{"id":199,"date":"2020-01-26T08:07:00","date_gmt":"2020-01-26T06:07:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=199"},"modified":"2020-01-26T00:07:45","modified_gmt":"2020-01-25T22:07:45","slug":"120-eve-szuletett-fekete-istvan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=199&lang=hu","title":{"rendered":"120 \u00e9ve sz\u00fcletett Fekete Istv\u00e1n"},"content":{"rendered":"\n

1900. janu\u00e1r 25-\u00e9n sz\u00fcletett Fekete Istv\u00e1n \u00edr\u00f3 a Somogy v\u00e1rmegyei G\u00f6ll\u00e9n, Fekete \u00c1rp\u00e1d tan\u00edt\u00f3, iskolamester \u00e9s Sipos Anna els\u0151 gyermekek\u00e9nt. Egyik \u0151se a nagy francia forradalom menek\u00fcltje, d\u00e9dnagyb\u00e1tyja pedig Damjanich J\u00e1nos 1848-as honv\u00e9dt\u00e1bornok, aradi v\u00e9rtan\u00fa volt. A csal\u00e1d 1909-ben Kaposv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s Istv\u00e1n az ottani gimn\u00e1zium tanul\u00f3ja lett.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mivel f\u00e9l\u00e9vkor \u00e9s \u00e9v v\u00e9g\u00e9n is megbukott, a szigor\u00fa \u00e9desapa\n\u00e1t\u00edratta a polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1ba, ahol v\u00e9gre \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1lt a kamaszod\u00f3 fi\u00fa.<\/p>\n\n\n\n

1915-ben fels\u0151kereskedelmi iskol\u00e1ba iratkozott, 1917-ben\nbesorozt\u00e1k katon\u00e1nak, \u00e9s az 1918-as hadi\u00e9retts\u00e9git k\u00f6vet\u0151en tartal\u00e9kos tiszti\niskol\u00e1ba ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A katonaruh\u00e1t csak 1926-ban vethette le v\u00e9gleg. 1923-ban\nfelvett\u00e9k a debreceni Gazdas\u00e1gi Akad\u00e9mi\u00e1ra, \u00e1m az Alf\u00f6ld\u00f6n nem \u00e9rezte j\u00f3l\nmag\u00e1t, visszav\u00e1gyott a Dun\u00e1nt\u00falra, 1924 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l Mosonmagyar\u00f3v\u00e1rott\nfolytatta tanulm\u00e1nyait. Az iskola elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n, 1926-ban Bak\u00f3c\u00e1n lett\ngazdatiszt. Itt szeretett bele a helyi belgy\u00f3gy\u00e1sz-f\u0151orvos le\u00e1ny\u00e1ba, Piller\nEditbe, akivel 1929-ben h\u00e1zass\u00e1got is k\u00f6t\u00f6tt. Az esk\u00fcv\u0151 ut\u00e1n Ajk\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6ztek,\nahol gazdatiszt lett a holland sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa f\u00f6ldbirtokos, Nirnsee Ferenc\nbirtok\u00e1n, 1930-ban l\u00e1nyuk, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb fiuk sz\u00fcletett. Edit 18 \u00e9vesen Sacr\u00e9\nCoeur-ap\u00e1ca lett, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben Ausztri\u00e1ba emigr\u00e1lt, miut\u00e1n itthon\nfeloszlatt\u00e1k a rendet. Istv\u00e1n fia 1956 v\u00e9g\u00e9n hagyta el az orsz\u00e1got, el\u0151bb\nKanad\u00e1ban telepedett le, 1963 \u00f3ta Chicag\u00f3ban \u00e9l, \u00edr\u00e1sait folyamatosan k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k\na kanadai \u00e9s az amerikai lapok.<\/p>\n\n\n\n

Fekete Istv\u00e1n tehets\u00e9ge, szakmai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ge, gyakorlati\n\u00e9rz\u00e9ke \u00e9s tenni akar\u00e1sa nyom\u00e1n hamarosan fellend\u00fclt a birtok: tej\u00fczemet\nszervezett, b\u00fazavet\u0151magot nemes\u00edtett, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val teny\u00e9sztett merin\u00f3i\nkosok sz\u00e1mos d\u00edjat nyertek. Mindeme tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a csal\u00e1d mellett igaz\u00e1n\nekkor jutott ideje az \u00edr\u00e1sra is. M\u00e9g di\u00e1k\u00e9veiben, mint oly sok kamasz, \u0151 is\nverselgetett, r\u00f6videbb pr\u00f3z\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett, de kiforrott, egy\u00e9ni st\u00edlus\u00fa\n\u00edr\u00f3v\u00e1 ezekben az \u00e9vekben \u00e9rett.<\/p>\n\n\n\n

Vad\u00e1szattal kapcsolatos cikkeit 1933-t\u00f3l a Kittenberger\nK\u00e1lm\u00e1n szerkesztette Nimr\u00f3d k\u00f6z\u00f6lte, 1936-t\u00f3l pedig az \u00daj id\u0151kben jelentek meg\nnovell\u00e1i.<\/p>\n\n\n\n

1937-ben A kopp\u00e1nyi aga testamentuma c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9vel\nmegnyerte a G\u00e1rdonyi G\u00e9za T\u00e1rsas\u00e1g reg\u00e9nyp\u00e1ly\u00e1zat\u00e1nak els\u0151 d\u00edj\u00e1t, majd k\u00e9t\n\u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a Zsell\u00e9rek c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye aratott sikert az Egyetemi Nyomda\np\u00e1ly\u00e1zat\u00e1n. 1940-ben a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g tagjai sor\u00e1ba v\u00e1lasztotta, \u00e9s ebben\naz \u00e9vben jelent meg Hajnalodik c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabja, amelyet csaknem sz\u00e1zszor\nj\u00e1tszottak a Magyar Sz\u00ednh\u00e1zban \u00e9s a Kamarasz\u00ednh\u00e1zban, mindannyiszor telt h\u00e1z\nel\u0151tt. 1940-ben B\u00e1nki Viktor filmrendez\u0151 forgat\u00f3k\u00f6nyv k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9rte fel, s\n\u00edgy sz\u00fcletett meg a Doktor Kov\u00e1cs Istv\u00e1n, amely ism\u00e9t sikert hozott sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az uradalmi munk\u00e1t ekkor m\u00e1r egyre terhesebbnek, \u00edr\u00f3i\nmunk\u00e1ja akad\u00e1lyoz\u00f3j\u00e1nak \u00e9rezte. 1941-ben v\u00e9g\u00fcl elhat\u00e1rozta mag\u00e1t, csal\u00e1dj\u00e1val\nPestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a F\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium vad\u00e1szati el\u0151ad\u00f3ja lett.\nSorra jelentek meg m\u0171vei, reg\u00e9nyei \u00e9s novell\u00e1sk\u00f6tetei, de tanult szakm\u00e1j\u00e1t sem\nhanyagolta el, oktat\u00f3filmek forgat\u00f3k\u00f6nyveit \u00edrta a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, az\n\u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s, a gazd\u00e1lkod\u00e1s t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e1ll\u00e1sa megmaradt, k\u00e9t k\u00f6nyve is\nmegjelenhetett, de egyes \u00e1ll\u00edt\u00e1sok szerint a rettegett \u00e1llamv\u00e9delem, az \u00c1VO\nmegk\u00ednozta. Amikor 1949 tavasz\u00e1n a miniszt\u00e9riumot \u201emegtiszt\u00edtott\u00e1k a reakci\u00f3s\nelemekt\u0151l\u201d, Fekete Istv\u00e1nt is nyugd\u00edjazt\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s \u00e9vei\nk\u00f6sz\u00f6nt\u00f6ttek a csal\u00e1dra: k\u00f6nyveit nem adt\u00e1k ki, \u00e1lland\u00f3 foglalkoztat\u00e1st sehol\nsem kapott, alkalmi munk\u00e1kb\u00f3l jutott n\u00e9mi j\u00f6vedelemhez, volt usz\u00e1lyk\u00eds\u00e9r\u0151,\npatk\u00e1nyirt\u00f3, napsz\u00e1mos.<\/p>\n\n\n\n

1951 \u0151sz\u00e9t\u0151l oktat\u00f3 volt a kunszentm\u00e1rtoni Hal\u00e1szmesterk\u00e9pz\u0151\niskol\u00e1ban, majd lesz\u00e1zal\u00e9koltatta mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

1955-ben B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00e9rhetett vissza az\nirodalomba, Hal\u00e1szat c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t tank\u00f6nyvk\u00e9nt adt\u00e1k ki, majd el\u0151bb a Kele,\nk\u00e9s\u0151bb a Lutra c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyeket jelentette meg a Magvet\u0151 Kiad\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

1957-t\u0151l sorra aratnak sikert m\u00e1ig is n\u00e9pszer\u0171 ifj\u00fas\u00e1gi\nreg\u00e9nyei: Bog\u00e1ncs, T\u00fcskev\u00e1r, T\u00e9li berek, Hu, Vuk, Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n \u00e9lete.<\/p>\n\n\n\n

1960-ban a T\u00fcskev\u00e1r\u00e9rt, amelyb\u0151l remek t\u00e9v\u00e9sorozat is\nk\u00e9sz\u00fclt, J\u00f3zsef Attila-d\u00edjat kapott. A hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l h\u00e1romk\u00f6tetesre\ntervezett \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1n dolgozott, melyb\u0151l 1965-ben megjelent a Csend, s\n1970-ben elk\u00e9sz\u00fclt a Ballag\u00f3 id\u0151 is. T\u00f6bbre m\u00e1r sem ideje, sem ereje nem\nmaradt, r\u00e1ad\u00e1sul er\u0151s doh\u00e1nyos volt: el\u0151bb 1968-ban, majd 1969-ben is\nsz\u00edvinfarktust kapott, amelyb\u0151l m\u00e9g siker\u00fclt fel\u00e9p\u00fclnie. A harmadik azonban\nv\u00e9gzetes volt, s 1970. j\u00fanius 23-\u00e1n T\u00e1rogat\u00f3 utcai otthon\u00e1ban \u00f6r\u00f6kre lehunyta\nszem\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge mindm\u00e1ig t\u00f6retlen, ami annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151,\nhogy m\u0171vei sz\u00e1mos feldolgoz\u00e1sban ker\u00fcltek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, el\u00e9g a Vuk c\u00edm\u0171\nrajzfilmre vagy A kopp\u00e1nyi aga filmv\u00e1ltozat\u00e1ra gondolnunk. A term\u00e9szettel\negy\u00fctt \u00e9l\u0151 \u00e9s \u00e9rz\u0151, annak titkait j\u00f3l ismer\u0151 ember volt, \u00edr\u00e1saival \u00faj m\u0171fajt\nteremtett, mellyel a civiliz\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n a term\u00e9szett\u0151l elt\u00e1volodott embert \u00fajra\nterm\u00e9szet k\u00f6zeles\u00e9g\u00e9be tudta hozni.<\/p>\n\n\n\n

(mandiner.hu)<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1900. janu\u00e1r 25-\u00e9n sz\u00fcletett Fekete Istv\u00e1n \u00edr\u00f3 a Somogy v\u00e1rmegyei G\u00f6ll\u00e9n, Fekete \u00c1rp\u00e1d tan\u00edt\u00f3, iskolamester \u00e9s Sipos Anna els\u0151 gyermekek\u00e9nt. Egyik \u0151se a nagy francia forradalom menek\u00fcltje, d\u00e9dnagyb\u00e1tyja pedig Damjanich J\u00e1nos 1848-as honv\u00e9dt\u00e1bornok, aradi v\u00e9rtan\u00fa volt. A csal\u00e1d 1909-ben Kaposv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s Istv\u00e1n az ottani gimn\u00e1zium tanul\u00f3ja lett.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":200,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,49,39],"tags":[117,115,116],"class_list":["post-199","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-hirek","category-vilag","tag-120-eve-szuletett","tag-fekete-istvan","tag-iro"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/199","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=199"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/199\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/200"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=199"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=199"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=199"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}