u00e9metekkel szembeni v\u00e9delemre esk\u00fcv\u0151 francia katonai vezet\u00e9s nem sok figyelmet szentelt de Gaulle h\u00f3bortjainak, de \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a t\u00faloldalon, Berlinben alaposan tanulm\u00e1nyozt\u00e1k m\u0171veit.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, amikor a n\u00e9metek vill\u00e1mh\u00e1bor\u00fas taktik\u00e1jukkal egyszer\u0171en megker\u00fclt\u00e9k a francia er\u0151drendszert \u00e9s tankjaikkal leg\u00e1zolt\u00e1k a franci\u00e1kat, de Gaulle egy harckocsidand\u00e1r \u00e9l\u00e9n \u00e9rt el kisebb sikereket, de a veres\u00e9get nem tudta megakad\u00e1lyozni. A megad\u00e1st ellenezte, de most sem hallgattak r\u00e1, \u00edgy emigr\u00e1ci\u00f3ba vonult, nem v\u00e1llalt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a P\u00e9tain vezette, a n\u00e1cikkal kiegyez\u0151 vichyi Franciaorsz\u00e1ggal. Londonb\u00f3l ir\u00e1ny\u00edtotta a felszabad\u00edt\u00e1s\u00e9rt k\u00fczd\u0151 Szabad Francia Er\u0151ket, \u00e9bren tartotta a lelkesed\u00e9st \u00e9s \u00e1llhatatoss\u00e1g\u00e1val, makacss\u00e1g\u00e1val (amelyet sz\u00f6vets\u00e9gesei id\u0151nk\u00e9nt arroganci\u00e1nak \u00e9reztek) kiv\u00edvta, hogy Franciaorsz\u00e1got a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n a gy\u0151zelem teljes jog\u00fa r\u00e9szes\u00e9nek ismerje el a t\u00f6bbi sz\u00f6vets\u00e9ges nagyhatalom. Az orsz\u00e1g felszabad\u00edt\u00e1sakor term\u00e9szetszer\u0171en \u0151 ker\u00fclt a nemzeti korm\u00e1ny \u00e9l\u00e9re, de 1946 elej\u00e9n \u2013 nem tudv\u00e1n \u00f6sszeb\u00e9k\u00edteni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtok gyakran elt\u00e9r\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyeit \u2013 lemondott. Ezut\u00e1n az ellenz\u00e9ki l\u00e9t, majd 1953-t\u00f3l a mag\u00e1ny (vagy ahogy a francia k\u00f6zbesz\u00e9dben emlegetik, a sivatagi \u00e1tkel\u00e9s) \u00e9vei k\u00f6vetkeztek, ezeket vid\u00e9ki birtok\u00e1ra visszavonulva t\u00f6lt\u00f6tte. Az ut\u00f3dok kisszer\u0171 marakod\u00e1sa, a ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s \u00e9s az 1950-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re ki\u00e9lez\u0151d\u0151 alg\u00e9riai v\u00e1ls\u00e1g nyom\u00e1n egyre t\u00f6bben gondolt\u00e1k ism\u00e9t \u00fagy, hogy csak a rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 De Gaulle vezetheti ki a v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l Franciaorsz\u00e1got. 1958 j\u00fanius\u00e1ban korm\u00e1nyf\u0151 lett, majd az \u00faj alkotm\u00e1ny kidolgoz\u00e1sa ut\u00e1n, m\u00e9g abban az \u00e9vben, novemberben az \u00d6t\u00f6dik K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az ezt k\u00f6vet\u0151 tizenegy \u00e9v, a de Gaulle-korszak a l\u00e1tv\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1sok peri\u00f3dusa volt: siker\u00fclt lez\u00e1rnia az alg\u00e9riai v\u00e1ls\u00e1got, 1966-ban az orsz\u00e1g szuverenit\u00e1s\u00e1ra hivatkozva kil\u00e9ptette Franciaorsz\u00e1got a NATO katonai szervezet\u00e9b\u0151l, konzekvensen akad\u00e1lyozta Nagy-Britannia bel\u00e9p\u00e9s\u00e9t az Eur\u00f3pai K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekbe, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 el\u0151dj\u00e9be. De Gaulle hitte, hogy Franciaorsz\u00e1gnak er\u0151s vezet\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9ge, monarchi\u00e1ra, de nem isteni jogb\u00f3l ered\u0151 \u00f6r\u00f6kletes, hanem v\u00e1laszt\u00e1si monarchi\u00e1ra. A monopolisztikus berendezked\u00e9snek id\u0151vel egyre t\u00f6bb ellenfele t\u00e1madt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatalok k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s az 1968-as di\u00e1kmozgalmakon az eln\u00f6k m\u00e9g \u00farr\u00e1 lett, de a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v m\u00e1r buk\u00e1s\u00e1t hozta. Egy nem t\u00fal jelent\u0151s, a szen\u00e1tus reformj\u00e1r\u00f3l tartott n\u00e9pszavaz\u00e1son 1969-ben veres\u00e9get szenvedett, \u00e9s mivel felt\u00e9tlen\u00fcl tisztelte a n\u00e9pszuverenit\u00e1st, azonnal lemondott. \u00c9lete h\u00e1tral\u00e9v\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v\u00e9ben egyszer\u0171 \u00e9letet \u00e9lt kelet-franciaorsz\u00e1gi vid\u00e9ki h\u00e1z\u00e1ban, t\u00e1vol tartotta mag\u00e1t a politik\u00e1t\u00f3l, eml\u00e9kiratain dolgozott. Tizenh\u00e1rom nappal nyolcvanadik sz\u00fclet\u00e9snapja el\u0151tt, 1970. november 9-\u00e9n, Colombey-les-Deux-\u00c9glises-ben \u00e9rte utol a hal\u00e1l, amelynek h\u00edr\u00e9t Georges Pompidou eln\u00f6k, megv\u00e1laszt\u00e1sa el\u0151tt de Gaulle k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa, e szavakkal jelentette be:<\/p>\n\n\n\n

\u201eDe Gaulle t\u00e1bornok halott. Franciaorsz\u00e1g meg\u00f6zvegy\u00fclt.\u201d<\/p>\n\n\n\n

(pestisracok.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00d6tven \u00e9ve, 1970. november 9-\u00e9n halt meg Charles de Gaulle francia eln\u00f6k, a modern kori francia t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyobb alakja, az \u00d6t\u00f6dik K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 eln\u00f6ke. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":1385,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[1346,1347],"class_list":["post-1384","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-charles-de-gaulle","tag-franciaorszag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1384","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1384"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1384\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1385"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1384"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1384"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1384"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}