{"id":1869,"date":"2021-02-26T20:50:00","date_gmt":"2021-02-26T18:50:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1869"},"modified":"2021-02-26T04:53:55","modified_gmt":"2021-02-26T02:53:55","slug":"ujabb-bizonyitekot-talaltak-hogy-kutya-es-ember-mar-tizezer-eve-egyutt-vandorol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=1869&lang=hu","title":{"rendered":"\u00dajabb bizony\u00edt\u00e9kot tal\u00e1ltak, hogy kutya \u00e9s ember m\u00e1r t\u00edzezer \u00e9ve egy\u00fctt v\u00e1ndorol"},"content":{"rendered":"\n

Az Alaszka d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lt apr\u00f3, \u0151si csontt\u00f6red\u00e9k sokkal t\u00f6bb titkot \u00e1rulhat el, mint amire a tud\u00f3sok els\u0151k\u00e9nt gondoltak. A szakemberek szerint egy olyan kuty\u00e1hoz tartozott, aki 10 150 \u00e9vvel ezel\u0151tt a r\u00e9gi\u00f3ban \u00e9lt. Ez viszont azt is jelenti, hogy egy darabot k\u00e9pvisel az Amerik\u00e1ba tart\u00f3 kuty\u00e1k v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak kirak\u00f3s\u00e1b\u00f3l, illetve inform\u00e1ci\u00f3kat \u00e1rul el azokr\u00f3l az emberekb\u0151l, akiket az ebek k\u00eds\u00e9rtek.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u00dajabb genetikai bizony\u00edt\u00e9kokra bukkantak<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A tud\u00f3sok most szekven\u00e1lt\u00e1k a csontban tal\u00e1lhat\u00f3 DNS-t, hogy min\u00e9l pontosabban azonos\u00edts\u00e1k az \u00e1llatot. Ezut\u00e1n jelentett\u00e9k csak ki, hogy ez a legr\u00e9gebbi, eddig felfedezett kutyamaradv\u00e1ny, amit eddig Amerik\u00e1ban tal\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n

A kuty\u00e1k t\u00f6bb hull\u00e1mban v\u00e1ndorlak Amerik\u00e1ba, de eddig nagy k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fclt fel, hogy mikor \u00e9rkezhettek az els\u0151 n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa t\u00e1rsaink a kontinensre \u2013 mondta Charlotte Lindqvist evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gus, a Buffaloi Egyetem munkat\u00e1rsa a ScienceAlert online tudom\u00e1nyos port\u00e1lnak. \u2013 Vajon k\u00f6vett\u00e9k-e a bels\u0151 j\u00e9gmentes folyos\u00f3t az \u00e9szak-amerikai kontinenst bor\u00edt\u00f3 hatalmas j\u00e9gtakar\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, vagy els\u0151 v\u00e1ndorl\u00e1suk a part ment\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>\n\n\n\n

Hozz\u00e1tette: most \u00fajabb genetikai bizony\u00edt\u00e9kok \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre az alaszkai partok ment\u00e9n tal\u00e1lt \u0151si kuty\u00e1kr\u00f3l. Mivel a kuty\u00e1k az emberi t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s egyfajta \u201eh\u00edrn\u00f6kei\u201d, ez\u00e9rt ezek az adatok nem csup\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szak beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban seg\u00edthetnek, hanem megmutathatj\u00e1k a helyet, ahol a kuty\u00e1k \u00e9s az emberek Amerik\u00e1ba l\u00e9ptek.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A Proceedings of the Royal Society B tudom\u00e1nyos szaklapban megjelent tanulm\u00e1ny szerint felfedez\u00e9s\u00fck t\u00e1mogatja azt az elm\u00e9letet, miszerint ez a v\u00e1ndorl\u00e1s \u00e9ppen akkor k\u00f6vetkezett be, amikor a parti gleccserek visszah\u00faz\u00f3dtak az utols\u00f3 j\u00e9gkorszak sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

F\u0151k\u00e9nt a tenger gy\u00fcm\u00f6lcseivel t\u00e1pl\u00e1lkozhatott<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00f3k akkor bukkantak a PP-00128 elnevez\u00e9s\u0171 csontt\u00f6red\u00e9kre, amikor 1998-ban \u00e9s 2003-ban az alaszkai parti ter\u00fcleten a Lawyer’s Cave (magyarul \u00dcgyv\u00e9d-barlang) felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezt\u00e9k. T\u00f6bb sz\u00e1z csontmint\u00e1t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny t\u00e1rgyi eml\u00e9ket is tal\u00e1ltak itt, \u00e9s az \u0151si kuty\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3 t\u00f6red\u00e9k eddig egy rakt\u00e1rban pihenve v\u00e1rta a tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latokat.<\/p>\n\n\n\n

A tud\u00f3sok kezdetben m\u00e9g azt gondolt\u00e1k, hogy egy medve csontj\u00e1nak t\u00f6red\u00e9k\u00e9r\u0151l lehet sz\u00f3, amit\u0151l azt rem\u00e9lt\u00e9k, hogy tal\u00e1n seg\u00edthet k\u00e9pet alkotni neki a barlang \u00e9vezredes haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, ami fontos, de nem annyira relev\u00e1ns az emberek t\u00f6rt\u00e9nelme szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Amikor azonban Lindqvist \u00e9s csapata k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1lta a mitokondri\u00e1lis DNS-t, kider\u00fclt, hogy ez a felt\u00e9telez\u00e9s teljess\u00e9ggel helytelen. A k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1 centim\u00e9ter keresztmetszet\u0171 combcsont t\u00f6red\u00e9k az \u00faj elemz\u00e9sek szerint egy olyan kutyaf\u00e9l\u00e9khez tartozott, amely k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 16 700 \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e1lt el a szib\u00e9riai kuty\u00e1kt\u00f3l (Canis lupus familiaris).<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ez egy m\u00e1r majdnem teljesen kihalt felmen\u0151 \u00e1g; ezek a n\u00e9gyl\u00e1b\u00faak \u00c9szak-Amerik\u00e1t n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a bennsz\u00fcl\u00f6tt emberek mellett.<\/p>\n\n\n\n

A DNS azt is felt\u00e1rta, hogy a kutya val\u00f3sz\u00edn\u0171leg f\u0151k\u00e9nt a tenger gy\u00fcm\u00f6lcseivel t\u00e1pl\u00e1lkozott: a halakkal, f\u00f3k\u00e1k \u00e9s b\u00e1ln\u00e1k h\u00fas\u00e1val t\u00e1pl\u00e1lt ebek az emberek mellett vad\u00e1sztak \u00e9s hal\u00e1sztak.<\/p>\n\n\n\n

A bizony\u00edt\u00e9kok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben arra utalnak, hogy a r\u00e9gi\u00f3 jelent\u0151s szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az Amerik\u00e1ba ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1ndorl\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A tud\u00f3sok szerint D\u00e9lkelet-Alaszka valamif\u00e9le j\u00e9gmentes meg\u00e1ll\u00f3helyk\u00e9nt szolg\u00e1lhatott.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Alaszka d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lt apr\u00f3, \u0151si csontt\u00f6red\u00e9k sokkal t\u00f6bb titkot \u00e1rulhat el, mint amire a tud\u00f3sok els\u0151k\u00e9nt gondoltak. A szakemberek szerint egy olyan kuty\u00e1hoz tartozott, aki 10 150 \u00e9vvel ezel\u0151tt a r\u00e9gi\u00f3ban \u00e9lt. Ez viszont azt is jelenti, hogy egy darabot k\u00e9pvisel az Amerik\u00e1ba tart\u00f3 kuty\u00e1k v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak kirak\u00f3s\u00e1b\u00f3l, illetve inform\u00e1ci\u00f3kat \u00e1rul el azokr\u00f3l az emberekb\u0151l, akiket az ebek k\u00eds\u00e9rtek.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":1870,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[3253,3254,3255],"class_list":["post-1869","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-kutyak","tag-osember","tag-osi-csonttoredek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1869","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1869"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1869\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1870"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1869"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1869"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1869"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}