![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/vilok-turul-001.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n\u00c9s \u00e9ppen ezen a ter\u00fcleten aratt\u00e1k els\u0151 gy\u0151zelm\u00fcket a kuruc l\u00e1zad\u00f3k 1703. j\u00falius 14\u201316-\u00e1n, akik II. R\u00e1koczi Ferenc vezet\u00e9s\u00e9vel a magyar n\u00e9p felkel\u00e9s\u00e9nek akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151i voltak. K\u00e9s\u0151bb, 1906-ban, \u00dajlak \u00e9s Tiszab\u00f6k\u00e9ny faluk hat\u00e1r\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9ny kapcs\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtottak, amely a legend\u00e1s \u00e9s misztikus madarat \u2013 a Turult \u00e1br\u00e1zolja. 1945-ben, a szovjet hatalom megsemmis\u00edtette az eml\u00e9km\u0171vet, 1989-ben azonban az eml\u00e9km\u0171vet eredeti mivolt\u00e1ban helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Az\u00f3ta a Turul eml\u00e9km\u0171 a k\u00e1rp\u00e1taljai \u00e9s szomsz\u00e9dos r\u00e9gi\u00f3k magyarjai egyik legfontosabb zar\u00e1ndokhelye, \u00e9s a magyar nemzet egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek egyik szimb\u00f3luma.<\/p>\n\n\n\n
De kezdj\u00fck az elej\u00e9n… A tud\u00f3sok meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy m\u00e1r a korszak elej\u00e9n l\u00e9teztek telep\u00fcl\u00e9sek ezen a ter\u00fcleten. Az is k\u00f6zismert, hogy a XIII. sz\u00e1zadban a mai \u00dajlak hely\u00e9n Ny\u00edrtelek nev\u0171 falu l\u00e9tezett, amely 1270-t\u0151l az akkori Hont-P\u00e1zm\u00e1ny nemzets\u00e9g tulajdon\u00e1ban volt, akik sz\u00e1mos birtokot kaptak a kir\u00e1lyt\u00f3l a Tisza foly\u00f3 ment\u00e9n. Akkort\u00f3l a telep\u00fcl\u00e9st t\u00f6bb \u00edr\u00e1sos forr\u00e1s is megeml\u00edti, amely szerint lak\u00f3i akt\u00edvan foglalkoztak sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9ssel, valamint sz\u00e1mos ellens\u00e9ges t\u00e1mad\u00e1snak voltak al\u00e1vetve.<\/p>\n\n\n\n
A XIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a r\u00e9gi falu megsz\u0171nt. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a Tisza \u00e1rad\u00e1sa idej\u00e9n pusztult el. 1304-ben pedig m\u00e1r egy \u00faj falu jelent meg az egykori Ny\u00edrtelek hely\u00e9n, amely az \u00dajlak nevet kapta, ami \u201e\u00faj telep\u00fcl\u00e9st\u201d jelent. 1332-ben m\u00e1r katolikus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1val rendelkez\u0151, meglehet\u0151sen nagy telep\u00fcl\u00e9s volt.<\/p>\n\n\n\n
\u00dajlak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00faj kil\u00e1t\u00e1sai a XV. sz\u00e1zadban ny\u00edltak meg, amikor 1417-ben itt egy nagy s\u00f3-t\u00e1rol\u00f3 rakt\u00e1r \u00e9p\u00fclt, amelyet a Szigetr\u0151l \u00fasztattak \u00e1t a Tisza foly\u00f3n. A falubeliek szek\u00e9rrel sz\u00e1ll\u00edtottak a s\u00f3t. Neh\u00e9z \u00e9s \u00e9letvesz\u00e9lyes munka volt, ami\u00e9rt a parasztok nagyon csek\u00e9ly b\u00e9rt kaptak. Amikor 1425-ben felkel\u00e9s t\u00f6rt ki a m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kban, az \u00fajlaki rakt\u00e1r munk\u00e1sai akt\u00edvan t\u00e1mogatt\u00e1k. A Kir\u00e1lyi S\u00f3 Hat\u00f3s\u00e1g k\u00e9nytelen volt n\u00e9mileg jav\u00edtani munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket.<\/p>\n\n\n\n
1632. m\u00e1rcius 31-\u00e9n \u00dajlakon ker\u00fclt sor Magyarorsz\u00e1g \u00e9szakkeleti megy\u00e9i k\u00fcld\u00f6tteinek tan\u00e1cskoz\u00e1s\u00e1ra, amelynek t\u00e9m\u00e1ja a t\u00f6r\u00f6k \u200b\u200bt\u00e1mad\u00e1sok elleni k\u00f6z\u00f6s int\u00e9zked\u00e9sek megvitat\u00e1sa volt. A k\u00fcld\u00f6tteknek sz\u00f3l\u00f3 megb\u00edzat\u00e1sokban arra utas\u00edtott\u00e1k \u0151ket, hogy \u201ene l\u00e9pjenek kapcsolatba a t\u00f6r\u00f6k \u200b\u200bk\u00e9pvisel\u0151kkel, \u00e9s v\u00e9dj\u00e9k meg a haza jelenlegi \u00e9s j\u00f6v\u0151beli \u00e9rdekeit\u201d. De ez sajnos nem mentette meg \u00dajlakot a t\u00f6r\u00f6k \u200b\u200bcsapatok \u00e1ltali rombol\u00e1st\u00f3l. 1661-ben, az akkor Ausztri\u00e1val hadakoz\u00f3 t\u00f6r\u00f6k csapatok \u00e1thaladtak a telep\u00fcl\u00e9sen, \u00e9s mindent elpuszt\u00edtottak, ami az \u00fatjukban \u00e1llt. A falu teljesen t\u00f6nkrement. A parasztok k\u00e9nytelenek voltak nagy ad\u00f3kat fizetni. Az ad\u00f3beszed\u00e9s sor\u00e1n, amelyet a hat\u00f3s\u00e1gok katonai egys\u00e9gek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hajtottak v\u00e9gre, nem egyszer t\u00f6rt\u00e9ntek zavarg\u00e1sok \u00e9s \u00f6sszecsap\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n
A T\u00f6k\u00f6li Imre \u00e1ltal vezetett 1678\u20131688-as osztr\u00e1kellenes felkel\u00e9s idej\u00e9n a falut n\u00e9met csapatok lept\u00e9k el, akik kifosztott\u00e1k a lakoss\u00e1got \u00e9s g\u00fanyoltak rajtuk.<\/p>\n\n\n\n
A szabads\u00e1gharc a XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n jelent\u0151sen feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt. \u00dajlak is r\u00e9szt vett a magyar n\u00e9p az 1703\u20131711-es \u00e9vekben a szabads\u00e1gharcban \u00e9s t\u00f6bb tucat katon\u00e1t \u201eadott\u201d II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc l\u00e1zad\u00f3 sereg\u00e9nek, akik k\u00f6z\u00fcl sokan meghaltak az \u00d3v\u00e1ri \u00e9s Szatm\u00e1ri ostrom alatt.<\/p>\n\n\n\n
1717-ben a kr\u00edmi tat\u00e1rok, megt\u00e1madva a d\u00e9l-k\u00e1rp\u00e1taljai megy\u00e9ket, lerombolt\u00e1k \u00dajlakot, sok lakos\u00e1t rabos\u00edtott\u00e1k. 1718-ban az Arembergi osztr\u00e1k gyalogezred \u00e1llom\u00e1sozott \u00dajlakon. A zaklat\u00e1s \u00e9s az er\u0151szak el\u0151l menek\u00fclve a telep\u00fcl\u00e9s lak\u00f3i a hegyekbe, erd\u0151kbe vagy m\u00e1s falvakba menek\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n
A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben kiss\u00e9 megn\u0151tt \u00dajlak lakosainak sz\u00e1ma. Ezen k\u00edv\u00fcl sok nemes lakott a faluban, akik a s\u00f3 \u2013 igazgat\u00e1sban szolg\u00e1ltak. T\u00f6bbf\u00e9le ad\u00f3t kellett befizetni: a k\u00e9szp\u00e9nzad\u00f3, a kilenced term\u00e9szetbeni beszolg\u00e1ltat\u00e1sa fizet\u00e9s\u00e9re valamint az egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra a tized. A jobb\u00e1gys\u00e1g a mez\u0151gazdas\u00e1gi munka legforr\u00f3bb id\u0151szak\u00e1ban volt k\u00e9nytelen dolgozni.<\/p>\n\n\n\n
Sok helyi lakos dolgozott a s\u00f3 rakt\u00e1rakban \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00f3k\u00e9nt. Az\u00e9rt mentek dolgozni, mert \u00edgy kiv\u00e1lthatt\u00e1k magukat a jobb\u00e1gys\u00e1gb\u00f3l. Az \u00e1llamkincst\u00e1r m\u00e1r 1770-ben megv\u00e1s\u00e1rolta a parasztokat egy helyi f\u00f6ldbirtokost\u00f3l, att\u00f3l a pillanatt\u00f3l feud\u00e1lis feladataikat a s\u00f3-igazgat\u00f3s\u00e1s jav\u00e1ra v\u00e9gezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
A s\u00f3-ipar terjeszked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, \u00dajlakon sok gal\u00edciai paraszt telepedett le, akik viszont az elviselhetetlen elnyom\u00e1s el\u0151l menek\u00fcltek. Hozz\u00e1j\u00e1rultak a k\u00e9zm\u0171ipar \u00e9s a kereskedelem fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, amivel k\u00e9s\u0151bb a s\u00f3-igazgat\u00f3s\u00e1g jobb\u00e1gyaival is elkezdtek foglalkozni.<\/p>\n\n\n\n
\u00dajlak lak\u00f3i akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151i voltak az 1848\u20131849-es szabads\u00e1gharcnak. 1848 j\u00fanius\u00e1ban itt hozt\u00e1k l\u00e9tre a nemzet\u0151rs\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, amelybe 168 ember vonult be. A k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9ny az Ugocsai pl\u00e9b\u00e1nia nemzet\u0151rs\u00e9g\u00e9nek m\u00e1sodik sz\u00e1zad\u00e1ba ker\u00fclt, katonai szolg\u00e1latot az osztr\u00e1k hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben teljes\u00edtettek, r\u00e9szt vett a harcokban is.<\/p>\n\n\n\n
A XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00dajlak n\u00f6vekedni \u00e9s gyarapodni kezdett. Sz\u00e1mos cser\u00e9ptet\u0151s t\u00e9gla- \u00e9s k\u0151h\u00e1z \u00e9p\u00fclt, \u00e1m az \u00e9p\u00fcletek z\u00f6me tov\u00e1bbra is agyagb\u00f3l \u00e9s szalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
1900-ban m\u00e1r 519 h\u00e1z volt \u00dajlakon, megn\u0151tt a lakosok sz\u00e1ma is: 1857 \u00e9s 1900 k\u00f6z\u00f6tt megdupl\u00e1z\u00f3dott \u00e9s el\u00e9rte a 3008 szem\u00e9lyt. A mez\u0151gazdas\u00e1g a f\u00f6ldhi\u00e1ny miatt viszonylag csek\u00e9ly szerepet j\u00e1tszott. A falusiak nagy r\u00e9sze k\u00e9zm\u0171vess\u00e9ggel foglalkozott. 1863 m\u00e1rcius\u00e1ban m\u00e9g k\u00e9zm\u0171vesek sz\u00f6vets\u00e9ge is l\u00e9trej\u00f6tt \u00dajlakon. 1885-ben k\u00e9zm\u0171ves iskol\u00e1t hoztak l\u00e9tre a faluban, amelynek 65 di\u00e1kja volt. Az iskol\u00e1t a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n tartott\u00e1k fenn.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sok b\u00e1natot \u00e9s szenved\u00e9st hozott \u00dajlak lak\u00f3inak. A Nagy h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s (1920. j\u00fanius 4.) hat\u00e1rozat\u00e1val K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t elcsatolt\u00e1k Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l \u00e9s az \u00fajonnan megalakult Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz ker\u00fclt. \u00cdgy volt ez 1939-ig is, amikor r\u00e9gi\u00f3nkat \u00fajra Magyarorsz\u00e1ghoz csatolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt \u00dajlak, mint K\u00e1rp\u00e1talja eg\u00e9sz\u00e9ben, ism\u00e9t puszt\u00edt\u00e1st, b\u00e1natot \u00e9s sz\u00f6rny\u0171 trag\u00e9di\u00e1kat \u00e9lt \u00e1t. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t 1945-ben Szovjet-Ukrajn\u00e1hoz csatolt\u00e1k. A szovjet id\u0151szakban r\u00e9gi\u00f3nk, bele\u00e9rtve \u00dajlakot is, a szocializmus minden \u201eel\u0151ny\u00e9t\u201d elszenvedte: vagyonelkobz\u00e1s \u00e9s kollektiviz\u00e1l\u00e1s, \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s, az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s mindazok elnyom\u00e1sa \u00e9s megsemmis\u00edt\u00e9se, akik a Szovjetuni\u00f3 totalit\u00e1rius rendszere ellenz\u0151i voltak.<\/p>\n\n\n\n